tag:blogger.com,1999:blog-91763874769284140932024-03-14T00:09:46.946-07:00Nitinnitinhttp://www.blogger.com/profile/00247828199688084963noreply@blogger.comBlogger66125tag:blogger.com,1999:blog-9176387476928414093.post-33335201570841727742015-02-08T08:16:00.002-08:002015-02-08T08:16:36.850-08:00हिब्रू भाषा<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjhhNENlzp7jYlHxP2ryrn-T7Nfs-hUMvWnZQrBC5qoIta0bPgGYU2SybJi-fV2jFzv8i-mpma0QY_TWlUre90QmMGkC6RaDQlQIojO6jNNZqQnSv78I3gSYdeISqJ0Bypi5NK21TCKjcU/s1600/maxresdefault.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjhhNENlzp7jYlHxP2ryrn-T7Nfs-hUMvWnZQrBC5qoIta0bPgGYU2SybJi-fV2jFzv8i-mpma0QY_TWlUre90QmMGkC6RaDQlQIojO6jNNZqQnSv78I3gSYdeISqJ0Bypi5NK21TCKjcU/s1600/maxresdefault.jpg" height="240" width="320" /></a></div>
<div style="background-color: white; color: #252525; font-family: sans-serif; font-size: 14px; line-height: 22.3999996185303px; margin-bottom: 0.5em; margin-top: 0.5em;">
<b><br /></b></div>
<div style="background-color: white; color: #252525; font-family: sans-serif; font-size: 14px; line-height: 22.3999996185303px; margin-bottom: 0.5em; margin-top: 0.5em;">
<b>इब्रानी</b> (<a class="mw-redirect" href="http://hi.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%B9%E0%A4%BF%E0%A4%AC%E0%A5%8D%E0%A4%B0%E0%A5%82_%E0%A4%AD%E0%A4%BE%E0%A4%B7%E0%A4%BE" style="background: none; color: #0b0080; text-decoration: none;" title="हिब्रू भाषा">हिब्रू</a>: <span dir="rtl" lang="he" xml:lang="he"><i><big>עִבְרִית</big></i></span>, <i><span lang="he-Latn" xml:lang="he-Latn">Ivrit</span></i>) <a href="http://hi.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%B8%E0%A4%BE%E0%A4%AE%E0%A5%80-%E0%A4%B9%E0%A4%BE%E0%A4%AE%E0%A5%80_%E0%A4%AD%E0%A4%BE%E0%A4%B7%E0%A4%BE-%E0%A4%AA%E0%A4%B0%E0%A4%BF%E0%A4%B5%E0%A4%BE%E0%A4%B0" style="background: none; color: #0b0080; text-decoration: none;" title="सामी-हामी भाषा-परिवार">सामी-हामी भाषा-परिवार</a> की सामी शाखा में आने वाली एक भाषा है। ये <a class="mw-redirect" href="http://hi.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%87%E0%A4%B8%E0%A5%8D%E0%A4%B0%E0%A4%BE%E0%A4%87%E0%A4%B2" style="background: none; color: #0b0080; text-decoration: none;" title="इस्राइल">इस्राइल</a> की मुख्य- और राष्ट्रभाषा है। इसका पुरातन रूप <b>बिब्लिकल इब्रानी</b> <a href="http://hi.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%AF%E0%A4%B9%E0%A5%82%E0%A4%A6%E0%A5%80_%E0%A4%A7%E0%A4%B0%E0%A5%8D%E0%A4%AE" style="background: none; color: #0b0080; text-decoration: none;" title="यहूदी धर्म">यहूदी धर्म</a>की धर्मभाषा है और <a href="http://hi.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%AC%E0%A4%BE%E0%A4%87%E0%A4%AC%E0%A4%BF%E0%A4%B2" style="background: none; color: #0b0080; text-decoration: none;" title="बाइबिल">बाइबिल</a> का <a href="http://hi.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%AA%E0%A5%81%E0%A4%B0%E0%A4%BE%E0%A4%A8%E0%A4%BE_%E0%A4%A8%E0%A4%BF%E0%A4%AF%E0%A4%AE" style="background: none; color: #0b0080; text-decoration: none;" title="पुराना नियम">पुराना नियम</a> इसी में लिखा गया था। ये <a href="http://hi.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%87%E0%A4%AC%E0%A5%8D%E0%A4%B0%E0%A4%BE%E0%A4%A8%E0%A5%80_%E0%A4%B2%E0%A4%BF%E0%A4%AA%E0%A4%BF" style="background: none; color: #0b0080; text-decoration: none;" title="इब्रानी लिपि">इब्रानी लिपि</a> में लिखी जाती है ये दायें से बायें पढ़ी और लिखी जाती है। पश्चिम के विश्वविद्यालयों में आजकल इब्रानी का अध्ययन अपेक्षाकृत लोकप्रिय है।</div>
<div style="background-color: white; color: #252525; font-family: sans-serif; font-size: 14px; line-height: 22.3999996185303px; margin-bottom: 0.5em; margin-top: 0.5em;">
<a class="mw-redirect" href="http://hi.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%AA%E0%A5%8D%E0%A4%B0%E0%A4%A5%E0%A4%AE_%E0%A4%AE%E0%A4%B9%E0%A4%BE%E0%A4%AF%E0%A5%81%E0%A4%A6%E0%A5%8D%E0%A4%A7" style="background: none; color: #0b0080; text-decoration: none;" title="प्रथम महायुद्ध">प्रथम महायुद्ध</a> के बाद फिलिस्तीन (यहूदियों का <a class="mw-redirect" href="http://hi.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%87%E0%A4%9C%E0%A4%BC%E0%A4%B0%E0%A4%BE%E0%A4%AF%E0%A4%B2" style="background: none; color: #0b0080; text-decoration: none;" title="इज़रायल">इज़रायल</a> नामक नया राज्य) की राजभाषा आधुनिक इब्रानी है। सन् १९२५ई. में <a class="mw-redirect" href="http://hi.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%9C%E0%A5%87%E0%A4%B0%E0%A5%82%E0%A4%B8%E0%A4%B2%E0%A4%AE" style="background: none; color: #0b0080; text-decoration: none;" title="जेरूसलम">जेरूसलम</a> का इब्रानी विश्वविद्यालय स्थापित हुआ जिसके सभी विभागों में इब्रानी ही शिक्षा का माध्यम है। इज़रायल राज्य में कई दैनिक पत्र भी इब्रानी में निकलते हैं।</div>
<h2 style="background: none rgb(255, 255, 255); border-bottom-color: rgb(170, 170, 170); border-bottom-style: solid; border-bottom-width: 1px; font-family: 'Linux Libertine', Georgia, Times, serif; font-weight: normal; line-height: 1.3; margin: 1em 0px 0.25em; overflow: hidden; padding: 0px;">
<span class="mw-headline" id=".E0.A4.AA.E0.A4.B0.E0.A4.BF.E0.A4.9A.E0.A4.AF">परिचय</span><span class="mw-editsection" style="-webkit-user-select: none; display: inline-block; font-family: sans-serif; font-size: x-small; line-height: 1em; margin-left: 1em; unicode-bidi: -webkit-isolate; vertical-align: baseline; white-space: nowrap;"><span class="mw-editsection-bracket" style="color: #555555; margin-left: 0px; margin-right: 0px;">[</span><a href="http://hi.wikipedia.org/w/index.php?title=%E0%A4%87%E0%A4%AC%E0%A5%8D%E0%A4%B0%E0%A4%BE%E0%A4%A8%E0%A5%80_%E0%A4%AD%E0%A4%BE%E0%A4%B7%E0%A4%BE&action=edit&section=1" style="background: none; color: #0b0080; text-decoration: none;" title="अनुभाग सम्पादन: परिचय">संपादित करें</a><span class="mw-editsection-bracket" style="color: #555555; margin-left: 0px; margin-right: 0px;">]</span></span></h2>
<div style="background-color: white; color: #252525; font-family: sans-serif; font-size: 14px; line-height: 22.3999996185303px; margin-bottom: 0.5em; margin-top: 0.5em;">
इब्रानी भाषा <a class="new" href="http://hi.wikipedia.org/w/index.php?title=%E0%A4%B8%E0%A4%BE%E0%A4%AE%E0%A5%80_%E0%A4%AA%E0%A4%B0%E0%A4%BF%E0%A4%B5%E0%A4%BE%E0%A4%B0&action=edit&redlink=1" style="background: none; color: #a55858; text-decoration: none;" title="सामी परिवार (पृष्ठ मौजूद नहीं है)">सामी परिवार</a> ((सेमेटिक फेमिली) की भाषाओं में से एक है। यह <a href="http://hi.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%AF%E0%A4%B9%E0%A5%82%E0%A4%A6%E0%A5%80" style="background: none; color: #0b0080; text-decoration: none;" title="यहूदी">यहूददियों</a> की प्राचीन सांस्कृतिक भाषा है। इसी में उनका धर्मग्रंथ (बाइबिल का पूर्वार्ध) लिखा हुआ है; अत: इब्रानी का ज्ञान मुख्यतया बाइबिल पर निर्भर है।</div>
<div style="background-color: white; color: #252525; font-family: sans-serif; font-size: 14px; line-height: 22.3999996185303px; margin-bottom: 0.5em; margin-top: 0.5em;">
<a class="mw-redirect" href="http://hi.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%B5%E0%A5%8D%E0%A4%AF%E0%A5%81%E0%A4%A4%E0%A5%8D%E0%A4%AA%E0%A4%A4%E0%A5%8D%E0%A4%A4%E0%A4%BF" style="background: none; color: #0b0080; text-decoration: none;" title="व्युत्पत्ति">व्युत्पत्ति</a> की दृष्टि से 'सामी' शब्द <a class="new" href="http://hi.wikipedia.org/w/index.php?title=%E0%A4%A8%E0%A5%8C%E0%A4%B9&action=edit&redlink=1" style="background: none; color: #a55858; text-decoration: none;" title="नौह (पृष्ठ मौजूद नहीं है)">नौह</a> के पुत्र <a href="http://hi.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%B8%E0%A5%87%E0%A4%AE" style="background: none; color: #0b0080; text-decoration: none;" title="सेम">सेम</a> से संबंध रखता है। सामी भाषाओं की पूर्वी उपशाखा का क्षेत्र <a class="new" href="http://hi.wikipedia.org/w/index.php?title=%E0%A4%AE%E0%A5%87%E0%A4%B8%E0%A5%8B%E0%A4%AA%E0%A5%8B%E0%A4%9F%E0%A5%87%E0%A4%AE%E0%A4%BF%E0%A4%AF%E0%A4%BE&action=edit&redlink=1" style="background: none; color: #a55858; text-decoration: none;" title="मेसोपोटेमिया (पृष्ठ मौजूद नहीं है)">मेसोपोटेमिया</a> था। वहाँ पहले <a class="new" href="http://hi.wikipedia.org/w/index.php?title=%E0%A4%B8%E0%A5%81%E0%A4%AE%E0%A5%87%E0%A4%B0%E0%A4%BF%E0%A4%AF%E0%A4%A8_%E0%A4%AD%E0%A4%BE%E0%A4%B7%E0%A4%BE&action=edit&redlink=1" style="background: none; color: #a55858; text-decoration: none;" title="सुमेरियन भाषा (पृष्ठ मौजूद नहीं है)">सुमेरियन भाषा</a> बोली जाती थी; फलस्वरूप सुमेर की भाषा ने पूर्वी सामी भाषाओं को बहुत कुछ प्रभावित किया है। प्राचीनतम सामी भाषा अक्कादीय की दो उपशाखाएँ हैं, अर्थात् असूरी और बाबुली। सामी परिवार की दक्षिणी उपशाखा में <a class="mw-disambig" href="http://hi.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%85%E0%A4%B0%E0%A4%AC%E0%A5%80" style="background: none; color: #0b0080; text-decoration: none;" title="अरबी">अरबी</a>, <a href="http://hi.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%B9%E0%A4%AC%E0%A5%8D%E0%A4%B6%E0%A5%80" style="background: none; color: #0b0080; text-decoration: none;" title="हब्शी">हब्शी</a> (इथोपियाई) तथा साबा की भाषाएँ प्रधान हैं। सामी वर्ग की पश्चिमी उपशाखा की मुख्य भाषाएँ इस प्रकार हैं: उगारितीय, कनानीय, आरमीय और इब्रानी। इनमें से उगारितीय भाषा (१५०० ई. पू.) सबसे प्राचीन है; इसका तथा कनानीय भाषा का गहरा संबंध है।</div>
<div style="background-color: white; color: #252525; font-family: sans-serif; font-size: 14px; line-height: 22.3999996185303px; margin-bottom: 0.5em; margin-top: 0.5em;">
जब यहूदी लोग पहले पहल कनान देश में आकर बसने लगे तब वे कनानीय से मिलती जुलती एक आरमीय उपभाषा बोलते थे; उससे उनकी अपनी इब्रानी भाषा का विकास हुआ है। ऐसा प्रतीत होता है कि 'इब्रानी' शब्द हपिरू से निकला है; हपिरू (शब्दार्थ 'विदेशी') उत्तरी अरबी मरुभूमि की एक यायावर जाति थी, जिसके साथ यहूदियों का संबंध माना जाता था। बाबीलोन के निर्वासन के बाद (५३९ ई. पू.) यहूदी लोग दैनिक जीवन में इब्रानी छोड़कर आरमीय भाषा बोलने लगे। इस भाषा की कई बोलियाँ प्रचलित थीं। <a href="http://hi.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%88%E0%A4%B8%E0%A4%BE_%E0%A4%AE%E0%A4%B8%E0%A5%80%E0%A4%B9" style="background: none; color: #0b0080; text-decoration: none;" title="ईसा मसीह">ईसा</a> भी आरमीय भाषा बोलते थे, किंतु इस मूल भाषा के बहुत कम शब्द सुरक्षित रह सके।</div>
<div style="background-color: white; color: #252525; font-family: sans-serif; font-size: 14px; line-height: 22.3999996185303px; margin-bottom: 0.5em; margin-top: 0.5em;">
अन्य सामी भाषाओं की तरह इब्रानी की निम्नलिखित विशेषताएँ हैं। <a href="http://hi.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%A7%E0%A4%BE%E0%A4%A4%E0%A5%81" style="background: none; color: #0b0080; text-decoration: none;" title="धातु">धातुएँ</a> प्राय: त्रिव्यंजनात्मक होती हैं। धातुओं में स्वर होते ही नहीं और साधारण शब्दों के स्वर भी प्राय: नहीं लिखे जाते। <a href="http://hi.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%AA%E0%A5%8D%E0%A4%B0%E0%A4%A4%E0%A5%8D%E0%A4%AF%E0%A4%AF" style="background: none; color: #0b0080; text-decoration: none;" title="प्रत्यय">प्रत्यय</a> और <a href="http://hi.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%89%E0%A4%AA%E0%A4%B8%E0%A4%B0%E0%A5%8D%E0%A4%97" style="background: none; color: #0b0080; text-decoration: none;" title="उपसर्ग">उपसर्ग</a> द्वारा पुरुष तथा वचन का बोध कराया जाता है। क्रियाओं के रूपांतर अपेक्षाकृत कम हैं। साधारण अर्थ में <a href="http://hi.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%95%E0%A4%BE%E0%A4%B2" style="background: none; color: #0b0080; text-decoration: none;" title="काल">काल</a> नहीं होते, केवल वाच्य होते हैं। वाक्यविन्यास अत्यंत सरल है, वाक्यांश प्राय: 'और' शब्द से सहारे जोड़े जाते हैं। इब्रानी में अर्थ के सूक्ष्म भेद व्यक्त करना दु:साध्य है। वास्तव में इब्रानी भाषा दार्शनिक विवेचना की अपेक्षा कथासाहित्य तथा काव्य के लिए कहीं अधिक उपर्युक्त है।</div>
<div style="background-color: white; color: #252525; font-family: sans-serif; font-size: 14px; line-height: 22.3999996185303px; margin-bottom: 0.5em; margin-top: 0.5em;">
प्रथम शताब्दी ई. में यहूदी शास्त्रियों ने इब्रानी भाषा को लिपिबद्ध करने की एक नई प्रणाली चलाई जिसके द्वारा बोलचाल में शताब्दियों से अप्रयुक्त इब्रानी भाषा का स्वरूप तथा उसका उच्चारण भी निश्चित किया गया। आठवीं-दसवीं सदी में उन्होंने समस्त इब्रानी बाइबिल का इसी प्रणाली के अनुसार संपादन किया है। यह मसोरा का परंपरागत पाठ बतलाया जाता है और पिछली दस शताब्दियों से इब्रानी बाइबिल का यह सबसे प्रचलित पाठ है। इसका सर्वाधिक प्रसिद्ध संस्करण बेन ह्यीम का है जो १५२४ ई. में वेनिस में प्रकाशित हुआ था। सन् १९४७ ई. में <a class="mw-redirect" href="http://hi.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%AB%E0%A4%BF%E0%A4%B2%E0%A4%BF%E0%A4%B8%E0%A5%8D%E0%A4%A4%E0%A5%80%E0%A4%A8" style="background: none; color: #0b0080; text-decoration: none;" title="फिलिस्तीन">फिलिस्तीन</a> के <a class="new" href="http://hi.wikipedia.org/w/index.php?title=%E0%A4%95%E0%A5%81%E0%A4%AE%E0%A4%B0%E0%A4%BE%E0%A4%AE&action=edit&redlink=1" style="background: none; color: #a55858; text-decoration: none;" title="कुमराम (पृष्ठ मौजूद नहीं है)">कुमराम</a> नामक स्थान पर इब्रानी बाइबिल तथा अन्य साहित्य की अत्यंत प्राचीन हस्तलिपियाँ मिल गईं। इनका लिपिकाल प्राय: दूसरी शताब्दी ई.पू. माना जाता है। विद्वानों को यह देखकर आश्चर्य हुआ कि बाइबिल की ये प्राचीन पोथियाँ मसोरा के पाठ से अधिक भिन्न नहीं हैं।</div>
<div style="background-color: white; color: #252525; font-family: sans-serif; font-size: 14px; line-height: 22.3999996185303px; margin-bottom: 0.5em; margin-top: 0.5em;">
मध्यकाल में एक विशेष इब्रानी बोली की उत्पत्ति हुई थी जिसे <a href="http://hi.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%9C%E0%A4%B0%E0%A5%8D%E0%A4%AE%E0%A4%A8%E0%A5%80" style="background: none; color: #0b0080; text-decoration: none;" title="जर्मनी">जर्मनी</a> के वे यहूदी बोलते थे जो <a href="http://hi.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%AA%E0%A5%8B%E0%A4%B2%E0%A5%88%E0%A4%82%E0%A4%A1" style="background: none; color: #0b0080; text-decoration: none;" title="पोलैंड">पोलैंड</a> और <a href="http://hi.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%B0%E0%A5%82%E0%A4%B8" style="background: none; color: #0b0080; text-decoration: none;" title="रूस">रूस</a> में जाकर बस गए थे। इस बोली को 'यहूदी जर्मन' अथवा '<a class="new" href="http://hi.wikipedia.org/w/index.php?title=%E0%A4%AF%E0%A4%BF%E0%A4%A6%E0%A5%8D%E0%A4%A6%E0%A4%BF%E0%A4%B6&action=edit&redlink=1" style="background: none; color: #a55858; text-decoration: none;" title="यिद्दिश (पृष्ठ मौजूद नहीं है)">यिद्दिश</a>' कहकर पुकारा जाता है। वास्तव में यह एक जर्मन बोली है जो इब्रानी लिपि में लिखी जाती है ओर जिसमें बहुत से आरमीय, पोलिश तथा रूसी शब्द भी सम्मिलित हैं। इसका व्याकरण अस्थिर है, किंतु इसका साहित्य समृद्ध है।</div>
</div>
nitinhttp://www.blogger.com/profile/00247828199688084963noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-9176387476928414093.post-57480565329717397912014-08-08T06:08:00.000-07:002014-08-08T06:08:10.085-07:00भूकंप<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
भूगर्भातील हालचालींमूळे प्रचंड प्रमाणात उर्जेचे उत्सर्जन होते आणि त्याची परिणती "भूकंप लाटा" तयार होवून पृथ्वी च्या पृष्ठभागाची हालचाल होण्यात होते. यामूळे जमीन थरथरणे, हलणे, जमीनीला मोठ्या भेगा पडणे अशा गोष्टी घडतात.<br />
चिनमधील झँग हेंग ने बनविलेल्या, भुकंपाची नोंद घेणार्या, जगातील प्रथम यंत्राची प्रतिकृती : यास होउफेंग डिडोंग यी असे नाव होते.<br />
भुकंपाची तिव्रता मोजण्याच्या यंत्रास "सिस्मोग्राफ" अथवा "सिस्मोमिटर" असे नाव आहे तसेच भुकंप मोजण्यासाठी "रिष्टर स्केल" ह्या एककाचा वापर केला जातो. ३ रिष्टर स्केल वा त्या पेक्षा कमी तिव्रतेचे भुकंप धोकादायक नसतात. तिव्रता ७ किंवा त्यापेक्षा जास्त असल्यास प्रचंड प्रमाणात हानी होवू शकते.<br />
समुद्राच्या तळाशी झालेला मोठा भुकंप प्रलयांकारी त्सुनामी निर्माण करू शकतो.<br />
भुकंपाचे मुख्य कारण जरी भूगर्भ-चकत्यांमधील घर्षण हे असले तरी खालील पैकी कोणत्याशी कारणाने भूगर्भातील हालचाल व भुकंप होवू शकतो.<br />
* ज्वालामुखी जागृत झाल्याने.<br />
* खाणींमध्ये केलेले कृत्रिम स्फोट.<br />
* अणूचाचण्या.<br />
भुकंपमापक रिष्टर परीमाण<br />
भुमध्याजवळील(एपिसेंटर)वेगवेगळ्या तिव्रतेच्या होणार्या भुकंपाचे परीणामांचे वर्णन खाली दिले आहे. या तक्त्याचा विशेष काळजीपुर्वक अभ्यास करावयास हवा कारण, भुकंपाची तिव्रता व तदानुषंगाने होणारे त्याचे परीणाम फक्त त्याच्या तिव्रतेवरच अवलंबुन नसुन त्याचे भुमध्यापासुनचे अंतर,भुमध्याखालील त्याच्या केंद्राचे(फोकस) अंतर,व भौगोलीक परीस्थिती यावरही अवलंबुन असते.(काही प्रदेश भुकंपाच्या संकेतांची(सिग्नलस्) तिव्रता वाढवतात.<br />
जलाशयामुळे भूकंप<br />
१७ व १८ डिसेंबर २००९च्या दोन लेखांमध्ये ‘लोकसत्ता’ने खरे तर दोन वेगळे विषय मांडले होते. प्रतिक्रिया देताना भूगर्भतज्ज्ञ रत्नाकर पटवर्धन यांनी (१८ जानेवारी २०१०) दोन्ही लेखांमधील हा अंत:प्रवाह ओळखलेला दिसत नाही. भूकंप हे अटळ वास्तव आहे. जेथे धरण बांधले आहे, तेथे भूकंप होतात. तसेच जेथे धरणच नाही तेथेही भूकंप होतात. समुद्राच्या तळाशीही भूकंप होतात. उत्तुंग पर्वताच्या खालीही भूकंप होतात. १७ डिसेंबरच्या लेखात कोयना-वारणा क्षेत्रातील भूकंपाचा केंद्रबिंदू कोयना धरणापासून वारणा खोऱ्यात सरकल्याची माहिती दिलेली आहे, ही वस्तुस्थिती आहे. या परिसरातील भूकंपाच्या नोंदींचे अवलोकन केले असता ही बाब स्पष्ट होते. या क्षेत्रातील सध्याचे ९० टक्केपेक्षा जास्त भूकंपांचे केंद्रबिंदू वारणा खोऱ्यात आढळून येतात. तर १८ डिसेंबर २००९च्या संपादकीय लेखात सर्वसामान्य जनतेचा भूकंपाकडे बघण्याचा दृष्टिकोन कसा असावा; भूकंपपीडित जनतेने मदत याचना करताना शासनाकडूनच सर्व अपेक्षा करण्याची मनस्थिती कशी बदलावी; भूकंपाची वास्तविकता स्वीकारून त्याला सामोरे जाण्याची सज्जता ठेवण्याकडे मनोबल कसे वळवावे याबाबतचे मत अत्यंत डोळसपणे मांडले आहे.<br />
समाजाने वास्तव स्वीकारून जगले पाहिजे. त्यात शासन-प्रशासनही आलेच. धरणासह सर्व बांधकामे ही भूकंपात टिकतील अशी बांधायला हवीत. भूकंपापूर्वी, भूकंपादरम्यान व भूकंपानंतर काय करावे, काय करू नये याबाबत लोकशिक्षण झाले पाहिजे, याबाबत कोणाचेही वाद असण्याचे कारण नाही.<br />
आता थोडे ‘जलाशयामुळे होणारे भूकंप’ फी२ी१५्र१ कल्ल४िूी िरी्र२्रे्रू३८ या पटवर्धन यांच्या लेखनातील वादग्रस्त मुद्याविषयी. वास्तविक त्यांनी केलेला शब्दप्रयोगदेखील आता कालबाहय़ झालेला आहे. हे खरे आहे, की हूवर धरण बांधल्यानंतर १९४०च्या दशकापासून काही मोजके भूगर्भतज्ज्ञ हे ‘धरणामुळे भूकंप होतात’ या दृष्टिकोनाचे प्रवर्तक होते. परंतु हळूहळू यांचा उत्साह मावळला. जगामध्ये सुमारे ४० हजार धरणांपैकी डझनभर धरणेदेखील यांच्या मताला दुजोरा देणारी ठरली नाहीत. तेव्हा त्यांनी फी२ी१५्र१ कल्ल४िूी िरी्र२्रे्रू३८ ( या संकल्पनेचा त्याग करून फी२ी१५्र१ कल्ल४िूी िरी्र२्रे्रू३८ (फकर) जलाशय उद्युक्त भूकंप असा शब्दप्रयोग सुरू केला.<br />
पटवर्धन यांनी हे कोयना, भातसा, किल्लारी याबरोबरच चणकापूर येथील धरणाचाही उल्लेख करून या सर्व ठिकाणी धरणे बांधून त्यात पाणी साठविल्यानंतर भूकंप झाल्याचे लिहितात. तसेच हे भूकंप ऑक्टोबर, नोव्हेंबर व डिसेंबर असे पावसानंतर आणि धरणे भरलेली असताना होतात, याकडे लक्ष वेधले आहे. बहुधा त्यांनी हे विधान ऐकीव गोष्टीच्या आधारे केले असावे असे वाटते. उत्कृष्टपणे गोळा व जतन होत असलेल्या कोयनेच्या भूकंपाच्या नोंदी पाहिल्या असता असे दिसून येते, की मार्च, एप्रिल व मे या महिन्यांतही तेवढेच किंवा काही वेळा इतर महिन्यांपेक्षा जास्त भूकंप झाले आहेत. ते म्हणतात तसे जलाशय भरणे व रिकामे होण्याच्या प्रक्रियेशी किंवा काही जण म्हणतात त्याप्रमाणे ज्या गतीने जलाशय भरतो किंवा रिकामा होतो त्या गतीशी भूकंपाचा काहीही संबंध नाही, हे भूकंपप्रवण क्षेत्रातील कोणत्याही धरणाच्या आकडेवारीवरून सिद्ध करता येऊ शकते व तसे यापूर्वी केलेही आहे.<br />
पटवर्धन यांनी, महाराष्ट्रातील बेसॉल्ट हा खडक, त्याची रचना आणि गुणधर्म लक्षात घेता धरणामुळे, त्यातील पाणीसाठय़ामुळेच भूकंप होतात, असे वाटू लागते तसेच ५० वर्षांत झालेले भूकंप नवीन निर्माण केलेल्या धरणांमुळेच घडले असल्याचे धाडसी विधान केले आहे. वास्तविक महाराष्ट्रातील बेसॉल्ट खडकाच्याच रचना व गुणधर्मामुळे धरणाचा किंवा पाणीसाठय़ाचा त्यांच्यावर काहीही परिणाम होणार नाही असे ठामपणे म्हणता येईल! विशेषत: भूकंप जमिनीखाली ज्या खोलीवर निर्माण होतात, तेथपर्यंत या धरणाचा किंवा जलाशयाच्या पाण्याचा यत्किंचितही परिणाम पोहोचू शकणार नाही, असे दिसून आले आहे. जलाशय उद्युक्त भूकंप या तत्त्वाचे प्रणेते ज्या वैज्ञानिक तत्त्वाचा आधार घेण्याचे प्रयत्न करतात त्याबद्दलची <br />
वस्तुस्थिती खालीलप्रमाणे-<br />
दिसली ना पाण्याचा झिरपा१. धरणामुळे होणाऱ्या पृथ्वीवरील वजनवाढीमुळे खडकातील स्ट्रेन एनर्जी बाहेर पडून भूकंपनिर्मिती होते, असे सांगितले जाते. वास्तविक कोणत्याही धरणामुळे पडणारा जमिनीवरील दाब हा ३-४ मजली इमारतीच्या पायाच्या दाबापेक्षा कित्येक पटीने कमी असतो हे सिद्ध करता येऊ शकेल.<br />
२. जलाशयातील पाण्याचा खोलवर झिरपा होऊन खडकामधील घर्षण कमी झाल्याने भूकंप होतात असेही म्हटले जाते. भूकंपाची निर्मिती जमिनीखाली काही किलोमीटर खोलवर होते. तेथपर्यंत पाण्याचा झिरपा पोहोचणे केवळ अशक्य आहे. कोयना जलाशयाच्या खाली बोगद्यांचे जाळे खणण्यात आले आहे. ते जलाशयाखाली ५० मीटरपेक्षा कमी खोलीवर आहे. त्या ठिकाणी काम सुरू असताना तेथील खडकांमध्ये ना स्ट्रेसलेव्हलमध्ये वाढ आढळला<br />
हैदराबाद येथील एका संस्थेच्या वैज्ञानिकांनी असेच सिद्धान्त मांडून पाण्याची पातळी जेव्हा जेव्हा उच्चांक गाठेल त्या त्या वेळेस पूर्वी मोठे भूकंप झाल्याचे लिहून कोयना परिसरात डिसेंबर २००५ पूर्वी असा मोठा भूकंप होणार असल्याचे भाकित सप्टेंबर २००५ मध्ये वर्तविले होते. तसेच १५ दिवसांच्या अंतराने दोन मध्यम स्वरूपाचे भूकंप (चार रिश्टर स्केल) झाल्यास पुढील तीन महिन्यांत पाच रिश्टर स्केलपेक्षा मोठा भूकंप होतो आणि त्यामुळेच डिसेंबर २००५ पर्यंत पाच रिश्टर स्केलपेक्षा मोठा भूकंप होईल, अशी बातमी माध्यमापर्यंत सप्टेंबर महिन्यात पोहोचल्याने घबराटीचे वातावरण होते; तेव्हा जलसंपदा विभागाने व कोयना प्रकल्पाने या वृत्ताचे खंडन करून अभिलेखावरील भूकंप नोंदी, जलाशयाच्या पाण्याची पातळी, जलाशय भरण्याचा व रिक्त होण्याचा दर या कोणत्याच निकषावर हे सिद्धान्त खरे ठरत नसल्याचे ऑक्टोबर व नोव्हेंबर २००५मध्ये दाखविले होते. संबंधित शास्त्रज्ञांना हैदराबाद येथे भेटून कोयना येथे बोलावून त्यांच्याशी चर्चाही करण्यात आली होती. </div>
nitinhttp://www.blogger.com/profile/00247828199688084963noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-9176387476928414093.post-52388557623483810282014-07-31T02:50:00.000-07:002014-07-31T02:53:49.430-07:00व्यवसाय <div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<span style="background-color: white; color: #222222; font-family: arial; font-size: x-small;"><b><br /></b></span>
<span style="background-color: white; color: #222222; font-family: arial; font-size: x-small;"><b>सुतारकाम </b></span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjpq8KBlWYIrYCMzG1HeP7rJJTBoiriC_nX5w9JNMrbAXUS9jo0kjQbKkiRUgVl3I5h7EK4N5kz7xNAQJSkvMB2GPA3eeIHjgTgtjPl50OTTgphP9FyAMOXcF1IDjMd66L5mjasRX8ECHI/s1600/1079.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjpq8KBlWYIrYCMzG1HeP7rJJTBoiriC_nX5w9JNMrbAXUS9jo0kjQbKkiRUgVl3I5h7EK4N5kz7xNAQJSkvMB2GPA3eeIHjgTgtjPl50OTTgphP9FyAMOXcF1IDjMd66L5mjasRX8ECHI/s1600/1079.jpg" height="213" width="320" /></a></div>
<span style="background-color: white; color: #222222; font-family: arial; font-size: x-small;"><br /></span>
<br />
<div style="text-align: left;">
<h2 style="text-align: left;">
<span style="font-weight: normal;"><span style="background-color: black; color: #eeeeee; font-family: arial; font-size: x-small;">सुतार करणारा अथवा लाकडी वस्तू तयार करणारा कारागीर होय. सुतार लाकडापासून फर्निचर, दैनंदिन वापराच्या लाकडी वस्तू बनवण्यासोबतच इमारतींच्या बांधकामासाठीही सुतारकाम करतात.</span><span style="font-family: arial; font-size: x-small;"><span style="background-color: black;"><span style="color: #eeeeee;">लाकडाचा वापर करून त्याद्वारे मानवोपयोगी वस्तू तयार करण्याची कला म्हणजे सुतारकाम होय. यासाठी लाकूड कापून त्याची विविध तऱ्हेने जोडरचना केली जाते. मानवाच्या रोजच्या वापराच्या दृष्टीने हे अत्यंत महत्त्वाचे काम आहे. सुतारकामाचे पुढील मुख्य प्रकार आहेत : (१) जुन्या पद्घतीच्या घराला लागणारे खांब, तुळया, कैच्या व चौकटी असे साहित्य तयार करून त्यांची जोडणी करणे. (२) फळ्यांची दारे, खिडक्या व विभाजक पडदे अशा प्रकारचे सपाट भाग बनवून बिजागऱ्या, कड्या व अटका बसविणे. (३) खुर्च्या, टेबले व कपाटे अशा प्रकारचे साधे तसेच शोभिवंत उंची फर्निचर तयार करणे. (४) मोठ्या इमारतीच्या बांधकामात लागणारे, कमानीच्या व काँक्रीटच्या आधारांचे तात्पुरत्या स्वरूपाचे लाकडी काम करणे. (५) शेतकामांसाठी लागणारे औत, नांगरादी लाकडी अवजारे बनविणे. (६) तेलघाणे, उखळ, जाती व चरक अशा प्रकारची लाकडी यंत्रे तयार करणे. (७) बैलगाड्या, हातगाड्या तसेच घोड्यां च्या गाड्या, टांगे, मेणे व पालख्या यांसारखी वाहने बनविणे. (८) नावा, पडाव, शिडाची जहाजे व तराफे अशा प्रकारची पाण्यातील वाहने बनविणे. (९) सूत व कापड उद्योगांतील चरखे, हातमाग वगैरे साहित्य तयार करणे. (१०) पिपे, खोके व पिंजरे अशा प्रकारचे साहित्य बनविणे. (११) पांगुळगाडा वगैरे खेळण्याचे लाकडी साहित्य तयार करणे. (१२) फर्निचरासाठी लागणारे गोल छेदाचे नक्षीदार काम, लेथ यंत्रावर कातून त्यावर तेलातील रोगण (व्हॉर्निश) किंवा लाखेचे रंग बसविणे. (१३) विविध प्रकारचे पोकळ व भरीव कातकाम करणे. (१४) लाकडी भागावर नक्षी कोरणे आणि जाळीचे काम करणे.(१५) ओतकामासाठी लागणारे नमुने व तात्पुरत्या स्वरूपाच्या पेट्या बनविणे. (१६) रूळगाड्या, मोटारगाड्या, आगबोटी आणि विमानांमध्ये लागणारे लाकूडकाम करणे. </span></span></span></span><b>चांभार</b></h2>
</div>
<div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEimUjceRyLAExo1RiJ_50KO2OWIhNJLL-6nvn3DOdjXRgZu4HUjf6icQbRIWC7gpxa19kdc0ta6Aw6pByyW0QP4-PnLJBS8W6qRyhIRCcIil6UXOdcnYZl1jTgbivp02EpqhPUE9QPNQeM/s1600/CHDPAGE2_0_20130330083729.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEimUjceRyLAExo1RiJ_50KO2OWIhNJLL-6nvn3DOdjXRgZu4HUjf6icQbRIWC7gpxa19kdc0ta6Aw6pByyW0QP4-PnLJBS8W6qRyhIRCcIil6UXOdcnYZl1jTgbivp02EpqhPUE9QPNQeM/s1600/CHDPAGE2_0_20130330083729.jpg" /></a></div>
<div style="color: #222222; font-family: arial; font-size: small;">
<br /></div>
<div style="color: #222222; font-family: arial; font-size: small;">
बारा बलुतेदारांपैकी चांभार हे एक. पूर्वीपासून प्रत्येक गावामध्ये असे बलुतेदार असत. चांभारांचे मुख्य काम म्हणजे जनावरांच्या कातड्यापासून वेगवेगळ्या वस्तू बनवणे. त्यामध्ये मुख्यत्वे चामडीच्या चपला/ पादत्राणे, पर्स/ बटवे, कातडी पट्टे, कातडी चाबूक इ. बनवणे आणि त्यांची दुरुस्ती करणे येते.</div>
<div style="color: #222222; font-family: arial; font-size: small;">
कातडीं कमावण्याचा धंदा न करितां कमावलेल्या कातड्याचे जोडे व इतर जिन्नस करणारे लोक स्वत:स मोची हें नांव घेतात; व आपला दर्जा जरा उच्च समजतात.</div>
<div style="color: #222222; font-family: arial; font-size: small;">
पूर्वी चर्मकार (चांभार) समाजातील बांधव कातडी कमावण्याचा धंदा करत असत. नुकतेच काढलेले व नदी अथवा तत्सम पाणवठ्यावरून भिजवून वाळत घातलेले कातडे मोठे निब्बर असायचे. त्याला मनासारखा आकार द्यायचा (पादत्राणे बनवण्यासाठी) तर ते पहिल्यांदा नरम पडायला हवे. त्यासाठी या चांभाराकडे इंगा नावाचे औजार होते. त्याने या कातड्याला चांगले बडवून काढले की ते नरम पडे आणि मग ते चांभाराच्या मनासारखे निमुटपणे आकार घेई. </div>
</div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<div style="color: #222222; font-family: arial; font-size: small;">
<b>कुंभार</b></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjbaywihbK5pBIl9UtOdns6lol4lZJd91w5Sc1fiuaubUIowr4VzLzcNCGTCBOqkos8x3nyi03FW3aPaTr28p30m-bPnDGXygOrpRQ6TdBdCPzCgMv_A74fkOTGaY6AfoDqaASgPaIfbms/s1600/5513892458898580313_Mid.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjbaywihbK5pBIl9UtOdns6lol4lZJd91w5Sc1fiuaubUIowr4VzLzcNCGTCBOqkos8x3nyi03FW3aPaTr28p30m-bPnDGXygOrpRQ6TdBdCPzCgMv_A74fkOTGaY6AfoDqaASgPaIfbms/s1600/5513892458898580313_Mid.jpg" height="262" width="320" /></a></div>
<div style="color: #222222; font-family: arial; font-size: small;">
<br /></div>
<div style="color: #222222; font-family: arial; font-size: small;">
ओल्या मातीपासून सुरई, माठ, खुजे, रांजण, कुंड्या, घट, गाडगी, मडकी, झाकण्या, पणत्या, कौले, विटा, कुंड्या इत्यादी घडवून, त्या वस्तू भाजून विकणारा कारागीर. तो एकेरी आणि दुहेरी चुली व शेगड्याही तयार करतो, मात्र त्या भाजायची गरज नसते. महाराष्ट्रातील कुंभार गौरी-गणपतीच्या, दुर्गेच्या आणि अन्य मूर्ती, हरतालिका, बैलपोळ्याचे बैल, दिवाळीच्या किल्ल्यात ठेवायच्या वस्तू आणि बाहुल्याही(बुलाबाई-बुलोजी) बनवतो. कुंभार हा बारा बलुतेदारांपैकी एक आहे. ऋग्वेद कालापासून कुंभार आहेत. त्यांच्या देवता पांचानेपीर, भवानी, सांगई, सीतला, हर्दिया या असतात.</div>
<div style="color: #222222; font-family: arial; font-size: small;">
अन्य अवजारे</div>
<div style="color: #222222; font-family: arial; font-size: small;">
आवा : म्हणजे कुंभाराची वस्तू भाजायची भट्टी. पाचसहा विटांचे थर आणि त्यावर कोळसा, परत विटांचे थर आणि कोळसा, अशी आव्याची रचना असते. भाजलेल्या वस्तूंना तांबडा रंग हवा असेल तेर, आव्यातील धुराला बाहेर जाण्यासाठी वाट करून देतात. वस्तू काळ्या रंगाच्या हव्या असतील तर आवा पेटल्यावर काही वेळाने धूर बाहेर जाणे बंद करतात, म्हणजे धूर आतल्या आत कोंडून वस्तूंना काळा रंग येतो.</div>
<div style="color: #222222; font-family: arial; font-size: small;">
गंडा किंवा गुंडा : हा एक बहिर्वक्र आकाराचा दगड असतो. वस्तूच्या आतून, वस्तूवर हा एका हाताने फिरवला की वस्तू गुळगुळीत आणि पक्की होते.</div>
<div style="color: #222222; font-family: arial; font-size: small;">
चोपणे : ही एक प्रकारची लाकडी थोपटणी असते. जी वस्तू तयार करायची असेल तिला बाहेरून चोपण्याने ठोकले जाते. त्यामुळे वस्तू पक्की होते.</div>
<div style="color: #222222; font-family: arial; font-size: small;">
बांबूचा दांडा : हा चाक फिरवायला लागतो. चाकाच्या दोन आऱ्यांमध्ये बांबू घुसवून कुंभार चाकाला गती देतो.</div>
</div>
<div>
<br /></div>
<div>
<span style="color: #222222; font-family: arial; font-size: x-small;"><b>लोहार</b></span></div>
<div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEivGr6glDcEDXG0cjxZlj87oijBAc3S5wzxxN0aL6Quis-pNJHb_5SuoCKajd6mJog9KjtuSn762zZYFF-MvnbtTOR4xYXJ3IHMKZ0a5-yYZWsKi5haSO5FPt7osRctB4YRiPtsXX34fPU/s1600/pic3.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEivGr6glDcEDXG0cjxZlj87oijBAc3S5wzxxN0aL6Quis-pNJHb_5SuoCKajd6mJog9KjtuSn762zZYFF-MvnbtTOR4xYXJ3IHMKZ0a5-yYZWsKi5haSO5FPt7osRctB4YRiPtsXX34fPU/s1600/pic3.jpg" height="242" width="320" /></a></div>
<div style="color: #222222; font-family: arial; font-size: small;">
<br /></div>
<div style="color: #222222; font-family: arial; font-size: small;">
लोहार म्हणजे लोखंडाच्या वस्तू घडवणारे कारागीर होत. लोखंडाला ऐरणीवर ठोकूनठोकून लोहार वस्तूस आकार देतात. साधारणपणे, ते शेतीची/ बागकामाची अवजारे, बांधकामासाठी लागणारी साधने, जाळ्या, सळया, भांडी, प्राण्यांच्या खुरांना ठोकायचे नाल, शस्त्रे इत्यादी लोखंडी वस्तू बनवतात.</div>
<div style="color: #222222; font-family: arial; font-size: small;">
भट्टीमध्ये लोखंडाच्या अगर पोलादाच्या लहान वस्तू लाल होईपर्यंत तापवून व ठोकून आ. १. बिडाची भट्टी : (अ) पुढील दृश्य : (१) कोळसा ठेवण्याची जागा, (२) छिद्रयुक्त प्रोथ, (३) धुराडे; (आ) मागील दृश्य : (१) हवेचा झोत नियंत्रित करणारी झडप, (२) झोत निर्माण करणारा पंखा चालविणारे विद्युत् चलित्र. हाताने बनविण्याच्या कामास लोहारकाम म्हणतात. बंद भट्टीत मोठ्या वस्तू तापवून मोठ्या यांत्रिक घणाने ठोकून आकार देण्याच्या कामास घडाईकाम (फोर्जिंग) म्हणतात. [⟶ घडाई, धातूची]. शेतीकरिता लागणारी हत्यारे व अवजारे म्हणजेच विळा, कोयता, कुऱ्हाड, खुरपे, पहार वगैरे वस्तू लोहार बनवितो; तसेच बैलगाडीच्या लाकडी चाकास लोखंडी धाव बसवितो. भट्टीमध्ये घडीव लोखंड तापविल्यास त्यास कोणताही आकार देण्याइतपत ते नरम होते अगर त्याला लवचिकपणा येतो हा गुणधर्म माहीत झाल्यामुळे लढाईकरिता लागणारी तलवार, भाला, खंजीर, कट्यार, बाणाची टोके, परशू वगैरे हत्यारे लोहार बनवीत असत. ॲल्यूमिनियम मिश्रधातू, पितळ, कासे (ब्राँझ) याही लोहेतर धातूंपासून यंत्रांचे सुटे भाग व अनेक वस्तू लोहार बनवितो.</div>
</div>
<div>
<br /></div>
<div>
<span style="color: #222222; font-family: arial; font-size: x-small;"><b>शिंपी </b></span></div>
<div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhHioPrhrTvcShMkQCNnhVHGAHuV7mXZVMM4sYe0jBww1JnNrhIUxkmekrrpKzp-e4ZhPjP2DoIjA8rEK35AHBhqpPuBcnfRA0trygYWwK1MoporJ3pkHxHI6MmIP9bKduA6cX3986ipEI/s1600/IMG_5750.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhHioPrhrTvcShMkQCNnhVHGAHuV7mXZVMM4sYe0jBww1JnNrhIUxkmekrrpKzp-e4ZhPjP2DoIjA8rEK35AHBhqpPuBcnfRA0trygYWwK1MoporJ3pkHxHI6MmIP9bKduA6cX3986ipEI/s1600/IMG_5750.jpg" height="320" width="240" /></a></div>
<div style="color: #222222; font-family: arial; font-size: small;">
<br /></div>
<div style="color: #222222; font-family: arial; font-size: small;">
शिंपी म्हणजे कपडे शिवणारा. तसेच शिंपी हे आडनावही असते.आपल्या आवडीचे, अंगाला नीट बसणारे, सरळ दुकानात जाऊन खरेदी करावयाचे पँट, शर्ट, कोट यांसारखे कपडे. कापडाच्या दुकानात कापड खरेदी करून त्यातून शिंप्याने आपली मापे घेऊन त्यांनुसार शिवलेल्या कपड्यांपासून भिन्नत्व दर्शविण्यासाठी ही संज्ञा वापरात आहे.</div>
<div style="color: #222222; font-family: arial; font-size: small;">
भारतात शिलाई मशीनचा प्रवेश झाला तोच १९व्या शतकाच्या अखेरीस. आधी नवीन तंत्राला विरोध झाला असला तरी एक-दोन दशकांत भारतीय शिंपी मशीनला सरावले. त्यात वेळोवेळी होत गेलेल्या बदलांनाही आत्मसात करत गेले. इंग्रज काळात भारतीय सैन्याच्या वेशभूषेत बदल होऊ लागलेला होताच. पण या बदलांचाही फारसा आर्थिक लाभ शिंपी समाजाला होवू शकला नाही. पन्नासच्या दशकात रेडीमेड कपड्यांनी तर खेडोपाडी पसरलेल्या शिंप्यांवर वाताहत होण्याची पाळी आणली. जे शिकले ते अन्य व्यवसायांत शिरले. सरकारी वा कारखान्यांत नोक-या करु लागले. जे नाही शिकले ते परंपरागत व्यवसाय कसाबसा करत राहिले.</div>
<div style="color: #222222; font-family: arial; font-size: small;">
<br /></div>
</div>
<div style="color: #222222; font-family: arial; font-size: small;">
<br /></div>
<div style="color: #222222; font-family: arial; font-size: small;">
<br /></div>
<div style="color: #222222; font-family: arial; font-size: small;">
<br /></div>
<div style="color: #222222; font-family: arial; font-size: small;">
<br /></div>
<div style="color: #222222; font-family: arial; font-size: small;">
<br /></div>
<div style="color: #222222; font-family: arial; font-size: small;">
<br /></div>
<div style="color: #222222; font-family: arial; font-size: small;">
<b>सोनार </b> </div>
<div style="color: #222222; font-family: arial; font-size: small;">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjpzvx2TPJtgEigdQXNMQnXfsiI3wTsGAKT6IoiijwnJatHnalPuC8eKCY5qVmiKe2lyqjHq59zv_ZK21dcyCGoo5VF7RWZsvaulgmYLsrvjiLX_21MLzxcPYlDtEZ-Y_PnAy6T67TG5ak/s1600/250px-COLLECTIE_TROPENMUSEUM_Goudsmid_aan_het_werk_kampong_Mas_(goud_kampong)_Bali_TMnr_10014318.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjpzvx2TPJtgEigdQXNMQnXfsiI3wTsGAKT6IoiijwnJatHnalPuC8eKCY5qVmiKe2lyqjHq59zv_ZK21dcyCGoo5VF7RWZsvaulgmYLsrvjiLX_21MLzxcPYlDtEZ-Y_PnAy6T67TG5ak/s1600/250px-COLLECTIE_TROPENMUSEUM_Goudsmid_aan_het_werk_kampong_Mas_(goud_kampong)_Bali_TMnr_10014318.jpg" /></a></div>
<div>
<br /></div>
<div>
सोनार म्हणजे सोने व अन्य मौल्यवान धातूंच्या वस्तू तयार करणारा कारागीर होय. सोनार सहसा दागिने, सणा-समारंभांत वापरल्या जाणाऱ्या चीजवस्तू, भांडी इत्यादी जिनसा घडवतात.</div>
<div>
देवीदेवतांची आभूषणे नि सौंदर्यालंकार घडविणारे. एवढेच नव्हे तर पंचांग बधून विवाह जुळविणारे. लग्न लावणारे. वधुला सालंकृत करून सजविणारे. नवजात अर्भकांचे कान टोचणारे. दागिन्यांवरील नक्षीकाम, बारीक कलाकुसर याचबरोबरच `एक नंबरी’ सोन्याची हमी देणारे.</div>
<div>
<br /></div>
<div>
<b>गवळी </b></div>
<div>
<b><br /></b></div>
<div>
<div>
गवळी म्हणजे दुभत्या जनावरांपासून दूध व दुग्धजन्य पदार्थ बनवून विकणारा व्यावसायिक होय.</div>
<div>
दुधदुभत्याच्या धंद्यावरून ‘गवळी’ हें नांव पडलेली जात फक्त मुंबई इलाख्यांतच आहे. अहिरांची </div>
<div>
माहिती स्वतंत्र दिलेली आहे. लो. सं. ३८५४२. दक्षिण-हिंदुस्थान, कोंकण व कर्नाटक या प्रांतभर हे लोक आहेत.धनगर, कुरुबा, मराठा कुणबी इत्यादि लोकांचा भरणा या जातींत बराच असून त्यांच्या धंद्यावरून ही एक स्वतंत्र जात झालेली आहे. यांमध्यें आठ पोटभेद असून त्या पोटभेदांतील लोक एकमेकांशीं रोटीबेटीव्यवहार करीत नाहींत. यांखेरीज कानडी 'गोपाल किंवा गोला' हाहि गवळयांचाच एक पोटभाग आहे असें म्हणतात.या लोकांच्या पुष्कळ चालीरीती लिंगायतांप्रमाणें असून कांहीं खास लिंगायत झालेले आहेत. एक आडनांव असलेल्या लोकांमध्यें विवाहसंबंध होत नाहींत. पुनर्विवाह व घटस्फोट या दोन्ही चाली यांमध्यें रूढ आहेत.हे लोक मांसाहारी असून त्याचा सामाजिक दर्जा कुणब्यांहून वरचा आहे. यांची मुख्य देवता कृष्ण ही होय.यांच्या कुलदेवता महादेव, खंडोबा, विठोबा इत्यादि आहेत.जंगम व ब्राह्मण हे त्यांचे उपाध्ये असतात परंतु लग्नाच्या वेळीं ब्राह्मण असावाच लागतो.<br />
<br />
<div>
<b>डॉक्टर</b></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiO36VyKyFcatDoA_NtLRi85VUAuIFkKpfoZqseoFP5h_yuIecuQ4jt609grn5fHWEv1YmAS3h5gT1Z2DT29pVpAf-nKSoyYxsmfLmwgofWqeQjXT0CjOUz1OKp0A4Dr1FZTWyxxsa2hLQ/s1600/img1100701061_1_1.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiO36VyKyFcatDoA_NtLRi85VUAuIFkKpfoZqseoFP5h_yuIecuQ4jt609grn5fHWEv1YmAS3h5gT1Z2DT29pVpAf-nKSoyYxsmfLmwgofWqeQjXT0CjOUz1OKp0A4Dr1FZTWyxxsa2hLQ/s1600/img1100701061_1_1.jpg" /></a></div>
<div>
<br /></div>
<div>
डॉक्टर म्हणजे रुग्ण आणि त्याच्या नातेवाईकांसाठी साक्षात देवच , आणि हे डॉक्टर आज त्यांच्यासाठी रक्षक नाहीतर भक्षकच झाले आहेत .....आज शिक्षणाचाही " आईचा घो झाला आहे " म्हणजेच पैसे देऊन डोनेशन वर मेडीकललाही सहज प्रवेश घेता येतो अर्थातच ज्यांच्या बापजाद्यांकडे पैसा असतो तेच लोक जातात ( लायकी नसतानाही ) आणि काय तर म्हणे आम्ही डॉक्टर ? तुम्हाला जर मानवी जीवनाच मूल्य कळत नसेल तर तुमचं डॉक्टर असणे हे ओसामा बिन लादेन असण्या सारखच आहे नव्हे का ? कारण त्यालाही मानवी जीवनाच मूल्य हे माहित नव्हत ते काय असतं हे आणि हे सर्व जगाला माहित आहे. तुम्ही तर चक्क सफेद कपडे, नव्हे कफन ओढून हे काम करता आणि म्हणे आमचा संप आहे आमच्या एका डॉक्टर सहकाऱ्याला मारहाण झाली .संप जरूर व्हावा पण तो कोणाच्याही जीवाशी खेळून नाही . तुम्ही डॉक्टर आहात यम नाही. तुमचं काम जीवन देणं आहे घेणं नाही. म्हणून तुम्हाला संपाचा विचार करताना काम बंद आंदोलन करण्यापेक्षा दुसरा पर्याय शोधला पाहिजे. कारण उद्या डॉक्टरांवर हमला झाला म्हणून फाशीचा कायदा जरी झाला तरी तुम्हाला असे हमले होणार नाहीत अस जर वाटत असेल तर ते साफ चुकीच आहे ......कारण एखाद्या परिवारातील व्यक्ती डॉक्टरांच्या हलगर्जी पणामुळे जर दगावली तर तिथे उपस्थित असणाऱ्या नातेवाईकांना कायद्याच काही देणं घेणं नसेल आणि तुमच्यावर हमला केला जाईल .....म्हणून जर तुम्ही डॉक्टर म्हणून व्रत अंगिकारले असेल तर तुम्हाला तुमच्या रुग्णाकडे एक बकरा म्हणून न पाहता त्याच्याशी तुमचं सौहार्दाच नात निर्माण झालं पाहिजे तुमच्या वर त्याचा संपूर्ण विश्वास असला पाहिजे. तरच हे हल्ले होणार नाहीत नाहीतर तुम्हाला फाशीचा कायदाही वाचू शकणार नाही ...</div>
</div>
</div>
<div>
<br /></div>
<div>
<div>
<b>भारतीय पोलिस सेवा</b></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiSQRxD6wbXdMyYReeJuZUL3naLZ4PTA5p-6TvuMgAz5CX-C0M38Pr1MmhLmUEkrRvec4d0zuK3gFAyqn1FYCkpYl-GKBrg0kQDEAfqEBDQKrYH0HVajbHoBYj6agg4ji5Xa1EhVyftJ9U/s1600/images.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiSQRxD6wbXdMyYReeJuZUL3naLZ4PTA5p-6TvuMgAz5CX-C0M38Pr1MmhLmUEkrRvec4d0zuK3gFAyqn1FYCkpYl-GKBrg0kQDEAfqEBDQKrYH0HVajbHoBYj6agg4ji5Xa1EhVyftJ9U/s1600/images.jpg" /></a></div>
<div>
<br /></div>
<div>
भारतीय पोलिस सेवा (इंडियन पोलिस सर्व्हिसेस किंवा आय.पी.एस.) ही भारत सरकारची नागरी सेवा आहे. आय.पी.एस. ही तीन आखिल भारतीय सेवांपैकी एक आहे (भारतीय प्रशासकीय सेवा व भारतीय वन सेवा ह्या इतर दोन सेवा आहेत). आय.पी.एस. सेवा केंद्रीय गृहमंत्रालयाच्या अखत्यारीत येते.. केंद्रीय सरकारच्या व राज्य सरकारांच्या पोलिस खात्यांत अनेक महत्त्वाची पदे आय.पी.एस. अधिकारी सांभाळतात.</div>
<div>
आय.पी.एस. अधिकाऱ्यांची निवड नागरी सेवा परीक्षेद्वारा (सिव्हिल सर्व्हिसेस एक्झॅमिनेशन) केली जाते. संघ लोक सेवा आयोग (युनियन पब्लिक सर्व्हिस कमिशन) ही भारत सरकारची संविधानिक संस्था सरकारी अधिकाऱ्यांची निवड व नियुक्ती करण्यास जबाबदार आहे. आय.ए.एस. अधिकारी बनण्यासाठी इच्हुक उमेदवारांना नागरी सेवा परीक्षेचे प्राथमिक परीक्षा, मुख्य परीक्षा व मुलाखत हे तीन भाग पूर्ण करावे लागतात. निवड झालेल्या आय.पी.एस. अधिकाऱ्यांना हैदराबादमधील राष्ट्रीय पोलिस विद्यालय (नॅशनल पोलिस अकॅडमी) मध्ये प्रशिक्षण दिले जाते.</div>
<div>
<br /></div>
<div>
खालील काही प्रमुख पदे आय.पी.एस. अधिकारी भुषवितात:</div>
<div>
भारतीय गुप्तहेरखात्याचे (इंटेलिजन्स ब्यूरो) संचालक</div>
<div>
राष्ट्रीय गुन्हे अन्वेषण खात्याचे (नॅशनल क्राईम रेकॉर्ड्स ब्यूरो) संचालक</div>
<div>
सीमा सुरक्षा पोलिस संचालक अधिकारी</div>
<div>
रेल्वे सुरक्षा बल संचालक अधिकारी</div>
<div>
पोलिस कमिशनर</div>
</div>
<div>
<br /></div>
<div>
<div>
<b>सैनिक</b></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhbYV3S-teg1nJEbrYR6IKL1hZYQ3OevP_vGUEcudC7WctylacGbq4E3LPPgirI9lo6iqgLIwCpMHk19RXDSOBhLLd0sLV80-x-ucIK-0MN67b7_7Yvf30WAN6bIquRaZmQmy-aJiviB0s/s1600/81357747890_indianarmy02295.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhbYV3S-teg1nJEbrYR6IKL1hZYQ3OevP_vGUEcudC7WctylacGbq4E3LPPgirI9lo6iqgLIwCpMHk19RXDSOBhLLd0sLV80-x-ucIK-0MN67b7_7Yvf30WAN6bIquRaZmQmy-aJiviB0s/s1600/81357747890_indianarmy02295.jpg" /></a></div>
<div>
<br /></div>
<div>
पायी चालून शत्रूशी लढाई करणाऱ्या सैन्यदलांस पायदळ म्हणतात. हा सर्वात जुना सैन्यदल प्रकार आहे.</div>
<div>
युद्धात संख्येने सर्वात जास्ती असणारे पायदळ हातघाईच्या लढाईत पारंगत असते. प्राचीन तसेच आधुनीक काळांतही पायदळ हे सैन्याचा कणा मानले जाते. इतर दळांच्या मानाने युद्धात पायदळाची हानी जास्ती होते.</div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
रॉयल आयरिश रॅफल्स राशन पार्टी, १९१६</div>
<div>
सैन्यातील इतर दळांच्या मानाने पायदळाचे प्रशिक्षण खडतर असते व त्यांत शिस्त, आक्रमकता आणि शारिरिक क्षमतेवर जास्ती भर दिला जातो.</div>
<div>
दुसऱ्या महायुद्धापासून तंत्रज्ञान प्रगत होत गेल्याने सैन्यातील (मुख्यतः पश्चिमात्य देशांतील) पायदळाचा आकार कमी होत गेलेला आढळतो. उदा. अमेरिकन सैन्यात पायदळाची संख्या केवळ ४९,००० आहे. </div>
</div>
</div>
</div>
nitinhttp://www.blogger.com/profile/00247828199688084963noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-9176387476928414093.post-52856540210638110572014-07-11T02:33:00.001-07:002014-07-11T02:33:23.936-07:00बटाट्यापासून वीज!<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<b><i><u>बटाट्यापासून वीज!</u></i></b><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjCSer_39u3XkOGa8SWykH8q1DmY0bw74nDMH6F0Kg9tQMdUepvVf9-awgJi-WRlaVMsbS1oSG_P-rdutz7Mk4YI_Z4wG5om6G4nCAw_OorAUqcKTdeX2-VevsNhiiwR_3ZFPRUbVMd5Mo/s1600/Tater-Clock.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjCSer_39u3XkOGa8SWykH8q1DmY0bw74nDMH6F0Kg9tQMdUepvVf9-awgJi-WRlaVMsbS1oSG_P-rdutz7Mk4YI_Z4wG5om6G4nCAw_OorAUqcKTdeX2-VevsNhiiwR_3ZFPRUbVMd5Mo/s1600/Tater-Clock.jpg" height="283" width="320" /></a></div>
<br />
उकडलेल्या बटाट्याचं तुम्ही काय काय करू शकता? वडा, कटलेट, शेव.. अर्थात, हे सर्व झाले खाण्याचे पदार्थ आणि बटाटयाचा खाण्याव्यतिरिक्त काय उपयोग असू शकतो, असा विचार साहजिकच मनात येतो. मात्र उकडलेल्या बटाट्यापासून चक्क वीजनिर्मिती होऊ शकते हे जरा अनपेक्षितच आहे नाही का..? पण जेरुसलेमच्या काही संशोधकांनी उकडलेला बटाटा खाण्याऐवजी चक्क वीजनिर्मितीसाठी वापरला आहे.<br />
<br />
बटाटा हा बहुगुणी कंदमूळ आहे हे सर्वानाच माहीत आहे, पण या बहुगुणी बटाट्यापासून वीज निर्माण होऊ शकते हे मात्र जरा अतीच होतंय असं वाटेल. पण हे खरं आहे व जेरुसलेमच्या हिब्रू युनिव्हर्सिटीतील कृषिविज्ञानाचे प्राध्यापक हैम राबिनोविच व त्यांच्या सहका-यांनी हे सप्रयोग सिद्ध करून दाखवलं आहे. कच्च्या बटाट्याचा एक छोटा पातळ काप कॉपर कॅथोड व झिंक अॅनोड यांच्यामध्ये ठेवून त्याची वायर बल्बला जोडल्यास बल्ब पेटतो. अशा प्रकारे निर्माण केलेली ऊर्जा चाळीस दिवसही पुरू शकते, हे त्यांना सिद्ध करायचं होतं. ही ऊर्जा सेलफोन व इतर उपकरणांसाठीही वापरता येऊ शकते. मुख्य म्हणजे यासाठी नेहमीच्या बॅटरीपेक्षा अत्यंत कमी खर्च येतो. बटाटयाचा ऊर्जानिर्मितीसाठीचा हा वापर हा आर्थिकदृष्टय़ा मागासलेल्या भागातील रहिवाशांसाठी खूप फायद्याचा ठरू शकतो, असं त्यांचं म्हणणं आहे.<br />
<br />
कच्चा बटाटा हा दोन धातूंमध्ये फक्त विद्युतवाहकाचं काम करतो, ज्यामुळे विद्युतभारीत कण वायरमध्ये जाऊन विजेला प्रवाही करतात. खरं तर स्ट्रॉबेरी व केळं या फळांमध्येही अशा प्रकारची विद्युतनिर्मितीची क्षमता आहे, त्यांच्यातही नैसर्गिकरित्या बॅटरी अॅसिड असतं. मात्र ही फळं सर्वच देशांमध्ये उपलब्ध नाहीत आणि असली तरीही ती सर्वच गरिबांना सहजरीत्या परवडतील अशी नाहीत, शिवाय ती नाशवंतही आहेत. मात्र बटाट्याच्या कोणत्याही वातावरणात टिकून राहण्याच्या गुणामुळे व तो सर्वत्र सहज उपलब्ध असल्यामुळे आम्ही बटाट्यालाच या प्रयोगात वापरल्याचं राबिनोविच यांनी सांगितलं. बटाटा हा जगातलं सर्वात जास्त प्रमाणात उत्पादन असलेलं चौथं पीक आहे. बटाट्यामध्ये असलेला स्टार्च उकडल्यावर निघून जातो व त्यानंतरच त्यापासून ऊर्जा निर्माण होऊ शकते, म्हणूनच आठ मिनिटं उकडलेल्या बटाट्याचा वापर या प्रयोगासाठी करण्यात आला.<br />
<br />
या संशोधकांनी बटाटा बॅटरी किटच बनवला आहे, ज्यात दोन मेटल इलेक्ट्रोड्स व अॅलिगेटर क्लिप्स आहेत. दोन इलेक्ट्रोड्समध्ये बटाट्याचा काप ठेवण्याची सोय करण्यात आली आहे, जेणेकरून एक काप सुकला की बल्ब किंवा उपकरण सुरू ठेवण्यासाठी दुसरा काप त्यात लगेच सरकवला जाऊ शकतो. नेहमीच्या बॅटरी किंवा विजेवर उपकरण चालवण्यापेक्षा बटाट्यापासून तयार होणा-या विजेचा खर्च दहापटीने कमी असेल, असा संशोधकांचा दावा आहे. जेरुसलेमच्या संशोधकांच्या या प्रयोगावर काहींनी टीकाही केली आहे. जिथे अन्नच मिळणे मुश्कील तिथली जनता मुळात वीज निर्माण करण्यासाठी बटाटा का वापरेल, असा प्रश्न काही जणांनी उपस्थित केला आहे. त्यामुळे अन्नपदार्थापासून ऊर्जानिर्मिती करायची असल्यास त्याची मुबलकता खूपच पुष्कळ प्रमाणात असली पाहिजे, असा मुद्दा या प्रयोगासंदर्भात पुढे आला आहे. अद्याप राबिनोविच यांच्या या प्रयोगाला प्रत्यक्षात आणण्यासाठी कोणी पुरस्कर्ते मिळालेले नाहीत, तेव्हा आपल्या या प्रयोगाला कोणीतरी पाठिंबा देऊन समाजाच्या उपयोगी पडू शकेल असा हा बटाटा बॅटरी किट प्रत्यक्षात आणावा, असं त्यांना वाटत आहे.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjmrmt5rhChqz0jVpBnVzRaBERQVGVfivFmbvT4dNDvg1TyD9DrskyGQqZrAoP42B7nanDNUEG5RWTm38-PfdT-D5PuxfZ9Ku8iSn8m1WPRL3LVFpDEY2h9yKcSxQnZ2UtARZEUBehltzg/s1600/POTATO_BATTERY-01.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjmrmt5rhChqz0jVpBnVzRaBERQVGVfivFmbvT4dNDvg1TyD9DrskyGQqZrAoP42B7nanDNUEG5RWTm38-PfdT-D5PuxfZ9Ku8iSn8m1WPRL3LVFpDEY2h9yKcSxQnZ2UtARZEUBehltzg/s1600/POTATO_BATTERY-01.jpg" height="180" width="320" /></a></div>
<br /></div>
nitinhttp://www.blogger.com/profile/00247828199688084963noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-9176387476928414093.post-54209673045474782062014-07-02T21:56:00.000-07:002014-07-02T21:56:03.270-07:00सुरूची बाग<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<h2 style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background: rgb(255, 255, 255); border-color: rgb(101, 197, 251); border-top-style: solid; border-width: 5px 0px 0px; color: #333333; font-family: CDAC-GISTYogesh, Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: 1.333333em; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 700; letter-spacing: normal; line-height: normal; margin: 0.75em 0px 0.5em; orphans: auto; outline: 0px; padding: 3px 0px 0px; text-align: start; text-indent: 0px; text-transform: none; vertical-align: baseline; white-space: normal; widows: auto; word-spacing: 0px;">
सुरूची बाग</h2>
<div style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background: rgb(255, 255, 255); border: 0px; color: #333333; font-family: CDAC-GISTYogesh, Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: 14px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: 1.5em; margin: 0px 0px 1.5em; orphans: auto; outline: 0px; padding: 0px; text-align: start; text-indent: 0px; text-transform: none; vertical-align: baseline; white-space: normal; widows: auto; word-spacing: 0px;">
सुरूची बाग म्हणजे समुद्रकिनाराच आहे.. जिथे किनार्यावर सुरूची झाडे बहुसंख्येने उभी आहेत.. अजय पाटील या मायबोलीकरांच्या पेटींगमध्येदेखील इकडचे चित्र पाहीले होते.. तेव्हा या ठिकाणाला भेट द्यायची राहिलीच होती.. वसई (पश्चिम) ला इथे एसटी वा रिक्षाने जाता येते.. एसटीने (भाडे प्रत्येकी ७ रु.) गेल्यास वसई शहर स्टॉपला (पापडीच्या पुढचा स्टॉप)उतरायचे.. मग इसको पूछ -उसको पूछ करत पंधरा- वीस मिनीटांत चालत सहज पोहोचता येते.. इथे बहुदा स्वतःची गाडी घेउन जाता नाही येत.. कारण जवळपास एक किलोमीटर अंतराआधी गेट लावला आहे.. रिक्षाने (भाडे अंदाजे प्रत्येकी १६ रु.) आलात तर इथपर्यंतच सोडतो..</div>
<div style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background: rgb(255, 255, 255); border: 0px; color: #333333; font-family: CDAC-GISTYogesh, Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: 14px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: 1.5em; margin: 0px 0px 1.5em; orphans: auto; outline: 0px; padding: 0px; text-align: start; text-indent: 0px; text-transform: none; vertical-align: baseline; white-space: normal; widows: auto; word-spacing: 0px;">
इथून मग समुद्रचा आवाजच खेचून घेतो.. सरळ जाणारी वाट नि आजुबाजूला खारफुटी.. असे अंतर पार करताना समोरच सुरूची झाडे डोकावू लागतात.. किनार्यापाशी पोहोचलो नि खादाडीसाठी चक्क एकच स्टॉल दिसला.. झोपडीच म्हणा.. एखाद दुसरा टांगा नि दोन तीन घोडे.. बाकी विस्तीर्ण पसरलेला किनारा.. असे दृश्य मुंबईतील समुद्रकिनार्यावर फार कमीच दिसते... इथे पोहोचलो नि किनार्यावरील ही सुरूची झाडं वार्यामूळे समुद्राच्या विरुद्ध दिशेने कललेली दिसली.. उजव्या बाजूपेक्षा डावीकडे जास्त प्रमाणात झाडे दिसत होती... मग तिथेच आधी फेरफटका मारण्यासाठी गेलो.. सुरूची बाग हे नाव खरच उठून दिसते..</div>
<h2 style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background: rgb(255, 255, 255); border-color: rgb(101, 197, 251); border-top-style: solid; border-width: 5px 0px 0px; color: #333333; font-family: CDAC-GISTYogesh, Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: 1.333333em; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 700; letter-spacing: normal; line-height: normal; margin: 0.75em 0px 0.5em; orphans: auto; outline: 0px; padding: 3px 0px 0px; text-align: start; text-indent: 0px; text-transform: none; vertical-align: baseline; white-space: normal; widows: auto; word-spacing: 0px;">
</h2>
<div style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background: rgb(255, 255, 255); border: 0px; color: #333333; font-family: CDAC-GISTYogesh, Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: 14px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: 1.5em; margin: 0px 0px 1.5em; orphans: auto; outline: 0px; padding: 0px; text-align: start; text-indent: 0px; text-transform: none; vertical-align: baseline; white-space: normal; widows: auto; word-spacing: 0px;">
<img height="482" src="https://lh3.googleusercontent.com/-y6O1RmrfAkw/Tkq1ir-O0nI/AAAAAAAAIQY/KOgowCVh1EI/s640/Picture%252520052_picnik.jpg" style="background: transparent; border: none; font-size: 14px; margin: 0px; outline: none; padding: 0px; vertical-align: baseline;" width="640" /></div>
<div style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background: rgb(255, 255, 255); border: 0px; color: #333333; font-family: CDAC-GISTYogesh, Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: 14px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: 1.5em; margin: 0px 0px 1.5em; orphans: auto; outline: 0px; padding: 0px; text-align: start; text-indent: 0px; text-transform: none; vertical-align: baseline; white-space: normal; widows: auto; word-spacing: 0px;">
- - -- - - - -</div>
<div style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background: rgb(255, 255, 255); border: 0px; color: #333333; font-family: CDAC-GISTYogesh, Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: 14px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: 1.5em; margin: 0px 0px 1.5em; orphans: auto; outline: 0px; padding: 0px; text-align: start; text-indent: 0px; text-transform: none; vertical-align: baseline; white-space: normal; widows: auto; word-spacing: 0px;">
प्रचि २<br /><img height="482" src="https://lh4.googleusercontent.com/-BKRcb75oVr4/Tkq1pTRocPI/AAAAAAAAIQc/JmmqXEJSy0E/s640/Picture%252520055_picnik.jpg" style="background: transparent; border: none; font-size: 14px; margin: 0px; outline: none; padding: 0px; vertical-align: baseline;" width="640" /></div>
<div style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background: rgb(255, 255, 255); border: 0px; color: #333333; font-family: CDAC-GISTYogesh, Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: 14px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: 1.5em; margin: 0px 0px 1.5em; orphans: auto; outline: 0px; padding: 0px; text-align: start; text-indent: 0px; text-transform: none; vertical-align: baseline; white-space: normal; widows: auto; word-spacing: 0px;">
-- - - -- - -<br />संध्याकाळी चारची वेळ.. पण वातावरण पावसाळी त्यात उंचपुरी अशी ही सुरूची झाडे.. शिवाय सभोवताली पसरलेली हिरवाई.. इथे फिरायला कोणाला नाही आवडणार...<span class="Apple-converted-space"> </span><img alt="स्मित" class="smiley-content" src="http://cdn1.maayboli.com/sites/all/modules/smileys/packs/hitguj/happy.gif" style="background: transparent; border: none; font-size: 14px; margin: 0px; outline: none; padding: 0px; vertical-align: baseline;" title="स्मित" /></div>
<h2 style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background: rgb(255, 255, 255); border-color: rgb(101, 197, 251); border-top-style: solid; border-width: 5px 0px 0px; color: #333333; font-family: CDAC-GISTYogesh, Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: 1.333333em; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 700; letter-spacing: normal; line-height: normal; margin: 0.75em 0px 0.5em; orphans: auto; outline: 0px; padding: 3px 0px 0px; text-align: start; text-indent: 0px; text-transform: none; vertical-align: baseline; white-space: normal; widows: auto; word-spacing: 0px;">
</h2>
<div style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background: rgb(255, 255, 255); border: 0px; color: #333333; font-family: CDAC-GISTYogesh, Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: 14px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: 1.5em; margin: 0px 0px 1.5em; orphans: auto; outline: 0px; padding: 0px; text-align: start; text-indent: 0px; text-transform: none; vertical-align: baseline; white-space: normal; widows: auto; word-spacing: 0px;">
प्रचि ३<br /><img height="482" src="https://lh4.googleusercontent.com/-JsoKLyW5N-E/Tkq1Zj8vCHI/AAAAAAAAIQU/xIIJz037jto/s640/Picture%252520062_picnik.jpg" style="background: transparent; border: none; font-size: 14px; margin: 0px; outline: none; padding: 0px; vertical-align: baseline;" width="640" /></div>
<div style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background: rgb(255, 255, 255); border: 0px; color: #333333; font-family: CDAC-GISTYogesh, Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: 14px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: 1.5em; margin: 0px 0px 1.5em; orphans: auto; outline: 0px; padding: 0px; text-align: start; text-indent: 0px; text-transform: none; vertical-align: baseline; white-space: normal; widows: auto; word-spacing: 0px;">
- - -- - - - -</div>
<h2 style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background: rgb(255, 255, 255); border-color: rgb(101, 197, 251); border-top-style: solid; border-width: 5px 0px 0px; color: #333333; font-family: CDAC-GISTYogesh, Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: 1.333333em; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 700; letter-spacing: normal; line-height: normal; margin: 0.75em 0px 0.5em; orphans: auto; outline: 0px; padding: 3px 0px 0px; text-align: start; text-indent: 0px; text-transform: none; vertical-align: baseline; white-space: normal; widows: auto; word-spacing: 0px;">
</h2>
<h2 style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background: rgb(255, 255, 255); border-color: rgb(101, 197, 251); border-top-style: solid; border-width: 5px 0px 0px; color: #333333; font-family: CDAC-GISTYogesh, Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: 1.333333em; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 700; letter-spacing: normal; line-height: normal; margin: 0.75em 0px 0.5em; orphans: auto; outline: 0px; padding: 3px 0px 0px; text-align: start; text-indent: 0px; text-transform: none; vertical-align: baseline; white-space: normal; widows: auto; word-spacing: 0px;">
<span style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background-color: white; color: #333333; display: inline !important; float: none; font-family: CDAC-GISTYogesh, Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: 14px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: 21.599998474121094px; orphans: auto; text-align: start; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: auto; word-spacing: 0px;">प्रचि ४</span><br style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background-color: white; color: #333333; font-family: CDAC-GISTYogesh, Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: 14px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: 21.599998474121094px; orphans: auto; text-align: start; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: auto; word-spacing: 0px;" /><img height="482" src="https://lh6.googleusercontent.com/-inQj-Mi2JdQ/Tkqyo1sgCuI/AAAAAAAAIQM/4tCRCdpZoGg/s640/Picture%252520057_picnik.jpg" style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background: rgb(255, 255, 255); border: none; color: #333333; font-family: CDAC-GISTYogesh, Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: 14px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: 21.599998474121094px; margin: 0px; orphans: auto; outline: none; padding: 0px; text-align: start; text-indent: 0px; text-transform: none; vertical-align: baseline; white-space: normal; widows: auto; word-spacing: 0px;" width="640" /><span style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background-color: white; color: #333333; display: inline !important; float: none; font-family: CDAC-GISTYogesh, Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: 14px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: 21.599998474121094px; orphans: auto; text-align: start; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: auto; word-spacing: 0px;">(फोटो by 'ती' .. )</span><br style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background-color: white; color: #333333; font-family: CDAC-GISTYogesh, Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: 14px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: 21.599998474121094px; orphans: auto; text-align: start; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: auto; word-spacing: 0px;" /><span style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background-color: white; color: #333333; display: inline !important; float: none; font-family: CDAC-GISTYogesh, Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: 14px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: 21.599998474121094px; orphans: auto; text-align: start; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: auto; word-spacing: 0px;">- - - -- - - -</span><br style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background-color: white; color: #333333; font-family: CDAC-GISTYogesh, Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: 14px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: 21.599998474121094px; orphans: auto; text-align: start; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: auto; word-spacing: 0px;" /><span style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background-color: white; color: #333333; display: inline !important; float: none; font-family: CDAC-GISTYogesh, Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: 14px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: 21.599998474121094px; orphans: auto; text-align: start; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: auto; word-spacing: 0px;">इथून मग समुद्र बघतानाही छान वाटते..</span><br style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background-color: white; color: #333333; font-family: CDAC-GISTYogesh, Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: 14px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: 21.599998474121094px; orphans: auto; text-align: start; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: auto; word-spacing: 0px;" /><span style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background-color: white; color: #333333; display: inline !important; float: none; font-family: CDAC-GISTYogesh, Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: 14px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: 21.599998474121094px; orphans: auto; text-align: start; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: auto; word-spacing: 0px;">प्रचि ५</span><br style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background-color: white; color: #333333; font-family: CDAC-GISTYogesh, Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: 14px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: 21.599998474121094px; orphans: auto; text-align: start; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: auto; word-spacing: 0px;" /><img height="482" src="https://lh6.googleusercontent.com/-FMmeCkTCbow/TkwI2jTXWII/AAAAAAAAIRc/JGXk_SnUd-s/s640/Picture%252520069_picnik.jpg" style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background: rgb(255, 255, 255); border: none; color: #333333; font-family: CDAC-GISTYogesh, Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: 14px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: 21.599998474121094px; margin: 0px; orphans: auto; outline: none; padding: 0px; text-align: start; text-indent: 0px; text-transform: none; vertical-align: baseline; white-space: normal; widows: auto; word-spacing: 0px;" width="640" /><br style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background-color: white; color: #333333; font-family: CDAC-GISTYogesh, Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: 14px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: 21.599998474121094px; orphans: auto; text-align: start; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: auto; word-spacing: 0px;" /><span style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background-color: white; color: #333333; display: inline !important; float: none; font-family: CDAC-GISTYogesh, Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: 14px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: 21.599998474121094px; orphans: auto; text-align: start; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: auto; word-spacing: 0px;">(ती तिथं उभी.. )</span><br style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background-color: white; color: #333333; font-family: CDAC-GISTYogesh, Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: 14px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: 21.599998474121094px; orphans: auto; text-align: start; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: auto; word-spacing: 0px;" /><span style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background-color: white; color: #333333; display: inline !important; float: none; font-family: CDAC-GISTYogesh, Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: 14px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: 21.599998474121094px; orphans: auto; text-align: start; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: auto; word-spacing: 0px;">- - - - - -- - -</span><br style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background-color: white; color: #333333; font-family: CDAC-GISTYogesh, Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: 14px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: 21.599998474121094px; orphans: auto; text-align: start; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: auto; word-spacing: 0px;" /><span style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background-color: white; color: #333333; display: inline !important; float: none; font-family: CDAC-GISTYogesh, Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: 14px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: 21.599998474121094px; orphans: auto; text-align: start; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: auto; word-spacing: 0px;">मग पावले आपसुकच समुद्राकडे वळवली..</span></h2>
<div style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background: rgb(255, 255, 255); border: 0px; color: #333333; font-family: CDAC-GISTYogesh, Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: 14px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: 1.5em; margin: 0px 0px 1.5em; orphans: auto; outline: 0px; padding: 0px; text-align: start; text-indent: 0px; text-transform: none; vertical-align: baseline; white-space: normal; widows: auto; word-spacing: 0px;">
<img height="640" src="https://lh4.googleusercontent.com/-zUqoayVKaX8/TkqyiNVxzmI/AAAAAAAAIQI/gaQvOQeQ6Fo/s640/Copy%252520of%252520Picture%252520025.jpg" style="background: transparent; border: none; font-size: 14px; margin: 0px; outline: none; padding: 0px; vertical-align: baseline;" width="482" /></div>
<div style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background: rgb(255, 255, 255); border: 0px; color: #333333; font-family: CDAC-GISTYogesh, Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: 14px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: 1.5em; margin: 0px 0px 1.5em; orphans: auto; outline: 0px; padding: 0px; text-align: start; text-indent: 0px; text-transform: none; vertical-align: baseline; white-space: normal; widows: auto; word-spacing: 0px;">
- - - -- - - -</div>
<div style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background: rgb(255, 255, 255); border: 0px; color: #333333; font-family: CDAC-GISTYogesh, Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: 14px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: 1.5em; margin: 0px 0px 1.5em; orphans: auto; outline: 0px; padding: 0px; text-align: start; text-indent: 0px; text-transform: none; vertical-align: baseline; white-space: normal; widows: auto; word-spacing: 0px;">
प्रचि ७ : समुद्रकिनारा नि घोडागाडी हे मुंबईतल्या चौपाटीवरचे नेहमीचे दृश्य.. पण इथे एकच होती..<br /><img height="504" src="https://lh5.googleusercontent.com/-6NXSTsDbhwE/TkqJ_0jXSPI/AAAAAAAAIP0/Bn-osgAzUdU/s640/Picture%252520017_picnik.jpg" style="background: transparent; border: none; font-size: 14px; margin: 0px; outline: none; padding: 0px; vertical-align: baseline;" width="640" /></div>
<div style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background: rgb(255, 255, 255); border: 0px; color: #333333; font-family: CDAC-GISTYogesh, Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: 14px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: 1.5em; margin: 0px 0px 1.5em; orphans: auto; outline: 0px; padding: 0px; text-align: start; text-indent: 0px; text-transform: none; vertical-align: baseline; white-space: normal; widows: auto; word-spacing: 0px;">
- -- - - - - -</div>
<div style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background: rgb(255, 255, 255); border: 0px; color: #333333; font-family: CDAC-GISTYogesh, Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: 14px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: 1.5em; margin: 0px 0px 1.5em; orphans: auto; outline: 0px; padding: 0px; text-align: start; text-indent: 0px; text-transform: none; vertical-align: baseline; white-space: normal; widows: auto; word-spacing: 0px;">
प्रचि ८:</div>
<div style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background: rgb(255, 255, 255); border: 0px; color: #333333; font-family: CDAC-GISTYogesh, Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: 14px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: 1.5em; margin: 0px 0px 1.5em; orphans: auto; outline: 0px; padding: 0px; text-align: start; text-indent: 0px; text-transform: none; vertical-align: baseline; white-space: normal; widows: auto; word-spacing: 0px;">
<img height="482" src="https://lh3.googleusercontent.com/-R--zehogvYc/Tkq3hqk2TdI/AAAAAAAAIQg/FzrJoBwL02E/s640/run_picnik.jpg" style="background: transparent; border: none; font-size: 14px; margin: 0px; outline: none; padding: 0px; vertical-align: baseline;" width="640" /></div>
<h2 style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background: rgb(255, 255, 255); border-color: rgb(101, 197, 251); border-top-style: solid; border-width: 5px 0px 0px; color: #333333; font-family: CDAC-GISTYogesh, Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: 1.333333em; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 700; letter-spacing: normal; line-height: normal; margin: 0.75em 0px 0.5em; orphans: auto; outline: 0px; padding: 3px 0px 0px; text-align: start; text-indent: 0px; text-transform: none; vertical-align: baseline; white-space: normal; widows: auto; word-spacing: 0px;">
<span style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background-color: white; color: #333333; display: inline !important; float: none; font-family: CDAC-GISTYogesh, Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: 14px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: 21.599998474121094px; orphans: auto; text-align: start; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: auto; word-spacing: 0px;">धावत जाऊन कधी एकदा त्या समुद्राच्या लाटांवर झोकून देतोय.. !! (लहानपणी आम्ही भावंडेसुद्धा अशी शर्यत लावायचो.. आता कधी मित्रांसोबत गेलो तर उलटे धावत जाण्याची शर्यत खेळतो..</span><img alt="फिदीफिदी" class="smiley-content" src="http://cdn1.maayboli.com/sites/all/modules/smileys/packs/hitguj/proud.gif" style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background: rgb(255, 255, 255); border: none; color: #333333; font-family: CDAC-GISTYogesh, Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: 14px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: 21.599998474121094px; margin: 0px; orphans: auto; outline: none; padding: 0px; text-align: start; text-indent: 0px; text-transform: none; vertical-align: baseline; white-space: normal; widows: auto; word-spacing: 0px;" title="फिदीफिदी" /><span style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background-color: white; color: #333333; display: inline !important; float: none; font-family: CDAC-GISTYogesh, Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: 14px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: 21.599998474121094px; orphans: auto; text-align: start; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: auto; word-spacing: 0px;">)</span><br style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background-color: white; color: #333333; font-family: CDAC-GISTYogesh, Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: 14px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: 21.599998474121094px; orphans: auto; text-align: start; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: auto; word-spacing: 0px;" /><span style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background-color: white; color: #333333; display: inline !important; float: none; font-family: CDAC-GISTYogesh, Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: 14px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: 21.599998474121094px; orphans: auto; text-align: start; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: auto; word-spacing: 0px;">------------</span><br style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background-color: white; color: #333333; font-family: CDAC-GISTYogesh, Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: 14px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: 21.599998474121094px; orphans: auto; text-align: start; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: auto; word-spacing: 0px;" /><span style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background-color: white; color: #333333; display: inline !important; float: none; font-family: CDAC-GISTYogesh, Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: 14px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: 21.599998474121094px; orphans: auto; text-align: start; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: auto; word-spacing: 0px;">प्रचि ९: एकीकडे आकाशात काळ्या ढगांचे आच्छादन तयार झाले..</span></h2>
<h2 style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background: rgb(255, 255, 255); border-color: rgb(101, 197, 251); border-top-style: solid; border-width: 5px 0px 0px; color: #333333; font-family: CDAC-GISTYogesh, Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: 1.333333em; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 700; letter-spacing: normal; line-height: normal; margin: 0.75em 0px 0.5em; orphans: auto; outline: 0px; padding: 3px 0px 0px; text-align: start; text-indent: 0px; text-transform: none; vertical-align: baseline; white-space: normal; widows: auto; word-spacing: 0px;">
</h2>
<h2 style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background: rgb(255, 255, 255); border-color: rgb(101, 197, 251); border-top-style: solid; border-width: 5px 0px 0px; color: #333333; font-family: CDAC-GISTYogesh, Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: 1.333333em; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: 700; letter-spacing: normal; line-height: normal; margin: 0.75em 0px 0.5em; orphans: auto; outline: 0px; padding: 3px 0px 0px; text-align: start; text-indent: 0px; text-transform: none; vertical-align: baseline; white-space: normal; widows: auto; word-spacing: 0px;">
<span style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background-color: white; color: #333333; display: inline !important; float: none; font-family: CDAC-GISTYogesh, Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: 14px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: 21.599998474121094px; orphans: auto; text-align: start; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: auto; word-spacing: 0px;">प्रचि १०:</span><br style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background-color: white; color: #333333; font-family: CDAC-GISTYogesh, Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: 14px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: 21.599998474121094px; orphans: auto; text-align: start; text-indent: 0px; text-transform: none; white-space: normal; widows: auto; word-spacing: 0px;" /><img height="640" src="https://lh4.googleusercontent.com/-MM1CJpAqXLE/Tkq5k0168PI/AAAAAAAAIQs/9-ccN5M-lZE/s640/Picture%252520075_picnik.jpg" style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background: rgb(255, 255, 255); border: none; color: #333333; font-family: CDAC-GISTYogesh, Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: 14px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: 21.599998474121094px; margin: 0px; orphans: auto; outline: none; padding: 0px; text-align: start; text-indent: 0px; text-transform: none; vertical-align: baseline; white-space: normal; widows: auto; word-spacing: 0px;" width="482" /></h2>
<div id="center" style="-webkit-text-stroke-width: 0px; background: rgb(255, 255, 255); border-right-color: rgb(190, 190, 190); border-right-style: solid; border-width: 0px 1px 0px 0px; color: #333333; float: left; font-family: CDAC-GISTYogesh, Arial, Helvetica, sans-serif; font-size: 14px; font-style: normal; font-variant: normal; font-weight: normal; letter-spacing: normal; line-height: normal; margin: 0px 0px 10px; orphans: auto; outline: 0px; padding: 0px 8px 0px 0px; position: relative; text-align: start; text-indent: 0px; text-transform: none; vertical-align: baseline; white-space: normal; widows: auto; width: 660px; word-spacing: 0px;">
<div class="below_node" id="below-node" style="background: transparent; border: 0px; font-size: 14px; margin: 0px; outline: 0px; padding: 0px; vertical-align: baseline;">
<div class="block block-service_links" id="block-service_links-service_links" style="background: transparent; border: 0px; font-size: 14px; margin: 0px 0px 0.8333em; outline: 0px; padding: 0px; vertical-align: baseline;">
<div class="content" style="background: transparent; border: 0px; font-size: 14px; margin: 0px; outline: 0px; padding: 0px; vertical-align: baseline;">
<div class="comment odd" style="background: transparent; border: 0px; font-size: 14px; margin: 20px 0px 0px; outline: 0px; padding: 0px; vertical-align: baseline;">
<span class="Apple-converted-space"><br /></span></div>
</div>
</div>
</div>
</div>
</div>
nitinhttp://www.blogger.com/profile/00247828199688084963noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-9176387476928414093.post-20510705997079160862014-06-16T07:47:00.000-07:002014-06-16T07:47:28.011-07:00समाजकल्याण<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">
(सोशल वेलफेअर). समाजातील दुर्बल व कमकुवत घटकांच्या राहणीमानात सुधारणा
करुन त्यांना आर्थिक विकासाचा लाभ मिळावा, या भूमिकेतून केले जाणारे
सामाजिक प्रयत्न म्हणजे समाजकल्याण.</span>
<br />
<div style="text-align: left;">
<br /></div>
<div style="text-align: left;">
<span lang="MR" style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt; line-height: 15.3pt; text-indent: 0.5in;"><span class="tool-text">भा</span>रतीय संविधानातील कलम ४६ मधील मार्गदर्शक तत्त्वानुसार</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt; line-height: 15.3pt; text-indent: 0.5in;">,
दुर्बल घटक विशेषत: अनुसूचित जाति-जमाती यांच्या शैक्षणिक, सामा-जिक व
आर्थिक विकासासाठी शासन प्रयत्नशील आहे. कल्याणकारी राज्याचे स्वप्न साकार
करण्यासाठी शासनामार्फत उन्नत समाजाच्या प्रगतीबरोबर समाजातील दुर्बल घटक,
अल्पसंख्याक, मागासवर्गीय, अपंग, महिला इत्यादींच्या कल्याणासाठी प्रयत्न
केले जातात. समाजकल्याण ही स्थल </span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt; line-height: 15.3pt; text-indent: 0.5in;">-</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt; line-height: 15.3pt; text-indent: 0.5in;">
काल सापेक्ष संकल्पना असल्यामुळे, या विषयीची व्याख्या ठरविताना सामाजिक,
आर्थिक व राजकीय पार्श्वभूमी लक्षात घ्यावी लागते. समाजातील वंचित, दुर्बल व
मागासवर्गीय जनतेला पूरक व पोषक सहाय्य करणे,हे कल्याणकारी सेवांचे
कार्यक्षेत्र होय. परिस्थितीजन्य व इतर अनिवार्य समस्यांमुळे ज्या विशिष्ट
व्यक्ती अथवा समुदायांचा सर्वांगीण विकास होत नाही (उदा., वृद्घ, बालके,
स्त्रिया, अपंग, दलित, गोरगरीब, आदिवासी इ.) अशा व्यक्तींना सक्षम
बनविण्यासाठी समाजकल्याणाचे उपकम गरजेचे ठरतात.</span></div>
<div style="text-align: left;">
<br /></div>
<div style="text-align: left;">
<span lang="MR" style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt; text-indent: 0.5in;"><span class="tool-text">स</span>माजकल्याणाची कल्पना प्राचीन काळापासून प्रचलित आहे. नैतिक व धार्मिक परंपरा व तत्कालीन शासनकर्त्यांची कर्तव्ये</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt; text-indent: 0.5in;">,
यांच्या सर-मिसळीतून अनेक गंथांत कल्याणसंबंधी तत्त्वे मांडलेली आहेत.
समाज-ऋण प्रत्येक सक्षम व्यक्तीने, गृहस्थाने व शासन करणाऱ्यानी फेडले
पाहिजे, ही शिकवण प्राचीन धार्मिक व पुराणगंथांत सापडते. सेवा-भावाची
उत्पत्ती मानवाच्या ठायी असलेल्या दया, करुणा व संवेदनक्षमता या
प्रवृत्तीमुळे प्रकट होते, हे गृहीत धरले आहे. प्राचीन <i>ऋग्वेदा </i>मध्ये ‘दातृत्व</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt; text-indent: 0.5in;">’
या गुणाचा गौरव केला आहे ( ऋ. १०·११७). स्मृतिवाङ्मयात व पुराणांत दानशूर
राजा हरिश्चंद्र व दधीचीच्या कथा सापडतात. प्रजेच्या हितासाठी समाट अशोकाने
केलेल्या सेवायोजनांचे उल्लेख शिलालेखांत कोरलेले आढळतात. उपनिषदांत सर्व
मानवजातीला स्वास्थ्य व सुख लाभावे, असे प्रतिपादन केले आहे. जनतेचे कल्याण
व हित साधणे, हेच समाजव्यवस्थेचे व शासकीय यंत्रणेचे मुख्य उद्दिष्ट
असावे, असा आदर्श प्रचलित होता </span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt; text-indent: 0.5in;">-</span></div>
<div style="text-align: left; text-indent: 0.5in;">
<br /></div>
<div style="text-align: left; text-indent: 0.5in;">
<span lang="MR" style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> सर्वे भवन्तु सुखिन: सर्वे सन्तु निरामय: ।</span></div>
<div style="text-align: left; text-indent: 0.5in;">
<span lang="MR" style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> </span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt; text-indent: 0.5in;">सर्वे भद्राणि पश्यन्तु मा कश्चित्</span></div>
<div style="text-align: left; text-indent: 0.5in;">
<br /></div>
<div style="text-align: left; text-indent: 0.5in;">
<span lang="MR" style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> दु:खभाग् भवेत् ॥</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> </span></div>
<div style="text-align: left;">
<span lang="MR" style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">कौटिल्याच्या अर्थशास्त्रामध्ये देखील राजाच्या कर्तव्यांची चर्चा आहे </span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">-</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> </span></div>
<div style="text-align: left; text-indent: 0.5in;">
<span lang="MR" style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> प्रजासुखे सुखम् राज्ञ: प्रजानांच हिते हितम् ।</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> </span></div>
<div style="text-align: left; text-indent: 0.5in;">
<span lang="MR" style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> नात्मप्रिये हितम् राज्ञ: प्रजानांतु प्रियम् हितम् ॥</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> </span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 10pt;"> </span><span lang="MR" style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> </span><span style="font-size: 10pt;"> </span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">‘ जनतेच्या सुखसमाधानामुळेच राजाला सुख लाभते व जनतेचे कल्याण तेच राज्यकर्त्याचे कल्याण होय .’</span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"><br /></span></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-size: 10pt;"> </span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"><span class="tool-text">‘ </span>योगक्षेम ’ ही संकल्पनादेखील समाजाच्या सर्वांगीण विकासाचा निर्देश करुन, जनहित साधणे हे शासनाचे परमकर्तव्य असल्याचे स्पष्ट करते.</span></div>
<div style="text-align: left;">
<br /></div>
<div style="text-align: left;">
<span lang="MR" style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"><span class="tool-text">अ</span>र्वाचीन काळात महात्मा गांधी यांनी सामाजिक समता व न्याय</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">,
ही मूल्ये सर्वोदयाच्या मोहिमेतून प्रचलित केली ‘‘ सर्व व्यक्तींना व
त्यांच्या श्रमांना सामाजिक प्रतिष्ठा मिळवून देणे ,’’ हा सर्वोदयाचा अर्थ
आहे. व्यक्तीचे कल्याण हेच समष्ठीला उत्कर्षाच्या मार्गाकडे नेते, हा
संदेश त्यांच्या </span><span lang="MR" style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">तत्त्वज्ञानाचाच गाभा आहे. बौद्घ धर्मात दया</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">,
करुणा व अहिंसा या तत्त्वांचे पालन करुन मानवाच्या दु:खांचे निवारण करावे,
हा संदेश गौतम बुद्घाने दिला. क्रिश्चन धर्म परंपरेत सेवाभाव व मानवसेवा
ही उच्च् नैतिक कर्तव्ये मानली आहेत.</span></div>
<div style="text-align: left;">
<br /></div>
<div style="text-align: left;">
<span lang="MR" style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"><span class="tool-text">पा</span>रंपरिक भारतीय समाजामध्ये वैयक्तिक व सामाजिक समस्यांवर तोडगा काढण्यासाठी संयुक्त कुटुंब</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">, जातपंचायती, गामसभा, दानशूर व्यक्ती व धर्मादाय संस्था प्रयत्न करीत असत. राज्यकर्त्यानी </span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">गरीब जनतेला दानधर्म करण्याचा त्याकाळी प्रघात होता; मात्र हे कार्य संघटित अथवा व्यापक पातळीवरुन केले जात नसे.</span></div>
<div style="text-align: left;">
<br /></div>
<div style="text-align: left;">
<span lang="MR" style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"><span class="tool-text">यू</span>रोपमध्ये विशेषत: गेट बिटनमध्ये याविषयी प्रथम प्रयोग केला गेला. तो १६०१ साली राणी एलिझाबेथ यांच्या कारकीर्दित</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">
‘ इंग्लिश पुअर लॉ ’ हा कायदा लागू केला तेव्हा. समाजातील बेघर, बेरोजगार व
गरीब जनते-साठी अन्नछत्र व निवारा उपलब्ध करण्याची जबाबदारी स्थानिक चर्च
व इतर धार्मिक संस्थांवर सोपविली गेली. सतराव्या व अठराव्या शतकांत बेघर
व बेकारांसाठी आधारगृहे ( वर्क हाउसेस ) व व्यावसायिक संस्था स्थापन
झाल्या.</span></div>
<div style="text-align: left;">
<br /></div>
<div style="text-align: left;">
<span lang="MR" style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"><span class="tool-text">भा</span>रतात
देखील १७९३ साली बॅप्टिस्ट मिशनरींनी कलकत्ता शहरात समाजकल्याणाचे प्रयत्न
सुरु केले. धर्म प्रचाराच्या कार्याबरोबर त्यांनी अस्पृश्य जाती</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">,
अनाथ बालके, भिकारी व कुष्ठरोगी अशा पीडितांसाठी मदतकार्य देण्याच्या सोयी
निर्माण केल्या. विशेषत: दुष्काळपीडितांसाठी कार्य सुरु करुन कनिष्ठ
जातींसाठी शिक्षण व आरोग्याच्या सुविधा उपलब्ध करुन दिल्या. १८८० साली इंगज
सरकारने सॅनिटरी कमिशन स्थापन करुन कलकत्ता शहरात स्वच्छता व आरोग्यासाठी
मोहीम सुरु केली.१८९६ च्या प्लेगच्या भयंकर साथीच्या काळात लसीकरण व
उपायकार्याची योजना आखली. या सर्व कार्यांमुळे, सामाजिक कल्याणाला
शासनातर्फे पुरस्कृत केले गेले. यापूर्वीच्या काळात, बहुतेक राष्ट्रांमध्ये
संघटित समाजकल्याणाची कल्पना सर्वमान्य नव्हती. व्यक्तींच्या नशिबात
दारिद्य, दु:ख, आजार वा इतर काही समस्या आल्या, तर त्या भोगणे हे
व्यक्तीच्या नशिबावर अवलंबून असते, अशी विचारसरणी प्रचलित होती. रोगराई व
दारिद्य हे प्रश्न अधिभौतिक कारणांमुळे उद्भवतात, असा पक्का समज होता. शासन
अथवा श्रीमंत वर्गांमध्ये लोककल्याणाबाबत उदासीनता, उपेक्षा व अनास्था
आढळत असे.</span></div>
<div style="text-align: left;">
<br /></div>
<div style="text-align: left;">
<span lang="MR" style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"><span class="tool-text">अ</span>हिल्याबाई होळकर</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> (१७२५</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">-</span><span lang="MR" style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">९५</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">)
यांनी भूतदया आणि परोपकारबुद्घी यांनी प्रेरित होऊन अनेक कल्याणकारी योजना
भारतभर राबविल्या आणि त्यांवर अपार खर्च केला. बाह्मणांबरोबरच त्यांनी
गोरगरिबांचा नित्य परामर्श घेतला. सणवारी त्यांना कपडे वाटले, थंडीच्या
दिवसांत कुडकुडणाऱ्या भिकाऱ्याना घोंगडी वाटल्या. उन्हाळ्यात आपल्या
राज्यातून प्रवास करणाऱ्या प्रवाशांना मुद्दाम विहिरी व पाणपोया बांधून
पाण्याची व्यवस्था केली. पशुपक्ष्यांनाही दाणे व नर्मदा नदीतील माशांना
रामनामाच्या कणकेच्या गोळ्या टाकण्याची व्यवस्था केली. भारतभर मंदिरे, घाट
बांधून धार्मिक कृत्यांबरोबरच त्यांनी तेथील बाह्मणांना अन्नदान केले.
लोकांना राहण्यासाठी धर्मशाळा बांधल्या आणि यात्रेकरुंची सोय केली. नवीन
रस्ते बांधले.</span></div>
<div style="text-align: left;">
<br /></div>
<div style="text-align: left;">
<span lang="MR" style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"><span class="tool-text">छ</span>त्रपती शाहू महाराजांनी केलेले समाजकल्याणविषयक कार्य महत्त्वाचे आहे. त्यांनी आपल्या राजसत्तेचा आर्थिक</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">,
शैक्षणिक व सामाजिक सुधारणां-साठी पुरेपूर उपयोग केला. राज्यात
अस्पृश्यांसह बहुजन समाजाला शिकण्यासाठी सकिय मदत केली. कोल्हापूरात
निरनिराळ्या जातींसाठी विद्यार्थी वसतिगृहे स्थापन केली. प्राथमिक शिक्षण
सक्तीचे व मोफत देण्याचा आदेश काढला (१९१७).स्पृश्य-अस्पृश्य भेदभाव,
सामाजिक विषमता व अन्यायाविरुद्घ संघर्ष केला. अस्पृश्यांना शिक्षणात
उत्तेजन, सरकारी नोकऱ्यांमध्ये संधी, निरनिराळे व्यवसाय करण्यास
प्रोत्साहन, सहभोजनाचे कार्यकम व अस्पृश्यता निर्मूलन परिषदांचे आयोजन, असे
सर्वांगीण प्रयत्न केले. दुष्काळपीडित शेतकऱ्यांना कर्जवाटप,
यात्रेकरुंसाठी धर्मशाळा तसेच स्त्री सुधारणाविषयक विविध कामे त्यांनी
केली.</span></div>
<div style="text-align: left;">
<br /></div>
<div style="text-align: left;">
<span lang="MR" style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"><span class="tool-text">ए</span>कोणिसाव्या
शतकानंतर मानवतावादाचा प्रसार होऊन सामाजिक समस्यां-वर तोडगा काढण्यासाठी
बुद्घिवादी व विवेकनिष्ठ तत्त्वे प्रसृत झाली. कल्याणकारक योजनांबाबत
वैज्ञानिक व वस्तुनिष्ठ दृष्टिकोन निर्माण होऊन</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">,
त्यांबाबत संशोधन व विचारविनिमय होऊ लागला. समाजातील परिस्थिती अभ्यासून
योजनापूर्वक कल्याणाची धोरणे आखणे, ही काळाची गरज ठरली. समाजवाद,
लोकशाहीवादी तत्त्वे व मानवी हक्कांविषयी जागृती झाली. समाजकल्याणाची
प्रमुख जबाबदारी शासनाने उचलावी, हा आगह सर्व थरां-मार्फत प्रचलित झाला.
कायदेशीर नियोजित धोरणे व जनतेच्या सहभागाचा उपयोग, हा समाजकल्याणाच्या
कार्यासाठी आवश्यक असणे मान्य झाले.</span></div>
<div style="text-align: left;">
<br /></div>
<div style="text-align: left;">
<span lang="MR" style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"><span class="tool-text">भा</span>रतीय
समाजकल्याण मंडळाची स्थापना १९४७ साली झाली. गांधींचे सामाजिक
प्रबोधनाविषयीचे कार्य पुढील समाजकल्याणाच्या कार्यासाठी मार्गदर्शक ठरले.
१९४७ नंतर भारतीय राज्यघटनेतील</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> मार्गदर्शक
तत्त्वांमध्ये या विचारांना कायदेशीर स्वरुप प्राप्त झाले.
स्वातंत्र्योत्तर काळात, विशेषत: फाळणीनंतर समाजात प्रचंड अशांतता व
अस्थिरता निर्माण झाली. तसेच दारिद्य, स्थलांतरांचे पुनर्वसन व सामाजिक
स्थैर्य प्रस्थपित करण्यावर भर दिला गेला. या काळात संपूर्ण जगभर आर्थिक,
सामाजिक व राजकीय क्षेत्रांत उलथापालथी झाल्या. वाढती लोकसंख्या,
औद्योगिकीकरणामुळे कृषिक्षेत्रातून कामगारांचे औद्योगिक केंद्रांकडे
स्थलांतर, शहरांची वाढ व बदलते कौटुंबिक जीवन, या सर्व कारणांमुळे मानवी
जीवनमानाविषयीच्या कल्पनांमध्ये आमूलाग बदल घडून आला. वैज्ञानिक व वैद्यकीय
क्षेत्रांतील लक्षणीय प्रगतीमुळे ज्ञानाच्या कक्षा विस्तारल्या. उत्पादन
वाढले, उद्योगधंदे विस्तारले, आरोग्यविषयक सुविधा व रोगप्रतिबंधक उपाय
उपलब्ध झाले; मात्र या प्रगतीचा समाजातील सर्व स्तरांना समान फायदा झाला
नाही. वास्तवात, सर्वसामान्य जनतेला, विशेषत: ग्रामीण व कनिष्ठवर्गीयांना
यथार्थ साधनसामगी, योग्य वेतन, अन्नपुरवठा, निवारा, शिक्षण व सुरक्षा या
सुविधा मिळू शकल्या नाहीत. त्यामुळे समाजातील वंचित व दुर्बल जनतेसाठी
शासकीय व ऐच्छिक संघटनांमार्फत पूरक मदत व साधनसामगी उपलब्ध करुन देणे
अपरिहार्य झाले.</span></div>
<div style="text-align: left;">
<br /></div>
<div style="text-align: left;">
<span lang="MR" style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"><span class="tool-text">अ</span>र्थशास्त्रज्ञ टी. एन. मार्शल यांच्या शब्दांत</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">,
‘ कल्याणकारी राज्याचे प्रमुख वैशिष्टय् म्हणजे प्रत्येक नागरिकाला
शासनाच्या मदतीने आपले जीवनमान सुधारणे शक्य होईल व त्यांना आरोग्य, शिक्षण
व सुरक्षितता प्राप्त होईल. कल्याणकारी योजनांसाठी प्रशासकीय यंत्रणा,
आर्थिक नियोजन व उत्तम संघटनांची गरज आहे.’</span></div>
<div style="text-align: left;">
<br /></div>
<div style="text-align: left;">
<span lang="MR" style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"><span class="tool-text">क</span>ल्याणकारक योजना तीन पद्घतीने काम करतात</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> : (१) उपचार करणाऱ्या यंत्रणा, (२) प्रतिबंधक सेवा, (३) आधारभूत सेवा.</span></div>
<div style="text-align: left;">
<br /></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"><span class="tool-text">(</span>१) उपचारार्थी सेवा : या पीडित व अडचणीत असलेल्या, गस्त व्यक्तींसाठी मदत, पुनर्वसनाचे कार्य करतात </span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">-</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> (उदा., पूरगस्त, अपंग, वेठबिगार मजूर, विस्थापित आदिवासी).</span></div>
<div style="text-align: left;">
<br /></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"><span class="tool-text">(</span>२)
प्रतिबंधक सेवा : या आधुनिक काळाची मोठी गरज आहे. समाजात घडणारे बदल,
बदलते नातेसंबंध, ताण, असुरक्षितता, हिंसाचार यांमुळे कौटुंबिक जीवन विघटित
होते. ताणतणावांचा माणसांच्या परस्परसंबंधांवर विपरित परिणाम होतो.
त्यासाठी तज्ज्ञांमार्फत </span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">मार्फत
समुपदेशन, सामुदायिक भावना बळकट करण्यासाठी कार्यशाळा, लोकशिक्षण असे
उपकम, मनोरंजनाचे उपकम व नैतिक शिक्षण यांसारखे उपाय योजावे लागतात.
पर्यावरणविषयक माहिती, आरोग्यविषयक शिक्षण इत्यादींमुळे समाजविघातक
प्रवृत्तीला व चुकीच्या समजुतींना आळा बसतो.</span></div>
<div style="text-align: left;">
<br /></div>
<div style="text-align: left;">
<span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt; line-height: 15.7pt; text-indent: 0.5in;"><span class="tool-text">(</span>३)
आधारभूत सेवा : प्रामुख्याने आरोग्य व शैक्षणिक कार्य करतात.
कुटुंबनियोजनाचा प्रचार व प्रसार, मानवी संसाधन विकास, व्यावसायिक व
अनौपचारिक शिक्षण, रोजगार उपलब्धी, हे प्रमुख कार्य आधारभूत सेवा करतात.</span></div>
<div style="text-align: left;">
<br /></div>
<div style="text-align: left;">
<span lang="MR" style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"><span class="tool-text">उ</span>पचार करणाऱ्या सेवा मर्यादित क्षेत्रात व समुदायांसाठी काम करतात. उदा.</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">, बालकामगारांचे पुनर्वसन, दुष्काळगस्तांसाठी रोजगार हमी योजना चालविणे.</span></div>
<div style="text-align: left;">
<br /></div>
<div style="text-align: left;">
<span lang="MR" style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"><span class="tool-text">प्र</span>तिबंधक अथवा प्रचारार्थी सेवांचे क्षेत्र अधिक व्यापक असते. उदा.</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">,
कुटुंबनियोजनविषयक प्रचारार्थ मोहीम, ‘ एड्सविषयी ’ जागृती, कौटुंबिक
हिंसाचाराविरुद्घ प्रचार, दारुबंदीसाठी आंदोलने, अंधश्रद्घा निर्मूलनाच्या
चळवळी इत्यादी. या मोहिमांचे कार्य म्हणजे समाजातील गैरसमजूती दूर
करुन, लोकजागृती व लोकशिक्षण देणे. विशिष्ट समस्यांबाबत समाजाला अधिक
संवेदनाक्षम बनविणे व घातक प्रवृत्तींना आळा घालणे. उदा., भूणहत्या, हुंडा
इत्यादी.</span></div>
<div style="text-align: left;">
<br /></div>
<div style="text-align: left;">
<span lang="MR" style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"><span class="tool-text">भार</span>तासारख्या
प्रचंड लोकसंख्येच्या देशात केवळ शासनातर्फे वरील सर्व कार्यकम व योजना
राबविणे अशक्य आहे. बिगरसरकारी ऐच्छिक संघटना मोठय प्रमाणात विकासाच्या
कार्यात सहभागी होतात. केंद्रीय कल्याण आयोग व राज्य सरकारच्या पातळीवर
सामाजिक कल्याणासाठी प्रकल्प राबविले जातात. तसेच आंतरराष्ट्रीय पातळीवरुन
संयुक्त राष्ट्न संघा-तर्फे</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">,
आंतरराष्ट्रीय कामगार संघटना ( आय्. एल्. ओ .), बालकांच्या कल्याणा-साठी
युनिसेफ सारख्या संघटनांमार्फत निधी व यंत्रणा उपलब्ध करुन दिल्या जातात.
१९५० सालापासून शासनातर्फे दहा पंचवार्षिक योजना, विकास कार्यासाठी
आखल्या गेल्या. या सर्व योजनांनी दारिद्य निर्मूलन, बेकारी व शिक्षणाच्या
प्रश्नांवर लक्ष केंद्रित केलेले दिसते. भारतीय संविधानातील मार्गदर्शक
तत्त्वानुसार सामाजिक न्याय, समता व स्वातंत्र्य या तत्त्वांचा पुरस्कार
केला आहे. पंधराव्या कलमानुसार सर्वांना शैक्षणिक हक्क व सोळाव्या
कलमानुसार रोजगार मिळण्याचा हक्क स्पष्ट होतो.</span></div>
<div style="text-align: left;">
<br /></div>
<div style="text-align: left;">
<span lang="MR" style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"><span class="tool-text">भा</span>रतासारख्या
विकसनशील देशाला विकासाचे धोरण आखताना शासनामार्फत समाजकल्याणाचे संयोजन
करणे अपरिहार्य आहे. आर्थिक विकासाबरोबर सामाजिक क्षेत्रात प्रगती
होण्याकरिता सुविधा देण्याबाबत शासनाने अनेक योजना आखल्या आहेत. दहाव्या
योजनेत कुटुंबकल्याण</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">
व बालकांसाठी प्राथमिक शिक्षण, या बाबींवर भर दिला आहे. (२००७ पर्यत
साक्षरतेचे प्रमाण ७५ टक्के झाले पाहिजे हे लक्ष्य आहे. आरोग्य व
शिक्षणासाठी भरीव तरतूद केली आहे ). विशेषत: स्त्री-साक्षरता वाढावी व
बहुसंख्य श्रमिक स्त्रियांसाठी योग्य रोजगार, आरोग्य सेवा आणि समान वेतन
निश्चिती कायद्याची अंमलबजावणी करणे आवश्यक आहे.</span></div>
<div style="text-align: left;">
<br /></div>
<div style="text-align: left;">
<span lang="MR" style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"><span class="tool-text">मा</span>गासवर्गीय व अल्पसंख्याक समुदायांना शासनामार्फत आरक्षण व</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">
इतर सवलती दिल्या जातात. घटनेतील शेहेचाळीसाव्या कलमानुसार शैक्षणिक हक्क व
रोजगार मिळण्याच्या सुविधा अनुसूचित जाति-जमातींना मिळतात. यासाठी
राष्ट्रीय अनुसूचित जाति-जमाती आयोग स्थापून विविध योजना व कार्यकमांचे
नियोजन व संघटन केले जाते. आदिवासींसाठी दहाव्या योजनेनुसार १९४ विकास
योजना स्थापन केल्या गेल्या आहेत. ज्यामार्फत शिक्षण, आरोग्यकेंद्र, रस्ते व
पूलबांधणी, आश्रमशाळा इ. सोयींसाठी निधी उपलब्ध होतो.</span></div>
<div style="text-align: left;">
<br /></div>
<div style="text-align: left;">
<span lang="MR" style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"><span class="tool-text">सा</span>र्वजनिक आरोग्यासाठी शासनामार्फत अनेक प्रकल्पांचे आयोजन केले गेले. १९५१ साली भारतीयांचे आयुर्मान ३७</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">·७
टक्के होते, ते वाढून २००६ साली ६८ टक्के झालेले आहे. याचे प्रमुख कारण
रोगप्रतिबंधक योजनांतर्फे मलेरिया, क्षयरोग इत्यादींसाठी विविध उपाययोजना
कार्यरत आहेत. २००१ साली भारताची लोकसंख्या १०० कोटींवर गेली. कुटुंब
नियोजन कार्यकमाचे हे अपयश आहे. त्यामुळे २००१ साली ‘ जनसंख्या स्थिरता कोश
’ स्थापून कुटुंब नियोजनाचा प्रचार व कार्य अधिक सक्षम करण्याचे प्रयत्न
सुरु झाले आहेत.</span></div>
<div style="text-align: left;">
<br /></div>
<div style="text-align: left;">
<span lang="MR" style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"><span class="tool-text">ग्रा</span>मीण विभागांसाठी सामुदायिक विकास प्रकल्प १९५२ साली</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> स्थापन झाला. पंचायत राज विधेयक १९५८ साली लागू झाले. ग्रामीण विकासांच्या कार्यात बिगर </span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">-</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">
शासकीय व खाजगी संस्था देखील विधायक काम करताना दिसतात. जेष्ठ समाजसेवक
अण्णा हजारेंच्या नेतृत्वाखाली राळेगणसिद्घी खेडयतील विकासकार्य;
राजस्थानातील पाणी साठवण व व्यवस्थापन करण्यासाठी राजेंद्रसिंह यांनी
राबविलेला ‘ जोहड ’ प्रकल्प हे कार्यकम सुयोग्य नेतृत्व व खेडयतील जनतेच्या
सकिय सहभागामुळे यशस्वी ठरले. आजच्या घटकेला ग्रामीण क्षेत्रातील
पाणीपुरवठा, वीजपुरवठा, रस्तेबांधणी व अन्नधान्य वितरणाबाबत समस्यांवर लक्ष
केंद्रित करायला हवे आहे.</span></div>
<div style="text-align: left;">
<br /></div>
<div style="text-align: left;">
<span lang="MR" style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"><span class="tool-text">श</span>हरी विभागाकडे शासकीय निधी व विकास यंत्रणेचा ओघ वाढत आहे</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">;
पण ग्रामीण भागात असंतुलित व अपुरा विकास होतो आहे. दुष्काळाचे सावट,
अन्नधान्याची टंचाई, शेतकऱ्यांच्या आत्महत्त्या, भूकबळी आणि कुपोषणाची
गंभीर समस्या, ही परिस्थिती कल्याणकारी योजनांमधील त्रुटी दर्शविते. नोबल
पारितोषिक विजेते डॉ. </span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">⇨</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt; text-indent: 0.5in;"> </span><i style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt; text-indent: 0.5in;">अमर्त्य सेन</i><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt; text-indent: 0.5in;">
यांनी कल्याणकारी अर्थक्षेत्राचा सखोल अभ्यास केला आहे. त्यांच्या मते
आर्थिक उत्पन्न वाढल्यामुळे कल्याणाच्या संधी व क्षमता निर्माण होतात. या
क्षमता आरोग्य, शिक्षण व पोषण यांवर निर्भर असतात. मात्र दारिद्यरेषेखाली
अनेक भिन्न स्तर असतात व तेथेही आर्थिक विषमता आढळते. दारिद्य
निर्मूलनासाठी हे वास्तव लक्षात घेतले पाहिजे.</span></div>
<div style="text-align: left;">
<br /></div>
<div style="text-align: left;">
<span lang="MR" style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"><span class="tool-text">लो</span>ककल्याणकारी कार्यासाठी कायदेशीर तरतुदींची निर्मिती व अंमल-बजावणी आवश्यक असते. उदा.</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">,
बालकामगारांचे शोषण थांबविण्यासाठी १९८६ साली बालकामगार प्रतिबंधक कायदा
लागू झाला. तसेच स्त्रियांसाठी समान वेतन कायदा १९७६ साली संमत झाला.
बालगुन्हेगार सुरक्षा योजना कायदा २००० साली लागू झाला व भूणहत्या
प्रतिबंधक कायदा १९९४ साली संमत झाला. आज भारतातील वृद्घांचे प्रमाण वाढून
ते ७·६ कोटींवर गेले आहे. १९९९ सालापासून वृद्घांसाठी कल्याणकारक योजना
आखणी मंडळ, निवृत्ती योजना, वृद्घाश्रम व आरोग्यदायी सेवांचे आयोजन केले
जाते.</span></div>
<div style="text-align: left;">
<br /></div>
<div style="text-align: left;">
<span lang="MR" style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"><span class="tool-text">मा</span>नवी
जीवनाची प्रत तपासणे व त्याबाबत मानवी विकास अहवाल प्रसिद्घ करण्याचे
कार्य संयुक्त राष्ट्रीय विकास आयोगातर्फे १९९० सालानंतर सुरु झाले.
सुधारणा व विकास यांबाबत समाजकल्याणाची भूमिका व तत्त्वे आज मानव संसाधन
विकासावर भर देण्याबाबत आगही आहेत. सर्व विकसित</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">,
विकसनशील आणि अविकसित राष्ट्रांमध्ये समता, न्याय, धर्म-निरपेक्षता व
दुर्बल घटकांचे हक्क जोपासण्याचे अतिशय महत्त्वपूर्ण काम कल्याणदायी
संघटनांनी करणे व त्यासाठी सतर्क राहणे, या आधुनिक काळातील मूलभूत गरजा
आहेत.</span></div>
</div>
nitinhttp://www.blogger.com/profile/00247828199688084963noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-9176387476928414093.post-6847158581789043352014-06-07T04:59:00.004-07:002014-06-07T04:59:58.868-07:00जोन ऑफ आर्क<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<b>जोन ऑफ आर्क</b> ही <a href="http://mr.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%87%E0%A4%82%E0%A4%97%E0%A5%8D%E0%A4%B2%E0%A4%82%E0%A4%A1" title="इंग्लंड">इंग्लंड</a>-<a href="http://mr.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%AB%E0%A5%8D%E0%A4%B0%E0%A4%BE%E0%A4%A8%E0%A5%8D%E0%A4%B8" title="फ्रान्स">फ्रान्समधील</a> युद्धाच्या वेळी फ्रेंच लोकांची एकजूट करून इंग्रजांविरुद्ध यशस्वी लढा देणारी एक थोर नायिका होती.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjx6K4-NAgVf0RBhe5YQ1PzUoqbLOtRuPma3dnKogg9ae96rj0MMK8-UovXya3owwzROOdRIYMrioBd6wP46r__5nCODD5GLhLuDDBNMEAL61Jb9wIxvcxFhdwDxtfsUpOXCTBM8IdT8qc/s1600/Ingres_coronation_charles_vii.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjx6K4-NAgVf0RBhe5YQ1PzUoqbLOtRuPma3dnKogg9ae96rj0MMK8-UovXya3owwzROOdRIYMrioBd6wP46r__5nCODD5GLhLuDDBNMEAL61Jb9wIxvcxFhdwDxtfsUpOXCTBM8IdT8qc/s1600/Ingres_coronation_charles_vii.jpg" height="320" width="238" /></a></div>
<h2>
<span class="mw-headline" id=".E0.A4.B8.E0.A5.81.E0.A4.B0.E0.A5.81.E0.A4.B5.E0.A4.BE.E0.A4.A4.E0.A5.80.E0.A4.9A.E0.A5.87_.E0.A4.A6.E0.A4.BF.E0.A4.B5.E0.A4.B8">सुरुवातीचे दिवस</span></h2>
जोन चा जन्म उत्तर फ्रान्समधिल डोम्रेमी या खेड्यात <a class="new" href="http://mr.wikipedia.org/w/index.php?title=%E0%A4%87.%E0%A4%B8.%E0%A5%A7%E0%A5%AA%E0%A5%A7%E0%A5%A8&action=edit&redlink=1" title="इ.स.१४१२ (पान अस्तित्वात नाही)">१४१२</a>
साली एका गरीब शेतकरी कुटुंबात झाला. तिच्या जन्माच्या वेळी फ्रान्स आणि
इंग्लंडदरम्यान इतिहासात प्रसिद्ध असलेले १०० वर्षांचे युद्ध सुरू होते.
सातत्याने चालत असलेल्या युद्धाने फ्रान्सची जनता त्रस्त झाली होती.
इंग्लंडचा राजा पाचवा हेन्ऱी याने फ्रेंचांचा अगीनकोर्ट येथे <a class="new" href="http://mr.wikipedia.org/w/index.php?title=%E0%A4%87.%E0%A4%B8.%E0%A5%A7%E0%A5%AA%E0%A5%A7%E0%A5%AB&action=edit&redlink=1" title="इ.स.१४१५ (पान अस्तित्वात नाही)">१४१५</a>
मध्ये जबरदस्त पराभव केला. यानंतर त्याने त्याच्या मुलास फ्रान्सचा राजा
घोषित केले. फ्रेंच राजा चार्ल्स सातवा व राजपुत्र डो-फॅन लोरें नदीच्या
पलिकडे पळून गेले.<br />
<h2>
<span class="mw-headline" id=".E0.A4.86.E0.A4.95.E0.A4.BE.E0.A4.B6.E0.A4.B5.E0.A4.BE.E0.A4.A3.E0.A5.80">आकाशवाणी</span></h2>
साधारणपणे वयाच्या तेराव्या वर्षी जोन ला आकाशवाणी ऐकू येण्याचे भास होऊ
लागले. तिचे असे म्हणणे होते कि काही महान संतांनी तिला सांगितले आहे कि,
ती फ्रेंचांना इंग्लंडपासून वाचवणार आहे. जसे तिचे वय वाढत गेले तसे तिचे
भास अजून वाढत गेले व सरतेशेवटी १७ व्या वर्षी तिने स्थानिक किल्लेदाराला
भेटून डो-फॅन ला भेटायची परवानगी मागितली. सुरुवातीला तिची मागणी धुडकावून
लावण्यात आली. पण तिने सातत्याने आपल्या मागणीचा पाठपुरावा चालू ठेवला.
सरतेशेवटी तिची मागणी मान्य करण्यात आली व रोबर्ट डे बॉड्रिकोर्ट याने तिला
एक घोडा व काही घोडेस्वार दिले. रातोरात ती इंग्लिश शिपायांची पर्वा न
करता लोरें नदीच्या काठच्या चिनॉ येथे डो-फॅन पाशी पोहोचली.<br />
<h2>
<span class="mw-headline" id=".E0.A4.AF.E0.A5.81.E0.A4.A6.E0.A5.8D.E0.A4.A7.E0.A4.A8.E0.A4.BE.E0.A4.AF.E0.A4.BF.E0.A4.95.E0.A4.BE">युद्धनायिका</span></h2>
डो-फॅनच्या दरबारात तिचे स्वागत अपेक्षितरित्या <i>काय हा वेडेपणा, कसं शक्य आहे</i>
या सुरातच झाले. एक शेतकरी, ती पण षोडश वर्षाची मुलगी आपल्याला
इंग्रजांपासून स्वातंत्र्य देणार ही गोष्टच कुणाला पटली नाही. पण तिने
सांगितलेल्या गोष्टीची खात्री म्हणून डो-फॅनने कर्ल्गींना (धर्मगुरुंचे
पॅनेल) विचारले. त्यांनी मात्र ती जे काही सांगत आहे ते भास नसून देवाज्ञा
आहे असे प्रमाणपत्र दिले. व सर्वांचा हळूहळू तिच्यावर विश्वास बसू लागला.<br />
याच वेळेस फ्रान्सवरचे मोठे संकट म्हणजे ओर्लिन्स वर असलेला इंग्रजांचा
वेढा. जर ओर्लिन्स पडले तर पुढील लढा अजून बिकट झाला असता. डो-फॅनने जोनला
४००० सैन्याची फौज मदतीला दिली. <a class="new" href="http://mr.wikipedia.org/w/index.php?title=%E0%A4%87.%E0%A4%B8.%E0%A5%A7%E0%A5%AD%E0%A5%A8%E0%A5%AF&action=edit&redlink=1" title="इ.स.१७२९ (पान अस्तित्वात नाही)">१७२९</a>
एप्रिल मध्ये जोन ओर्लिन्सला फौजेसकट पोहोचली. अत्यंत बिकट परिस्थितीत
तिने आपल्या बचावासाठी लढणाऱ्या फ्रेंच सैनिकांना आक्रमणासाठी प्रेरित
केले. या जोरदार आक्रमणामुळे पाहता पाहता इंग्रजांना वेढा उठवणे भाग पाडले.
एवढ्यावरच संतुष्ट न होता तिने त्यांचा पाठलाग केला व इंग्रजांची पळता भुई
थोडी केली. आपल्या आक्रमणाचा भाग म्हणून तिने इंग्रजांच्या ताब्यातील
फ्रेंच हद्दीवर हल्ले चालु केले व अनेक दशके इंग्रजांच्या ताब्यातील भाग
मुक्त करण्यास सुरुवात केली. फ्रेंच घोडदळाच्या मदतीने पटाय येथे
इंग्रजांचा मोठा पराभव केला. हा इंग्रजांचा कित्येक दशकातील सर्वांत मोठा
पराभव होता.<br />
या विजयानंतर रेह्म्स कॅथेड्रल येथे तिने १७ जुलै १४२९ रोजी चार्ल्सला
राज्याभिषेक केला. व त्याला पुन्हा फ्रेंच राज्यकर्ता म्हणून घोषित केले.
हा क्षण जोन च्या कारकिर्दितील अत्युच्च क्षण मानता येईल. पुढील तीन
महिन्यात जोनने अनेक लढायामध्ये लक्षणीय कामगिरी बजावली. व फ्रेंच
राज्यपरिवार वॉलोय्स ची मक्तेदारी कायम राहिल याची काळजी घेतली.<br />
<h2>
<span class="mw-headline" id=".E0.A4.AC.E0.A4.82.E0.A4.A6.E0.A4.BF.E0.A4.B5.E0.A4.BE.E0.A4.B8.2C.E0.A4.A7.E0.A4.B0.E0.A5.8D.E0.A4.AE.E0.A4.BF.E0.A4.95_.E0.A4.96.E0.A4.9F.E0.A4.B2.E0.A4.BE_.E0.A4.B5_.E0.A4.B6.E0.A5.87.E0.A4.B5.E0.A4.9F">बंदिवास,धर्मिक खटला व शेवट</span></h2>
जोनची वाढती लोकप्रियता व फ्रेंचांचे प्रतिआक्रमण यामुळे जोन
इंग्रजांसाठी डोकेदुखी ठरली होती. तसेच फ्रान्समधील अनेक सरंजामशाह ज्यांना
वॉलोय्स राजघराण्याची मक्तेदारी नको होती व इंग्रजांशी ज्यांचे हितसंबध
जुळले होते असे अनेक जण जोनचे शत्रू बनले होते. त्यापैकी बुर्गुंडी च्या
सैनिकांनी जोनला २३ मे <a class="new" href="http://mr.wikipedia.org/w/index.php?title=%E0%A4%87.%E0%A4%B8.%E0%A5%A7%E0%A5%AA%E0%A5%A9%E0%A5%A6&action=edit&redlink=1" title="इ.स.१४३० (पान अस्तित्वात नाही)">१४३०ला</a>
पकडले व पैश्याच्या मोबदल्यात तिला इंग्रजांच्या ताब्यात दिले. तिला उत्तर
फ्रान्स मधील रुएन येथे डांबून ठेवले. इंग्रजांनी तिच्यावर धार्मिक खटला
चालवला. जेणेकरून ती जर दोषी आढळली तर फ्रेंच जनतेवरील तिचा प्रभाव कमी
होइल. तिच्यावर अनेक खोटे-नाटे आरोप ठेवण्यात आले. पण देवावर आपार श्रद्धा
असलेली जोन त्या आरोपांना सहज सामोरी गेली. तिने ते आरोप मान्य करावेत
म्हणून तिचा खूप छळ करण्यात आला. पण इंग्रजांना तिला काहीही करून दोषी
सिद्ध करायचे होतेच, सरतेशेवटी तिला युद्धाच्यावेळेस पुरुषी वेष धारण केला
म्हणून व तिने कोणतीही संतांची आकाशवाणी ऐकलेली नाही, उलट सैतानाची दूत
म्हणून तिला दोषी सिद्ध करून तिला जिवंत जाळण्याची क्षिक्षा ठोठाविण्यात
आली. ३० मे <a href="http://mr.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%87.%E0%A4%B8._%E0%A5%A7%E0%A5%AA%E0%A5%A9%E0%A5%A7" title="इ.स. १४३१">१४३१</a>
रोजी तिला जाळ्ण्यात आले. एका देशभक्त, देवावर आपार श्रद्धा असलेल्या महान
नायिकेचा अशा प्रकारे चेटकीण, सैतानाची दूत म्हणून शेवट झाला.<br />
<a class="new" href="http://mr.wikipedia.org/w/index.php?title=%E0%A4%87.%E0%A4%B8.%E0%A5%A7%E0%A5%AA%E0%A5%AB%E0%A5%AC&action=edit&redlink=1" title="इ.स.१४५६ (पान अस्तित्वात नाही)">१४५६</a>
मध्ये कोर्ट ट्रायलच्या वेळेस असे लक्षात आले कि जोन वरील आरोप पूर्णपणे
पूर्वग्रहदुषित होते व तिच्या वर चुकीच्या पद्धतीने खटला चालवण्यात आला.<br />
सरतेशेवटी <a class="new" href="http://mr.wikipedia.org/w/index.php?title=%E0%A4%87.%E0%A4%B8.%E0%A5%A7%E0%A5%AF%E0%A5%A8%E0%A5%A6&action=edit&redlink=1" title="इ.स.१९२० (पान अस्तित्वात नाही)">१९२०</a> मध्ये जोनला संत पद बहाल केले गेले.</div>
nitinhttp://www.blogger.com/profile/00247828199688084963noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-9176387476928414093.post-16729729448598665792014-05-19T01:56:00.001-07:002014-05-19T01:56:42.354-07:00संस्कृत भाषा<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjCgwXDo6uVI4y7WVJEEID_5LR6jJL4xbodhK2B_2Eb1f4-YkBIikmPSlBoG6FTmDCF4_wyqrAZgqukax7h2Jx6xnPTPkO2eb3NTET2Xx2Wh13SPD3GpD4k4VD64CVDcXUW-vxl5IBfHIs/s1600/index.jpeg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjCgwXDo6uVI4y7WVJEEID_5LR6jJL4xbodhK2B_2Eb1f4-YkBIikmPSlBoG6FTmDCF4_wyqrAZgqukax7h2Jx6xnPTPkO2eb3NTET2Xx2Wh13SPD3GpD4k4VD64CVDcXUW-vxl5IBfHIs/s1600/index.jpeg" /></a></div>
संस्कृत ही एक ऐतिहासिक भाषा असून ती पृथ्वीवरील सर्वात प्राचीन, समृद्ध आणि शास्त्रीय भाषा मानली जाते. ही भाषा हिंदू, बौद्ध, शीख आणि जैन धर्मांच्या उपासनेची भाषा असून ती भारताच्या २३ शासकीय राज्यभाषांपैकी एक आहे. नेपाळमध्येही ह्या भाषेला अतिशय महत्त्व आहे. या भाषेत अनेक सुभाषिते आहेत. विख्यात व्याकरणतज्ज्ञ "पाणिनी"ने इ.स. पूर्व काळात "अष्टाध्यायी" या ग्रंथाद्वारा संस्कृत भाषेला प्रमाणित केले. संस्कृत भाषेतील अनेक शब्द भारतीय भाषांमध्ये जसेच्या तसे योजले जातात. संस्कृतमधूनच उत्तरी भारतीय भाषा जन्मल्या आहेत.<br /><br />संस्कृत भाषेला सुरभारती, देववाणी, देवीवाक्, गीर्वाणवाणी, देवभाषा, अमरभारती इत्यादी नावे आहेत.<br /><span style="color: blue;">संस्कृत भाषेची निर्मिती</span><br /><br />पहिल्यांदा मानवाला आपल्या तोंडातून ध्वनी येतात, हे कळले. त्या ध्वनींचे धातुवाचक शब्द बनले. या धातूंपासूनच भाषेचे अन्य शब्द बनले असे संस्कृत पंडित मानतात.<br /><span style="color: blue;"> </span><br />
<span style="color: blue;">प्रचंड शब्दभांडार असलेली भाषा</span><br /><br />‘स्त्री’ या शब्दाकरता नारी, अर्धांगिनी, वामांगिनी, वामा, योषिता, असे अनेक शब्द संस्कृतमध्ये आहेत. यांतील एकएक शब्द स्त्रीची सामाजिक, कौटुंबिक आणि धार्मिक भूमिका दर्शवतो. संस्कृत भाषेचे शब्दभांडार असे प्रचंड आहे.<br /><br />संस्कृत भाषेत एका प्राण्याला, एका वस्तूला आणि एका देवाला अनेक नावे असतात.<br /><br />संस्कृतमध्ये प्राणी, वस्तू इत्यादींना अनेक नावे देण्याची प्रथा होती, उदा. बैलाला बलद, वृषभ, गोनाथ अशी ६० च्या वर; हत्तीला गज, कुंजर, हस्ती, दंती, वारण अशी १०० च्या वर; सिंहाला वनराज, केसरी, मृगेंद्र, शार्दूल अशी ८० च्या वर; पाण्याला जल, जीवन, उदक, पय, तोय, आप; सोन्याला स्वर्ण, कांचन, हेम, कनक, हिरण्य आदी नावे आहेत. सूर्याची १२ नावे, विष्णु सहस्रनाम, गणेश सहस्रनाम काही जणांना पाठही असतात. त्यातील प्रत्येक नाम त्या त्या देवतेचे एकेक वैशिष्ट्यच सांगते.<br />वाक्यातील शब्द मागेपुढे केले, तरी अर्थ न बदलणे<br /><br />वाक्यात शब्द कोठेही असले, तरी वाक्याचा अर्थ बदलत नाही, उदा. ‘रामः आम्रं खादति ।’ म्हणजे ‘राम आंबा खातो’, हे वाक्य पुढीलप्रमाणे कसेही लिहिले, तरी अर्थ तोच रहातो - ‘आम्रं खादति रामः ।’ ‘खादति रामः आम्रं ।’ या उलट जगातील अन्य भाषांत, उदाहरणार्थ इंग्रजीत, वाक्यातील शब्दांचे स्थान बदलले की, निराळाच अर्थ होतो, उदा. ‘Rama eats mango.’ म्हणजे ‘राम आंबा खातो’, हे वाक्य ‘Mango eats Rama.’ (असे लिहिले, तर त्याचा अर्थ होतो, ‘आंबा रामाला खातो.’)<br /><span style="color: blue;"> </span><br />
<span style="color: blue;">एकात्म भारताची खूण</span><br /><br />
प्राचीन काळापासूनच संस्कृत ही अखिल भारताची भाषा म्हणून ओळखली जात होती. काश्मीरपासून लंकेपर्यंत व गांधारपासून मगधापर्यंतचे विद्यार्थी नालंदा, तक्षशीला, काशी आदी विद्यापीठांतून अनेक शास्त्रे आणि विद्या यांचे अध्ययन करत. या भाषेमुळेच रुद्रट, कैय्यट, मम्मट या काश्मिरी पंडितांचे ग्रंथ थेट रामेश्वरपर्यंत प्रसिद्ध पावले. आयुर्वेदातील चरक हा पंजाबचा, सुश्रुत वाराणसीचा, वाग्भट सिंधचा, कश्यप काश्मीरचा आणि वृंद महाराष्ट्राचा; पण संस्कृतमुळेच हे सर्व भारतमान्य झाले.<br />राष्ट्रभाषा संस्कृत असती, तर राष्ट्रभाषेवरून भांडणे झाली नसती<br /><br />‘राष्ट्रभाषा कोणती असावी’, याकरता संसदेत वाद झाला. दक्षिण भारताने हिंदीला कडाडून विरोध केला. एक फ्रेंच तत्त्वज्ञ म्हणाला, ``अरे, तुम्ही कशाकरता भांडता ? संस्कृत ही तुमची राष्ट्रभाषा आहेच. तीच सुरू करा.’’ संस्कृतसारखी पवित्र देवभाषा तुम्ही घालविली. मग भांडणे होणार नाहीत तर काय ?<br />
<br />
<span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">इंडो-यूरोपियन
भाषाकुलांतील एक प्राचीन भाषा. या इंडो-यूरोपियन भाषेच्या मूलस्थानाविषयी
संशोधकांत अजून एकवाक्यता नाही. ते स्थान भारतात असावे, अशी प्रथम एक
कल्पना होती; नंतर ते मध्य आशियात असल्याचे मानण्यात येऊ लागले आणि ते
मूलस्थान यूरोपातच कुठेतरी बहुधा मध्य यूरोपात असावे, असे अलीकडे मानण्यात
येते. तर्कतीर्थ लक्ष्मणशास्त्री जोशी यांच्या मते ती पूर्व यूरोपातील
लहानशा प्रदेशात उगम पावली, ही गोष्ट त्यांच्या महत्त्वाच्या शब्दावलीवरुन
सूचित होते. विशेषतः ह्यावरुन भौगोलिक वैशिष्ट्य सूचित होते. पण ते स्थान
कुठेही असले, तरी तिथून इसवी सनापूर्वी सु. अडीच-तीन हजार वर्षे निघून,
वाटेत इराणमध्ये काही काळ स्थिरावून, पुढे इसवी सनापूर्वी सु. १५०० च्या
सुमारास ही भाषा बोलणारे लोक बाहेरुन भारतात आले असावेत, असे अनुमान
करण्यास हरकत नाही. ही भाषा बोलणारे लोक एकाच वेळी भारतात न येता
टोळ्याटोळ्यांनी निरनिराळ्या काळी आले असण्याचीही शक्यता आहे. भारतात
येण्यापूर्वी संस्कृत भाषा बोलणाऱ्यांचे पूर्वज आणि प्राचीन इराणी भाषा
(अवेस्ता) बोलणाऱ्यांचे पूर्वज काही काळ एकत्र राहिले असावेत, असे <span style="color: black;">संस्कृत व प्राचीन इराणी </span><span style="color: black;">(</span>अवेस्ता) वाङ्मयातील भाषिक व काही प्रमाणात वैचारिक साम्यावरुन स्पष्ट होते.</span>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhlu1xTeMMRBRt7766O_RWC9zZPKxGziSFh-JGdVTiW3qgvt27nUgeCHlIlv4UL1r6_M51-UJf_jVg5J6DP50uDxE5okbK8a-oR93PEqvcXIT_pF9VrBYxFWthDxWJEOXy3mgdoozLCCHQ/s1600/index1111111.jpeg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhlu1xTeMMRBRt7766O_RWC9zZPKxGziSFh-JGdVTiW3qgvt27nUgeCHlIlv4UL1r6_M51-UJf_jVg5J6DP50uDxE5okbK8a-oR93PEqvcXIT_pF9VrBYxFWthDxWJEOXy3mgdoozLCCHQ/s1600/index1111111.jpeg" /></a></div>
<div align="left" style="text-align: left;">
<span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"><br /></span></div>
<div align="left" style="text-align: left; text-indent: 36pt;">
<span lang="MR" style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">संस्कृत भाषेचा अतिप्राचीन नमुना <i>ऋग्वेदा</i> तील मंत्रांत आढळतो. हे मंत्र इ. स. पू. सु.</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> १५००</span><span style="font-family: "WP MathA"; font-size: 10pt;">-</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">१२००
ह्या काळात रचले गेले असावेत, असे सर्वसाधारणपणे मानण्यात येते. ह्या
भाषेचा त्यानंतरचा सु. साडेतीन हजार वर्षांचा इतिहास निरनिराळ्या
कालखंडांतील उपलब्ध वाङ्मयामुळे ज्ञात आहे. उदा., हल्ली मराठी भाषेत
उपयोगात येत असलेला ‘ दूध ’ हा शब्द क्रमाने दुग्ध (संस्कृत) व दुद्घ
(प्राकृत) ह्या अवस्थांतून उत्कांत झाला आहे, हे वाङ्मयीन पुराव्यावरुन
कळते. परंतु संस्कृतपूर्व त्या शब्दाचे रुप काय असावे, हे जाणण्यास
वाङ्मयीन पुरावा उपलब्ध नाही. तौलनिक आणि ऐतिहासिक भाषाशास्त्राच्या आधारे
ते रुप धुघ्त किंवा धुद्घ असे असावे, असे अनुमान करावे लागते. </span></div>
<div align="left" style="text-align: left; text-indent: 36pt;">
<span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"><br /></span></div>
<div align="left" style="text-align: left; text-indent: 36pt;">
<span lang="MR" style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">आपण ज्या भाषेला संस्कृत म्हणून ओळखतो</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">, तिच्यातील सर्व प्राचीन वाङ्मय <i>ऋग्वेदा</i>
तील मंत्रांत आढळते. त्या भाषेची ऐतिहासिक दृष्ट्या स्थूलमानाने तीन रुपे
आढळतात. पहिले रुप वेदांच्या संहिता भागांत दिसणारे; दुसरे उत्तर वैदिक
म्हणजे बाह्मणे, आरण्यके व उपनिषद हे ग्रंथ व वेदांग वाङ्मय यांत आढळणारे व
जिचे पाणिनीने वर्णन केले आहे ती ‘ भाषा ’; आणि तिसरे पाणिनीनंतरच्या
ग्रंथांतून विशेषत: कालिदासादी कवींच्या काव्यांत आढळणारे. ‘ संस्कृत ’
शब्दाचा प्रयोग ती भाषा प्राकृतापासून</span><span style="font-family: "WP MathA"; font-size: 10pt;">-</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> म्हणजे सर्वसाधारण माणसाच्या नेहमीच्या बोलीभाषेहून </span><span style="font-family: "WP MathA"; font-size: 10pt;">-</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> भिन्न असल्याचे दर्शविण्याचा असावा. ‘ संस्कार ’ हा शब्द यास्क त्याच्या <i>निरुक्त</i>
ग्रंथांत वापरतो (तद्यत्र स्वरसंस्कारौ समार्थौ ....). तिथे त्याचा अर्थ
वैयाकरणांना संमत अशी भाषेतले शब्द सिद्घ करण्याची प्रक्रिया असा आहे.
त्यावरुन ‘ संस्कृत ’ म्हणजे ‘ व्याकरणशुद्घ ’, ‘ घडविलेली ’, अतएव
सुशिक्षितांच्या बोलण्यात येणारी शिष्टसंमत भाषा, असा अर्थ होऊ शकेल. त्या
दृष्टीने जिला संस्कृत म्हणता येईल, त्या भाषेच्या तीन ऐतिहासिक अवस्था वर
सांगितल्या पण व्यवहारात मात्र वैदिक संस्कृत व अभिजात संस्कृत अशा दोनच
अवस्था कल्पिण्यात येतात. ह्याखेरीजही संस्कृत भाषेची दुसरी दोन रुपे
उपलब्ध आहेत. पैकी एक रुप <i>रामायण </i></span><span style="font-family: "WP MathA"; font-size: 10pt;">-</span><i><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> महाभारत</span></i><span lang="MR" style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> ह्या सूतवाङ्मयात आढळते</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">, तर दुसरे रुप <i>महावस्तु</i>सारख्या बौद्घसंस्कृत ग्रंथांतून आढळते. पहिल्या रुपाला सूतसंस्कृत असे म्हणता येईल. ह्यात अपाणिनीय रुपे बरीच दिसतात. (जसे </span><span style="font-family: "WP MathA"; font-size: 10pt;">-</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">
सेवति, अदसि, श्रृत्य, चिंत्य, प्रस्थापयित्वा इ.). दुसऱ्या रुपाला बौद्घ
संस्कृत किंवा मिश्र संस्कृत हे नाव देता येईल. ह्यात दिन्न (सं. दत्त),
आणत्त (सं. आज्ञप्त) अशा प्राकृत शब्दांखेरीज ऋषिस्य, भिक्षुस्य, पिबित्वा
अशी मिश्र रुपेही आढळतात.</span></div>
<div align="left" style="text-align: left; text-indent: 36pt;">
<span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"><br /></span></div>
<div align="left" style="text-align: left; text-indent: 36pt;">
<span lang="MR" style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">वैदिक संस्कृतची जी दोन स्थित्यंतरे झाल्याचे वर सांगितले</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">, ती होताना त्यांचा परिणाम संस्कृतच्या वर्णव्यवस्थेवर फारच तुरळक स्वरुपाचा झाला. उदा., <i>ऋग्वेदा</i>
त स्वरांतरी ड व ढ ह्यांऐवजी येणाऱ्या ळ व ळ्ह ह्या वर्णांना पाणिनीच्या
सूत्रांत स्थान नाही. तसेच वैदिक संस्कृतच्या मानाने अभिजात (क्लासिकल)
संस्कृतात मूर्धन्य वर्ण जास्त आढळतात. ह्याउलट संस्कृतनंतर जेव्हा
लोकांच्या बोलीभाषेतून प्राकृत भाषांचा उदय झाला, तेव्हा भाषेच्या
वर्णव्यवस्थेवर फारच मोठा परिणाम घडून आला. वैदिक संस्कृतातही काही प्रयोग
प्रादेशिक बोलीभेद दर्शवितात. उदा., <i>ऋग्वेदा</i>त सूरो दुहिता ह्या अपेक्षित संधीऐवजी एका ठिकाणी सूरे दुहिता (<i>ऋ.</i>
१.३ ४.५) असा संधी आढळतो; तो प्राकृतामुळे असावा, अशी अभ्यासकांची कल्पना
आहे. तथापि वैदिक संस्कृत ही प्राय: त्या काळी प्रचलित असलेल्या
पश्चिमेकडच्या <span style="color: black;">बोलीभाषेवर आधारलेली अशी एकजिनसी भाषा मानण्यात येते. ह्याचे एक यमक म्हणजे वैदिक संस्कृतात इंडो-यूरोपियन </span>‘ल’
वर्णाच्या ऐवजी ‘र’ वर्णाचा वापर आढळतो. वैदिक संस्कृत व अभिजात संस्कृत
ह्यांमध्ये वर्णव्यवस्थेच्या दृष्टीने जरी सारखेपणा असला, तरी त्यांच्यात
मुख्य भेद आढळतो, तो त्यांच्या व्याकरणात व शब्दसंपत्तीत. व्याकरणाच्या
दृष्टीने पाहिल्यास वैदिक संस्कृतच्या मानाने अभिजात संस्कृत ‘ निर्धन ’
मानावी लागेल. नामे व आख्याने ह्यांच्या रुपांत वैदिक संस्कृतात खूपच
विविधता आहे. अकारान्त नामांचे उदाहरण घेतल्यास वैदिक संस्कृतात त्याच्या
प्रथमेच्या व द्वितीयेच्या द्विवचनांची देवा-देवौ, प्रथमेच्या बहुवचनाची
देवास:-देवा:, तृतीयेच्या एकवचनाची देवा-देवेन, तृतीयेच्या बहुवचनाची
देवेभि:-देवै: अशी भिन्न रुपे आढळतात. अभिजात संस्कृतात ह्यांपैकी एकेकच
रुप अवशिष्ट राहिले आहे. वैदिक भाषेत हेत्वर्थाची दृशे, चक्षसे, सनये,
पीतये, कर्तवे, गन्तवै, पिबध्यै, दावने, आरभम्, प्रष्टुम्, संपृच:, गन्तो:
अशी विविध प्रत्यययुक्त रुपे आढळतात. ह्यांपैकी अभिजात संस्कृतात फक्त एकच
प्रकार (प्रष्टुम्) शिल्ल्क राहिला आहे. वैदिक भाषेत प्रचलित असलेली लेट्
ची रुपे (जसे भवाति) पुढील वाङ्मयात नाहीत. अभिजात संस्कृतात उपसर्ग हे
नेहमी क्रियापदाशी संबंधित व क्रियापदापूर्वी उपयोगात येते. वैदिक
वाङ्मयात उपसर्ग व क्रियापद ह्यांच्यातला संबंध त्या मानाने शिथिल आहे. एक
तर उपसर्ग व क्रियापद ह्यांमध्ये इतर शब्द येऊ शकतात, उदा., स <span style="text-decoration: underline;">दे</span>वाँ एह (आइह) वक्षति (<i>ऋ.</i> १.१.२). दुसरे म्हणजे उपसर्ग क्रियापदानंतरही येऊ शकतो </span><span style="font-family: "WP MathA"; font-size: 10pt;">-</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> जसे म ग<span style="text-decoration: underline;">म</span>दूजि<span style="text-decoration: underline;">भि</span>रा (वाजेभि: आ) सन: (<i>ऋ.</i>
१.५.३). वैदिक भाषेत सामासिक पदे फार नसतात आणि जी असतात, ती बहुधा
इन्द्रावरुणा, युक्तगावा अशी दोन पदांची असतात. ह्याउलट अभिजात संस्कृतात
समासांचे बंड इतके वाढले की, दंडीला ‘ ओज: समासभूयस्त्वमेत गद्यस्य जीवितम्
’, असे म्हणून गद्यवाङ्मयात समासांचे महत्त्व कबूल करावे लागले.</span></div>
<div align="left" style="text-align: left; text-indent: 36pt;">
<span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> </span></div>
<div align="left" style="text-align: left; text-indent: 36pt;">
<span lang="MR" style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">संस्कृतच्या
वैदिक व अभिजात ह्या दोन अवस्थांत शब्दसंपत्तीच्या दृष्टी-नेही मोठा भेद
आढळतो. वैदिक काळातले पुष्कळसे शब्द नंतरच्या काळी प्रचारातून गेल्यामुळे
त्यांचे अर्थ नीटसे कळेनासे झाले हे यास्काच्या </span><i><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">निरुक्ता</span></i><span lang="MR" style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> वरुन लक्षात येते. परंतु त्यापूर्वीच्या बाह्मणग्रंथाचे नीट वाचन केले असता</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">,
तिथेही ओकस्, दुर्य, पितु ह्यांसारखे जुने शब्द उपयोगांतून जात असल्याचे व
त्यांच्याऐवजी गृह, अन्न ह्यांसारखे शब्द प्रचलित होऊ लागल्याचे
दृष्टोत्पत्तीस येते. ह्याखेरीज दुसरा एक फरक भाषिक उसनवारीमुळे घडून आला.
संस्कृतभाषक लोक भारतात येऊन स्थायिक झाल्यावर त्यांचा जो एतद्देशीयांशी
संबंध आला, त्यामुळे ह्या भिन्न भाषक समूहांत शब्दांची देवाणघेवाण होणे
अपरिहार्य होते. संस्कृत भाषेत प्रचलित असलेले कित्येक शब्द एतद्देशीय
द्राविड किंवा मुंडा भाषासमूहांतले असल्याचे संशोधकांनी दाखविले आहे. उदा.,
अनल (अग्नि), कुन्तल (केस), कुवलय (कमळ), नीर (पाणी), मीन (मासा), तीर
(किनारा) इत्यादी. ह्यांखरीज आणखी एक फरक घडून आला; तो मात्र लेखनाची एक
नवी शैली प्रचारात आल्यामुळे. व्याकरणशास्त्राने मान्य केलेली पुष्कळशी
क्रियापदांची रुपे पाणिनी- नंतरच्या काळात लोकांच्या बोलीत वापरली जात
नव्हती, हे पतंजलीच्या <i>महाभाष्यावरुन</i> कळते. उदा., परोक्षभूताची
द्वितीयपुरुषी बहुवचनी ऊष, तेर, चक्र ह्यांसारखी रुपे न वापरता त्यांऐवजी
उषिता:, तीर्णा:, कृतवन्त: अशी धातुसाधित विशेषणे लोक वापरु लागले होते.
पुढेपुढे ही प्रवृत्ती इतकी <span style="color: black;">वाढत गेली की</span><span style="color: black;">, लोकांच्या लेखनात क्रियापदांचा वापर खूपच कमी होऊ लागला. ह्या नव्या शैलीला रा. गो. भांडारकरांनी </span>‘ नामप्रधान शैली ’ (नॉमिनल स्टाइल) असे अन्वर्थक नाव दिले आहे.</span></div>
<div align="left" style="text-align: left; text-indent: 36pt;">
<span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"><br /></span></div>
<div align="left" style="text-align: left; text-indent: 36pt;">
<span lang="MR" style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">भारतात संस्कृतचा उपयोग वाङ्मयीन निर्मितीसाठी प्रथम होऊ लागला</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">;
त्याकाळचे पहिले उपलब्ध वाङ्मय धार्मिक स्वरुपाचे आहे. नंतरच्या काळात ‘
वेदांग ’ या नावाने ओळखल्या जाणाऱ्या शास्त्रीय स्वरुपाच्या ग्रंथांतही
संस्कृतचा उपयोग आढळतो. त्यानंतर मात्र संस्कृत भाषेत काव्य नाटकादी ललित
वाङ्मय, <i>कथासरित्सागर,</i> <i>पंचतंत्र </i>इ. कथावाङ्मय, गद्य</span><span style="font-family: "WP MathA"; font-size: 10pt;">-</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> पद्यमय चंपूकाव्ये, शतककाव्ये, अर्थशास्त्र, कामशास्त्र इ. शास्त्रीय ग्रंथ आणि विविध टीका अशी नाना प्रकारची विपुल ग्रंथरचना झाली.</span></div>
<div align="left" style="text-align: left; text-indent: 36pt;">
<span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"><br /></span></div>
<div align="left" style="text-align: right; text-indent: 36pt;">
<span style="color: #3366ff;"><span lang="MR" style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">मेहेंदळे</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">, म. अ.</span></span></div>
<div align="left" style="text-align: left; text-indent: 36pt;">
<span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"><br /></span></div>
<div align="left" style="text-align: left;">
<span style="color: #993300;"><strong><span lang="MR" style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"><span class="tool-text">भा</span>षावैज्ञानिक व व्याकरणिक वैशिष्ट्ये</span></strong></span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"><span style="color: #993300;"><strong> : </strong></span>प्राचीन
वैदिक कालखंडात लेखनपद्घती अस्तित्वात होती किंवा कसे, याबद्दलचे उल्लेख
उपलब्ध होत नाहीत; कारण सर्व वैदिक वाङ्मय मौखिक काटेकोर उच्चरण पद्घतीने
परंपरेने जतन करुन ठेवले गेले. इ. स. पू. पाचव्या शतकातील बौद्घ वाङ्मयात
अक्षरिक, लेखक (रेखा</span><span style="font-family: "WP MathA"; font-size: 10pt;">-</span><span lang="MR" style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">रेघ काढणे</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">) असे शब्द आढळतात. इ. स. पू. चौथ्या शतकातील ⇨ <i>ब्राह्मी लिपी </i>तील
अतिप्राचीन ताम्रपट गोरखपूर जिल्ह्यात सोहगौरा येथे सापडला. ब्राह्मी लिपी
भारतीय आहे किंवा काय, याबद्दल उलटसुलट मते आहेत. इ. स. पू. तिसऱ्या
शतकातील सम्राट अशोकाचे पस्तीस शिलालेख आहेत. त्यांतील दोन शिलालेख ⇨ <i>खरोष्ठी लिपी</i> त आहेत. उर्वरित बरेच ब्राह्मी लिपीत आहेत. आज संस्कृत भाषा अन्य लिप्यांतही लिहिली जाते. त्यांपैकी ज्या ⇨ <i>नागरी लिपीत </i>किंवा
देवनागरी लिपीत लिहिली जाते, त्या लिपीची सुरुवात सहाव्या-सातव्या शतकांत
आढळते. लिपीच्या सोपेपणाने ती अल्पावधीत सर्वत्र पसरली. दक्षिण भारतामध्ये
याच दरम्यान ग्रंथलिपीचा वापर तालपत्रांवर किंवा भूर्जपत्रांवर
लिहिण्यासाठी केला जात असे.</span></div>
<div align="left" style="text-align: left;">
<span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"><br /></span></div>
<div align="left" style="text-align: left; text-indent: 36pt;">
<span lang="MR" style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">संस्कृत भाषेतील स्वर आणि व्यंजने उच्चरताना दोन प्रकारचे प्रयत्न करावे लागतात </span><span style="font-family: "WP MathA"; font-size: 10pt;">-</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">
बाह्य आणि आभ्यन्तर. अ, इ, उ, ऋ, लृ हे पायाभूत स्वर. यांना उदात्त,
अनुदात्त व स्वरित असे स्वराघात असतात. परत अनुनासिक, निरनुनासिक, ऱ्हस्व,
दीर्घ व प्लुत असेही भेद असतात. ए, ओ, ऐ, औ हे संधिस्वर असून त्यांचेही
वरीलप्रमाणे प्रकार होतात.</span></div>
<div align="left" style="text-align: left; text-indent: 36pt;">
<span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"><br /></span></div>
<div align="left" style="text-align: left;">
<span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> </span></div>
<div align="left" style="text-align: left;">
<span lang="MR" style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> </span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> </span></div>
<div align="left" style="text-align: left;">
<span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> </span></div>
<div align="left" style="text-align: left;">
<span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> </span></div>
<table border="1" cellpadding="0" cellspacing="0" style="border-collapse: collapse; border: medium none;">
<tbody>
<tr>
<td colspan="5" style="border: 1pt solid black; padding: 0cm 5.4pt; width: 95.75pt;" valign="top" width="128">
<div align="left" style="text-align: center;">
<span lang="MR" style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">बाह्यप्रयत्न</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> (११)</span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td style="border: 1pt solid black; padding: 0cm 5.4pt; width: 95.75pt;" valign="top" width="128">
<div align="left" style="text-align: left;">
<span lang="MR" style="color: black; font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">विवार</span><span style="color: black; font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">, श्वास,</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> </span></div>
<div align="left" style="text-align: left;">
<span lang="MR" style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">अ घोष</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">,</span></div>
<div align="left" style="text-align: left;">
<span lang="MR" style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">अल्पप्राण</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> </span></div>
</td>
<td style="padding: 0cm 5.4pt; width: 95.75pt;" valign="top" width="128">
<div align="left" style="text-align: left;">
<span lang="MR" style="color: black; font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">विवार</span><span style="color: black; font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">, श्वास,</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> </span></div>
<div align="left" style="text-align: left;">
<span lang="MR" style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">अ घोष</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">, </span></div>
<div align="left" style="text-align: left;">
<span lang="MR" style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">महाप्राण</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> </span></div>
</td>
<td style="padding: 0cm 5.4pt; width: 95.75pt;" valign="top" width="128">
<div align="left" style="text-align: left;">
<span lang="MR" style="color: black; font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">संवार</span><span style="color: black; font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">, नाद,</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> </span></div>
<div align="left" style="text-align: left;">
<span lang="MR" style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">घोष</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">, </span></div>
<div align="left" style="text-align: left;">
<span lang="MR" style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">अल्पप्राण</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> </span></div>
</td>
<td style="padding: 0cm 5.4pt; width: 95.75pt;" valign="top" width="128">
<div align="left" style="text-align: left;">
<span lang="MR" style="color: black; font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">संवार</span><span style="color: black; font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">, नाद,</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> </span></div>
<div align="left" style="text-align: left;">
<span lang="MR" style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">घोष</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">, </span></div>
<div align="left" style="text-align: left;">
<span lang="MR" style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">महाप्राण</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> </span></div>
</td>
<td style="padding: 0cm 5.4pt; width: 95.8pt;" valign="top" width="128">
<div align="left" style="text-align: left;">
<span lang="MR" style="color: black; font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">उदात्त</span><span style="color: black; font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">, </span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> </span></div>
<div align="left" style="text-align: left;">
<span lang="MR" style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">अनुदात्त</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">,</span></div>
<div align="left" style="text-align: left;">
<span lang="MR" style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">स्वरित</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> </span></div>
<div align="left" style="text-align: left;">
<span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> </span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td style="border-right: 1pt solid black; padding: 0cm 5.4pt; width: 95.75pt;" valign="top" width="128">
<div align="left" style="text-align: left;">
<span lang="MR" style="color: black; font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">क</span><span style="color: black; font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">, च, ट, त, प</span></div>
</td>
<td style="padding: 0cm 5.4pt; width: 95.75pt;" valign="top" width="128">
<div align="left" style="text-align: left;">
<span lang="MR" style="color: black; font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">ख</span><span style="color: black; font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">, छ, ठ, थ, फ, श, ष, स</span></div>
</td>
<td style="padding: 0cm 5.4pt; width: 95.75pt;" valign="top" width="128">
<div align="left" style="text-align: left;">
<span lang="MR" style="color: black; font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">सर्व स्वर</span><span style="color: black; font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">, ज, ञ्</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> , ब, म, ग, ङ्, ड, ण, द, न, य, र, ल, व<span style="color: black;"> </span></span></div>
</td>
<td style="padding: 0cm 5.4pt; width: 95.75pt;" valign="top" width="128">
<div align="left" style="text-align: left;">
<span lang="MR" style="color: black; font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">झ</span><span style="color: black; font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">, भ, घ, ढ, ध, ह</span></div>
</td>
<td style="padding: 0cm 5.4pt; width: 95.8pt;" valign="top" width="128">
<div align="left" style="text-align: left;">
<span lang="MR" style="color: black; font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">सर्व स्वर</span><span style="color: black; font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">,</span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td colspan="5" style="border-right: 1pt solid black; padding: 0cm 5.4pt; width: 478.8pt;" valign="top" width="638">
<div align="left" style="text-align: center;">
<span lang="MR" style="color: black; font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">आभ्यन्तर प्रयत्न</span><span style="color: black; font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> </span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td style="border-right: 1pt solid black; padding: 0cm 5.4pt; width: 95.75pt;" valign="top" width="128">
<div align="left" style="text-align: left;">
<span lang="MR" style="color: black; font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">स्पृष्ट</span><span style="color: black; font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> </span></div>
</td>
<td style="padding: 0cm 5.4pt; width: 95.75pt;" valign="top" width="128">
<div align="left" style="text-align: left;">
<span lang="MR" style="color: black; font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">ईषत्स्पृष्ट</span><span style="color: black; font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> </span></div>
</td>
<td style="padding: 0cm 5.4pt; width: 95.75pt;" valign="top" width="128">
<div align="left" style="text-align: left;">
<span lang="MR" style="color: black; font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">विवृत</span><span style="color: black; font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> </span></div>
</td>
<td style="padding: 0cm 5.4pt; width: 95.75pt;" valign="top" width="128">
<div align="left" style="text-align: left;">
<span lang="MR" style="color: black; font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">संवृत</span><span style="color: black; font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> </span></div>
</td>
<td style="padding: 0cm 5.4pt; width: 95.8pt;" valign="top" width="128">
<div align="left" style="text-align: left;">
<span style="color: black; font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> </span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td style="border-right: 1pt solid black; padding: 0cm 5.4pt; width: 95.75pt;" valign="top" width="128">
<div align="left" style="text-align: left;">
<span lang="MR" style="color: black; font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">क ते म</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> </span></div>
<div align="left" style="text-align: left;">
<span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">(स्पर्श)<span style="color: black;"> </span></span></div>
</td>
<td style="padding: 0cm 5.4pt; width: 95.75pt;" valign="top" width="128">
<div align="left" style="text-align: left;">
<span lang="MR" style="color: black; font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">य</span><span style="color: black; font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">, र, ल, व</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> </span></div>
<div align="left" style="text-align: left;">
<span lang="MR" style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">अन्त:स्थ</span><span style="color: black; font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> </span></div>
</td>
<td style="padding: 0cm 5.4pt; width: 95.75pt;" valign="top" width="128">
<div align="left" style="text-align: left;">
<span lang="MR" style="color: black; font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">सर्व स्वर</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> </span></div>
<div align="left" style="text-align: left;">
<span lang="MR" style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">श</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">,ष,स,ह<span style="color: black;"> </span></span></div>
</td>
<td style="padding: 0cm 5.4pt; width: 95.75pt;" valign="top" width="128">
<div align="left" style="text-align: left;">
<span lang="MR" style="color: black; font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">प्रयोगावस्थेतील अकार</span><span style="color: black; font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> </span></div>
</td>
<td style="padding: 0cm 5.4pt; width: 95.8pt;" valign="top" width="128">
<div align="left" style="text-align: left;">
<span style="color: black; font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> </span></div>
</td>
</tr>
</tbody>
</table>
<div align="left" style="text-align: left;">
<span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> </span></div>
<div align="left" style="text-align: left;">
<br /></div>
<div align="left" style="text-align: left;">
<span lang="MR" style="color: black; font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">या दोन्ही प्रयत्नांचा विचार तैत्तिरीय </span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">⇨ <i>प्रातिशाख्या</i>
मध्ये सूक्ष्म रीतीने केलेला आहे. वेगवेगळ्या वर्णांचे उच्चरण होत असताना
छातीपासून ते ओठापर्यंत श्वासाचे आघात कुठे व कसे होतात, याचा विशेष विचार
प्रातिशाख्यांनी केला. त्यावर भाषाशास्त्रातील ध्वनिव्यवस्थेची उभारणी
झालेली आहे. जोडाक्षरे हेही संस्कृत भाषेचे एक वैशिष्ट्य आहे.</span></div>
<div align="left" style="text-align: left;">
<span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"><br /></span></div>
<div align="left" style="text-align: left; text-indent: 36pt;">
<span lang="MR" style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">वाक्यामध्ये कर्ता</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">,
कर्म, क्रियापद यांच्या कमाला महत्त्व नाही. प्रत्ययांवरुन कर्ता, कर्म
समजते. विशेषणे, सर्वनामे, धातुसाधिते, समास, संबद्घशब्द, अव्यये असे
शब्दप्रकार असतात. अव्यये व काही धातुसाधिते अविकारी असतात.</span></div>
<div align="left" style="text-align: left; text-indent: 36pt;">
<span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"><br /></span></div>
<div align="left" style="text-align: left; text-indent: 36pt;">
<span lang="MR" style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">नामे व विशेषणे स्त्रीलिंगी</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">,
पुपुल्लिंगी किंवा नपुंसकलिंगी तसेच एकवचनी, द्विवचनी किंवा अनेकवचनी
असतात. ती एकूण आठ विभक्तींमध्ये व्यक्त केली जातात. प्रत्येक विभक्तीचे
तीन वचनांतील प्रत्यय वेगवेगळे असतात. विशेषणांमध्ये तर- तम-भाव
दाखविण्यासाठी प्रत्यय आहेत. उदा., अल्प </span><span style="font-family: "WP MathA"; font-size: 10pt;">-</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> अल्पियस् </span><span style="font-family: "WP MathA"; font-size: 10pt;">-</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">
अल्पिष्ठ. संस्कृत भाषेत गुणवाचक, संख्यावाचक तसेच क्रमवाचक विशेषणे आहेत.
देव हे नाम व पूज्य हे त्याचे विशेषण यांची विभक्तिरुपे अशी :</span></div>
<div align="left" style="text-align: left; text-indent: 36pt;">
<span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"><br /></span></div>
<table border="1" cellpadding="0" cellspacing="0" style="border-collapse: collapse; border: medium none;">
<tbody>
<tr>
<td style="border: 1pt solid black; padding: 0cm 5.4pt; width: 119.7pt;" valign="top" width="160">
<div align="left" style="text-align: left;">
<span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> </span></div>
</td>
<td style="padding: 0cm 5.4pt; width: 119.7pt;" valign="top" width="160">
<div align="left" style="text-align: left;">
<span lang="MR" style="color: black; font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">एकवचन</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> </span></div>
<div align="left" style="text-align: left;">
<span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> </span></div>
</td>
<td style="padding: 0cm 5.4pt; width: 119.7pt;" valign="top" width="160">
<div align="left" style="text-align: left;">
<span lang="MR" style="color: black; font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">द्विवचन</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> </span></div>
</td>
<td style="padding: 0cm 5.4pt; width: 119.7pt;" valign="top" width="160">
<div align="left" style="text-align: left;">
<span lang="MR" style="color: black; font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">बहुवचन</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> </span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td style="border-right: 1pt solid black; padding: 0cm 5.4pt; width: 119.7pt;" valign="top" width="160">
<div align="left" style="text-align: left;">
<span lang="MR" style="color: black; font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">प्रथमा</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> </span></div>
<div align="left" style="text-align: left;">
<span lang="MR" style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">द्वितीया</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> </span></div>
<div align="left" style="text-align: left;">
<span lang="MR" style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">तृतीया</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> </span></div>
<div align="left" style="text-align: left;">
<span lang="MR" style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">चतुर्थी</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> </span></div>
<div align="left" style="text-align: left;">
<span lang="MR" style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">पंचमी</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> </span></div>
<div align="left" style="text-align: left;">
<span lang="MR" style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">षष्ठी</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> </span></div>
<div align="left" style="text-align: left;">
<span lang="MR" style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">सप्तमी</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> </span></div>
</td>
<td style="padding: 0cm 5.4pt; width: 119.7pt;" valign="top" width="160">
<div align="left" style="text-align: left;">
<span lang="MR" style="color: black; font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">पूज्य</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">: देव:</span></div>
<div align="left" style="text-align: left;">
<span lang="MR" style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">पूज्यम् देवम्</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> </span></div>
<div align="left" style="text-align: left;">
<span lang="MR" style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">पूज्येन देवेन</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> </span></div>
<div align="left" style="text-align: left;">
<span lang="MR" style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">पूज्याय देवाय</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> </span></div>
<div align="left" style="text-align: left;">
<span lang="MR" style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">पूज्यात् देवात्</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> </span></div>
<div align="left" style="text-align: left;">
<span lang="MR" style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">पूज्यस्य देवस्य</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> </span></div>
<div align="left" style="text-align: left;">
<span lang="MR" style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">पूज्ये देवे</span><span style="color: black; font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> </span></div>
</td>
<td style="padding: 0cm 5.4pt; width: 119.7pt;" valign="top" width="160">
<div align="left" style="text-align: left;">
<span lang="MR" style="color: black; font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">पू</span><span lang="MR" style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">ज्यौ देवौ</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> </span></div>
<div align="left" style="text-align: left;">
<span lang="MR" style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">पूज्यौ देवौ</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> </span></div>
<div align="left" style="text-align: left;">
<span lang="MR" style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">पूज्याभ्याम् देवाभ्याम्</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> </span></div>
<div align="left" style="text-align: left;">
<span lang="MR" style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">पूज्याभ्याम् देवाभ्याम्</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> </span></div>
<div align="left" style="text-align: left;">
<span lang="MR" style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">पूज्याभ्याम् देवाभ्याम्</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> </span></div>
<div align="left" style="text-align: left;">
<span lang="MR" style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">पूज्ययो</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">: देवयो:</span></div>
<div align="left" style="text-align: left;">
<span lang="MR" style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">पूज्ययौ</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">: देवयौ:<span style="color: black;"> </span></span></div>
</td>
<td style="padding: 0cm 5.4pt; width: 119.7pt;" valign="top" width="160">
<div align="left" style="text-align: left;">
<span lang="MR" style="color: black; font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">पू</span><span lang="MR" style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">ज्या</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">: देवा:</span></div>
<div align="left" style="text-align: left;">
<span lang="MR" style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">पूज्यान् देवान्</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> </span></div>
<div align="left" style="text-align: left;">
<span lang="MR" style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">पूज्यै</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">: देवै:</span></div>
<div align="left" style="text-align: left;">
<span lang="MR" style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">पूज्येभ्य</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">: देवेभ्य:</span></div>
<div align="left" style="text-align: left;">
<span lang="MR" style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">पूज्येभ्य</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">: देवेभ्य:</span></div>
<div align="left" style="text-align: left;">
<span lang="MR" style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">पूज्यानाम् देवानाम्</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> </span></div>
<div align="left" style="text-align: left;">
<span lang="MR" style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">पूज्येषु देवेषु</span><span style="color: black; font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> </span></div>
</td>
</tr>
</tbody>
</table>
<div align="left" style="text-align: left;">
<br /></div>
<div align="left" style="text-align: left;">
<span lang="MR" style="color: black; font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">तिन्ही लिंगांतील नामांचे स्वरान्त व व्यंजनान्त असे गट केलेले असून त्या त्या गटाला विशिष्ट प्रत्यय लागतात.</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> </span></div>
<div align="left" style="text-align: left; text-indent: 36pt;">
<br /></div>
<div align="left" style="text-align: left; text-indent: 36pt;">
<span lang="MR" style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">क्रियापदे दहा प्रकारची कल्पिली आहेत. ती अशी</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">
: वर्तमान, विध्यर्थ, संकेतार्थक, स्य भविष्यकाळ, तास् भविष्यकाळ,
आज्ञार्थ, वैदिक आज्ञार्थी इच्छार्थक (नंतर लुप्त), भूतकाळ, परोक्षभूत,
तृतीयभूत. नामांप्रमाणे क्रियापदांनाही प्रत्यय लागतात. हे प्रत्यय वरील
दहांपैकी अर्थ, काल,कर्ता किंवा कर्म वचन व पुरुष (प्रथम, द्वितीय व तृतीय)
दाखवितात.अर्थाचे एकाहून अधिक घटक एका प्रत्ययातून दिसतात. हे संस्कृत
भाषेचे महत्त्वपूर्ण वैशिष्ट्य आहे. नाम व क्रियापदे यांच्या प्रत्ययांचा
मूळ आराखडा असून त्यानुसार त्यांची इष्ट रुपे तयार होतात. त्यामुळेच
संस्कृत व्याकरणाला उत्पादनक्षम (जनरेटिव्ह) व्याकरण म्हणतात.</span></div>
<div align="left" style="text-align: left; text-indent: 36pt;">
<span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"><br /></span></div>
<table border="1" cellpadding="0" cellspacing="0" style="border-collapse: collapse; border: medium none;">
<tbody>
<tr>
<td style="border: 1pt solid black; padding: 0cm 5.4pt; width: 119.7pt;" valign="top" width="160">
<div align="left" style="text-align: left;">
<span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> </span></div>
</td>
<td style="padding: 0cm 5.4pt; width: 119.7pt;" valign="top" width="160">
<div align="left" style="text-align: left;">
<span lang="MR" style="color: black; font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">एकवचन</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> </span></div>
<div align="left" style="text-align: left;">
<span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> </span></div>
</td>
<td style="padding: 0cm 5.4pt; width: 119.7pt;" valign="top" width="160">
<div align="left" style="text-align: left;">
<span lang="MR" style="color: black; font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">द्विवचन</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> </span></div>
</td>
<td style="padding: 0cm 5.4pt; width: 119.7pt;" valign="top" width="160">
<div align="left" style="text-align: left;">
<span lang="MR" style="color: black; font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">अनेकवचन</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> </span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td style="border-right: 1pt solid black; padding: 0cm 5.4pt; width: 119.7pt;" valign="top" width="160">
<div align="left" style="text-align: left;">
<span lang="MR" style="color: black; font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">प्रथम पुरुष</span><span lang="MR" style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> </span><span style="font-family: "WP MathA"; font-size: 10pt;">-</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> </span></div>
<div align="left" style="text-align: left;">
<span lang="MR" style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">द्वितीय पुरुष </span><span style="font-family: "WP MathA"; font-size: 10pt;">-</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> </span></div>
<div align="left" style="text-align: left;">
<span lang="MR" style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">तृतीय पुरुष </span><span style="font-family: "WP MathA"; font-size: 10pt;">-</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> </span></div>
</td>
<td style="padding: 0cm 5.4pt; width: 119.7pt;" valign="top" width="160">
<div align="left" style="text-align: left;">
<span lang="MR" style="color: black; font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">गच्छामि</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> </span></div>
<div align="left" style="text-align: left;">
<span lang="MR" style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">गच्छसि</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> </span></div>
<div align="left" style="text-align: left;">
<span lang="MR" style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">गच्छति</span><span style="color: black; font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> </span></div>
</td>
<td style="padding: 0cm 5.4pt; width: 119.7pt;" valign="top" width="160">
<div align="left" style="text-align: left;">
<span lang="MR" style="color: black; font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">गच्छाव:</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> </span></div>
<div align="left" style="text-align: left;">
<span lang="MR" style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">गच्छथ:</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> </span></div>
<div align="left" style="text-align: left;">
<span lang="MR" style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">गच्छत:</span><span style="color: black; font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> </span></div>
</td>
<td style="padding: 0cm 5.4pt; width: 119.7pt;" valign="top" width="160">
<div align="left" style="text-align: left;">
<span lang="MR" style="color: black; font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">गच्छाम:</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> </span></div>
<div align="left" style="text-align: left;">
<span lang="MR" style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">गच्छथ</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> </span></div>
<div align="left" style="text-align: left;">
<span lang="MR" style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">गच्छन्ति</span><span style="color: black; font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> </span></div>
</td>
</tr>
</tbody>
</table>
<div align="left" style="text-align: left;">
<br /></div>
<div align="left" style="text-align: left;">
<span style="color: black; font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">‘</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">
गच्छामि ’ यातील ‘ मि ’ हा प्रत्यय वर्तमानकाळ, कर्ता व प्रथम पुरुष असे
घटक दाखवितो. धातुपाठानुसार सर्व धातू दहा गटांमध्ये विभागलेले आहेत. ते
आत्मनेपदी, परस्मैपदी किंवा उभयपदी असून सकर्मक किंवा अकर्मक असतात.
त्यांना प्र, परा, अप, अनु यांसारखे उपसर्ग जोडले असता त्यांच्या अर्थांत
फरक पडतो उदा., भू (असणे) या धातूला ‘ अनु ’ हा उपसर्ग जोडला असता, अनुभवणे
अशा अर्थाचे क्रियापद बनते. वाक्यरचनेत कर्तरी, कर्मणि व भावे, कर्मकर्तरि
असे प्रयोग असतात.</span></div>
<div align="left" style="text-align: left;">
<span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"><br /></span></div>
<div align="left" style="text-align: left; text-indent: 36pt;">
<span lang="MR" style="color: black; font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">सर्वनामे यद्</span><span lang="MR" style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> </span><span style="font-family: "WP MathA"; font-size: 10pt;">-</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> तद् (जे </span><span style="font-family: "WP MathA"; font-size: 10pt;">-</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> ते), अस्मद् </span><span style="font-family: "WP MathA"; font-size: 10pt;">-</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> युष्मद (मी</span><span style="font-family: "WP MathA"; font-size: 10pt;">-</span><span lang="MR" style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">तू</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">), किम् (प्रश्नार्थक), एतद् </span><span style="font-family: "WP MathA"; font-size: 10pt;">-</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">
इदम् (हा, ही, हे), अदस् (तो, ती, ते), सर्व इ. असून ती तीनही लिंगांमध्ये
आहेत. धातूंपासून केलेली रुपे म्हणजे धातुसाधित विशेषणे क्रियापदाचे काम
करतात.</span></div>
<div align="left" style="text-align: left; text-indent: 36pt;">
<span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"><br /></span></div>
<div align="left" style="text-align: left;">
<span lang="MR" style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"><span class="tool-text">स</span>मास हे संस्कृत भाषेचे मोठे वैशिष्ट्य आहे. दोन किंवा अधिक पदे नियमांनुसार एकत्र आली की</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">,
समास तयार होतो. समासाचे चार प्रमुख प्रकार (द्वंद्व, अव्ययीभाव,
तत्पुरुष, बहुवीही) आहेत. त्यांपैकी अव्ययीभाव समासाचा अव्ययाप्रमाणे वापर
होतो. उर्वरित समास विशेषणांप्रमाणे वापरले जातात. विधाने एकमेकांना
जोडण्यासाठी च, परं, परंतु, किंतु, अपिच, अपिवा इ. संबद्घशब्द वापरले
जातात.</span></div>
<div align="left" style="text-align: left;">
<span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"><br /></span></div>
<div align="left" style="text-align: left; text-indent: 36pt;">
<span lang="MR" style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">अव्यये स्थलवाचक </span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">(यत्र-तत्र),
कालवाचक (रात्रौ, दिवा, सर्वदा), संबद्घवाचक (यथा- तथा), अन्यथा तसेच सह,
विना, नम:, बहिः स्वस्ति अशा प्रकारची आहेत. त्यांबरोबर विशिष्ट विभक्तीतील
शब्द वापरावे लागतात.</span></div>
<div align="left" style="text-align: left; text-indent: 36pt;">
<span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"><br /></span></div>
<div align="left" style="text-align: left; text-indent: 36pt;">
<span lang="MR" style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">संधी हे आणखी एक वैशिष्ट्य. दोन शब्दांचा संधी होतो व या शब्दांना स्वतंत्र अस्तित्व असते. त्यांचे स्वरसंधी</span><span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;">, विसर्गसंधी व व्यंजनसंधी असे प्रकार आहेत. सुप्रसिद्घ अमेरिकन भाषावैज्ञानिक </span>⇨<span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"> <i>लेनर्ड ब्लूमफील्ड</i> याने संस्कृतेतर पाश्चात्त्य भाषांना संधिनियम लावून तशी रुपे सिद्घ करता येतात, हे दाखवून भाषाशास्त्रात मोलाची भर घातली.</span></div>
<div align="left" style="text-align: left; text-indent: 36pt;">
<span style="font-family: DVOT-Saraswati; font-size: 10pt;"><br /></span></div>
</div>
nitinhttp://www.blogger.com/profile/00247828199688084963noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-9176387476928414093.post-19117031828102852542014-03-13T03:00:00.001-07:002014-03-13T03:00:40.110-07:00नेहरू तारांगण<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhWqRPBL3XZSw1-UYaqD5akMIF3kr50B5cS9mPmLh2V3Gko8H8ZPD4cPY5_RpRW4BRG9ViMleADMdpqEx8wlU7MvpIVsFz60ZvRpnOMHrPfoSxWPEkB7F-bs0fL8x3K63xEQqlkYXc8v7c/s1600/thumb.cms.jpeg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhWqRPBL3XZSw1-UYaqD5akMIF3kr50B5cS9mPmLh2V3Gko8H8ZPD4cPY5_RpRW4BRG9ViMleADMdpqEx8wlU7MvpIVsFz60ZvRpnOMHrPfoSxWPEkB7F-bs0fL8x3K63xEQqlkYXc8v7c/s1600/thumb.cms.jpeg" height="282" width="400" /></a></div>
मुंबईतील वरळी येथील नेहरू तारांगण आपल्याला एका अद्भुत दुनियेत घेऊन जाते. आकाशदर्शनाचा एक रोमांचक अनुभव तिथे घेता येतो. त्यातूनच अनेकांचे कुतूहल जागे होते. त्यातील काहीजण संशोधक किंवा प्राध्यापक होतात , तर काही विज्ञानप्रसाराचा वसा घेतात...<br />......<br /><br />वरळीतील नेहरू तारांगण हे मुंबईतील रहिवाशांकरिता आणि पर्यटकांसाठी एक प्रमुख आकर्षण आहे. महालक्ष्मी मंदिराकडून हाजीअलीचा दर्गा पार करत पुढे आलात की उजवीकडे नेहरू सेंटरची १६ मजली गोल इमारत डोळ्यात भरते. थोडं जवळ आल्यास गोल इमारतीच्या पुढील छोटेखानी घुमट आपल्याला वेगळ्याच विश्वात नेणार , याची खात्री पटवतो.<br /><br />सन १९७५मध्ये पी. जी. पटेल यांनी जर्मनीहून कार्ल-झाइस कंपनीचा तारांगणाचा प्रोजेक्टर विकत आणला. तो अडकला सीमा-शुल्क विभागात. तो सोडवून घेतला रजनीभाई पटेल यांनी. त्यावेळी रजनीभाईंचा वरळी येथे नेहरू सेंटर सुरू करण्याचा मानस होता. अखेर नेहरू सेंटर तर्फे शैक्षणिक उपक्रम म्हणून तारांगण सुरू करावे असे ठरले. पण ही विज्ञानगंगा मुंबईत आणायची ती कोणाच्या बळावर ? सुदैवाने त्यावेळी टी.आय.एफ.आर. येथे असलेले डॉ. जयंत नारळीकर डॉ. कुमार चित्रे व डॉ. बालू यांनी त्यासाठी मदत करायचे आश्वासन दिले. प्रख्यात वास्तुविशारद कादरी यांनी या वास्तची रचना करण्याचे मान्य केले. मुख्य अडचण होती , ती संचालकपदासाठी विज्ञानाच्या प्रसाराची आवड असणारा संशोधक शोधण्याची. डॉ. अरविंद भटनागर या सौर शास्त्रज्ञाच्या रूपाने ती पूर्ण झाली. अनेक अडचणींवर मात करत दि. ३ मार्च १९७७ रोजी मुंबईत नेहरू तारांगणाचे उद्घाटन तत्कालीन पंतप्रधान श्रीमती इंदिरा गांधी यांच्या हस्ते झाले. <br />आज २६ वर्षांनंतरही तारांगणातर्फे खगोल विज्ञानाची गोडी लावण्याचे कार्य अविरत सुरू आहे.<br /><br />अगदी सर्वप्रथम बनवलेला ' नियती बरोबर भेट ' (Tryst with Destiny) या कार्यक्रमाने तारांगणाची सुरुवात झाली. आता तारांगणात मराठी , हिंदी व इंग्रजी या तीन भाषांमध्ये मंगळवार ते रविवार दररोज चार कार्यक्रम सादर केले जातात. तारांगणाला सोमवारी सुट्टी असते. स्थापनेपासून आजवर तारांगणातर्फे ३० विविध कार्यकमांची निर्मिती करण्यात आली आहे. अर्थात कार्यकमांची तयारी करताना केवळ विज्ञान किंवा वैज्ञानिकांचा सहभाग असून भागत नाही. संहिता तयार करताना भाषा , कला , नाट्य , संगीत , ध्वनिमुद्रण इत्यादी अनेक घटकांना विचारात घ्यावे मागते. तसे झाल्यासच कार्यक्रम रोचक व सहज , सोप्या भाषेत सर्वांना समजेल असा होतो.<br /><br />तारांगणाच्या घुमटात ६०० लोक बसू शकतात. आता जुने तंत्रज्ञान (जुना प्रोजेक्टर) जाऊन त्याच्या जागी ' डीजीस्टार-३ ' हे नवे कम्प्युटरकृत तंत्रज्ञान वापरले जाते. आठ कम्प्युटरांच्या साह्याने अंतराळातील वैविध्यपूर्ण घडामोडींचे दर्शन सहा प्रोजेक्टरच्या मदतीने घुमटावर घडते. खाली बसण्याच्या खुर्चीची पाठ अगदी मागे नेत जवळ-जवळ झोपल्यासारख्या स्थितीत जाऊन घुमटाकडे बघावे लागते. त्यामुळे खुल्या पटांगणात आकाशाखाली झोपल्याचा आभास निर्माण होतो. कृत्रिम आकाश बघताना सर्वजण हरखून जातात. या दुर्मिळ अनुभवाचे आकर्षण त्यामुळे वाढत जाते व लोक मोठ्या संख्येने तारांगणाकडे वळतात. गेल्या २६ वर्षांत सुमारे एक कोटी ३२ लाख लोकांनी असे कार्यक्रम पाहिले आहेत. यावरूनच तारांगणाची लोकप्रियता लक्षात येईल.<br /><br />तारांगणाच्या मुख्य प्रवेशद्वारातून आत आल्यावर सर्व प्रथम ग्रहमालेची प्रतिकृती दिसते. सूर्याभोवती फिरणारे ग्रह व त्यांच्या भोवती फिरणारे उपग्रह बघत येणारा प्रत्येकजण या कालातीत दुनियेत प्रवेश करतो. मंगळाच्या पृष्ठभागावरील दृश्य , चांद्रदेखावा व अनेक संशोधकांची तैलचित्रे आपल्याला खिळवून ठेवतात. वेगवेगळ्या ग्रहांवर तुमचे वजन किती असेल हे दाखवणारे वजनकाटे सर्वांत महत्त्वाचे आकर्षण ठरते. जोडीला सहज भाषेतील माहिती आपल्यामधील जिज्ञासा जागृत करते.<br /><br />कृत्रिम ग्रह-तारे बघणाऱ्यांना बरेचदा दुर्बिणीतून प्रत्यक्ष आकाशाकडे बघायची इच्छा होते. ती पूर्ण करण्याचा प्रयत्न म्हणून तारांगणातर्फे दर रविवारी सायंकाळी सात ते आठ या वेळात दुर्बिणीतून विनामूल्य आकाशदर्शन घडविले जाते. त्याव्यतिरिक्त विविध खगोलीय घटना असल्यास तारांगणाकडे आपसूकच लोकांची पावले वळतात. त्याला प्रतिसाद देत तारांगणाच्या वतीने अशा खगोलीय घटना सर्वसामान्य लोकांना दाखवण्याची सोय केली जाते. सूर्य-चंद्र ग्रहणे , गुरू-शनी ग्रहांचे दुर्बिणीतून निरीक्षण , उल्का वर्षाव या व अशा अनेक घटनांच्या वेळी नेहरू तारांगण विशेष सोय करते.<br /><br />तारांगणाचा एक मोठा उपयोग पावसाळ्यात होतो. भारतासारख्या देशात जून ते सप्टेंबर असे चार महिने पावसाळा असतो. त्यावेळी बऱ्याचवेळा सूर्य दडी मारून बसलेला असतो. आकाशही दिसेनासे होते. अशावेळी तारांगणाचा वापर करून आकाशदर्शन घेता येते.<br /><br />आत्ता तुम्ही मुंबईतून आकाश बघत असाल आणि काही दिवसांनी अगदी उत्तरेला जाऊन जम्मूसारख्या ठिकाणी आकाश पाहणार असाल , तर तेथे ताऱ्यांची स्थाने वेगळीच भासतात. उत्तरेला गेल्यास ध्रुव तारा क्षितिजसापेक्ष वर सरकतो. जागा बदलल्यानंतर आकाशातील फरक काय असतो , याचा अभ्यास तारांगणामुळे करता येतो. खगोल ऑलिम्पियाड ( Astro Olympiad) या सपर्धेसाठी दरवर्षी भारतीय चमू जातो. ही स्पर्धा ज्या देशात , ज्या ठिकाणी असेल , त्या ठिकाणचे आकाश नेहरू तारांगणात दाखवून आपल्या चमूला तेथल्या आकाशाचा सराव करून दिला जातो.<br /><br />खगोल मंडळासारख्या हौशी निरीक्षक संस्था गेली अनेक वर्षे तारांगणाच्या प्रसारकांच्या हातात हात घालून खगोलप्रसाराचे कार्य करत आहेत. कृत्रिम आकाश बघून मन न भरलेले हौशी निरीक्षक मग वांगणी येथे प्रत्यक्ष आकाशाखाली उभे राहून सर्वसामान्यांना रात्रभर आकाश दाखवतात. पाऊण तासाचे तारांगणाचे कार्यक्रम सुरू होतात व संपतात. पण तारांगणाने लावलेली खगोलजिज्ञासा लोकांना स्वस्थ बसू देत नाही. त्यातूनच पुढे हौशी निरीक्षक तयार होतात. त्यातील काही पुढे संशोधक , प्राध्यापक होतात. काही विज्ञानप्रसारक होतात. बरेचजण विज्ञाननिष्ठ विचारसरणीची शिदोरी सोबत घेऊन जातात. तारांगणाची स्थापना करताना हाच उद्देश संस्थापकांचा असावा. तो उद्देश बऱ्यापैकी सफल झाल्याचे नमूद करावेसे वाटते.<br /><br />मुंबईत भटकंती करणाऱ्यांनी जरूर वरळीत जावे. तारांगणाच्या घुमटाखाली थोडावेळ बसावे. भरदुपारी होणाऱ्या रात्रीचा अनुभव घ्यावा. गावी मोकळ्या शेताच्या बांधावरून केलेल्या आकाश निरीक्षणाच्या आठवणी ताज्या कराव्यात. त्यासाठी तरी नेहरू तारांगणाला एकदा तरी भेट द्या.</div>
nitinhttp://www.blogger.com/profile/00247828199688084963noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-9176387476928414093.post-50777678472523381972014-02-26T20:59:00.001-08:002014-02-26T20:59:12.980-08:00अनुराधा पाटील <div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
अनुराधा पाटील <br /><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhrXBL_Cm97CQg5uvlarlZ_vMt2H5fUGUs5Slj-wQn4t4keomVAq5PCQ1bgfPOPLAUjLBTPxDSKuqUNCUHa3OeSHF3UHSP8RJJ4F4ZVOrSEbVtR6xFu3c78kU1tJLllW8rwhLmuKLxL-O4/s1600/22anuradha.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhrXBL_Cm97CQg5uvlarlZ_vMt2H5fUGUs5Slj-wQn4t4keomVAq5PCQ1bgfPOPLAUjLBTPxDSKuqUNCUHa3OeSHF3UHSP8RJJ4F4ZVOrSEbVtR6xFu3c78kU1tJLllW8rwhLmuKLxL-O4/s1600/22anuradha.jpg" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjVjiYdVqG2JNzM8ceTy1AjFp0_nRwgTOWoaH94LAzIRszpqMSg7zxUdCa0M0HMnj3tKCk3rM57lJt7aNHCQQLdkkd0r_NyTEUda-l8qeFkPDUP9_vdlnn_gZ4S7Wi7KnmlF3_6Xu4KkcQ/s1600/10bead94a59d4a78b707accaf45023be.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><br /></a></div>
1981 ते 2005 या 24 वर्षात अनुराधा पाटील यांच्या चार कविता संग्रहात एकूण 224 कविता प्रकाशित झाल्या आहेत. त्यांच्या कवितांचा वेगळा `पिंड’ असून त्या कवितांवर त्यांचीच छाप दिसून येते.<br /><br />सामान्य शेतकरी कुटुंबात जन्मलेल्या अनुराधा पाटील यांचे शिक्षण पहूर (ता. जमनेर) येथे दहावीपर्यंत झाले. त्यांच्या कवितेने स्वतःची स्वतंत्र वाट शोधलीच पण त्याचबरोबर समकालीन मराठी कवितेच्या क्षेत्रात प्रभाव निर्माण करणार्या प्रतिभासंपन्न कवयित्री म्हणून स्थान निर्माण केले आहे. अनुराधाताईंच्या एकूण लेखनाविषयी, नवीन लिहित असलेल्या कवितांविषयी आणि बालपणीच्या आठवणींविषयी त्यांना विचारले असता त्या म्हणतात की, माझ्या लेखनाची, कविता लिहिण्याची सुरुवात शाळेत असल्यापासूनच झाली. साधारणपणे मला आठवतं की, तिसरी ते चौथीत असेन त्यावेळी भारताला नुकतेच स्वातंत्र्य मिळाले असल्याने स्वातंत्र्यानंतरच बदलाचे वातावरण होते. मात्र असे असले तरीही मुलींना खूप शिकू देतील असे वातावरण नव्हते. तरीही शाळेत असताना मी कविता, निबंध आणि वक्तृत्व स्पर्धेत भाग घ्यायचे. पुढे मात्र दहावी झाले आणि काही दिवसातच माझे लग्न कौतुकराव ढाले पाटील यांच्याशी झाले. माझे पती हे मराठीचे प्राध्यापक होते त्यामुळे त्यांच्यामुळे माझ्या कविता करण्याला त्यांच्याकडूनच प्रोत्साहन मिळाले असे मी म्हणेन आणि मग त्यांच्यामुळेच मी लग्नानंतरही कविता लेखन सुरू ठेवले.<br /><br />तुमची पहिली कविता कोठे छापून आली होती का, यावर अनुराधाताई म्हणतात की, लग्नानंतर खर्या अर्थाने माझे जोमाने कवितालेखन सुरू झाले. या काळात मला सुचतील त्या कविता मी एका वहीत लिहून ठेवत होते. मग त्यातलीच एक कविता औरंगाबाद येथून प्रसिद्ध होणार्या `प्रतिष्ठान’ या मासिकात छापून आली. डॉ. सुधीर रसाळ हे त्यावेळी त्या मासिकाचे काम पाहत आणि ही कविता प्रसिद्ध झाल्यानंतर माझा आत्मविश्वास वाढला आणि मग मी अधिक जोमाने कविता लिहू लागले. त्यानंतर 1981 साली माझा दिगंत, 1985 साली `तरीही’ आणि 1992 मध्ये `दिवसेंदिवस’ असे तीन कवितासंग्रह प्रसिद्ध झाले तर साधारण 13 ते 14 वर्षांनी `वाळूच्या पात्रात मांडलेला खेळ’ हा कवितासंग्रह 2005 साली प्रकाशित झाला. 1992 नंतर खूप वर्षांनी तुमचा चौथा कवितासंग्रह प्रकाशित झाला. मध्ये खूप वर्षे आपण लिहितच नव्हतात का, असे विचारताच खूपच भावनिक झालेल्या अनुराधा ताईंचा स्वर कापरा झाला. माझा मुलगा या दरम्यान आमच्यातून निघून गेल्याने कविता लेखन करण्यास मनच तयार होत नसे त्यामुळे मग खूप वर्षांनी कधीतरी या कवितांनी मोहात पाडले आणि मग `वाळूच्या पात्रात मांडलेला खेळ’ हा कवितासंग्रह प्रकाशित झाला.<br /><br />आपल्या कविता या चिंतनात्मक असतात असे म्हटले जाते तर स्त्रियांच्या जाणीवा, भावना आपण खूप हळूवार पद्धतीने मांडता हे कसे काय याविषयी त्या म्हणतात की, माझ्या कविता या स्वतःची वाट शोधतात. मला माहीत आहे की, स्त्रियांच्या जीवनातील दुःखाला, एकाकीपणाला, सोशिकतेला पर्यायच असू शकत नाही. उदाहरण द्यायचे झाले तर मी माझ्या `दिवसेंदिवस’ या कविता संग्रहातले देईन. या संग्रहातील `काळ्या कातळाच्या छातीत’ ही त्यांची कविता प्रखर आत्मविश्वास जपताना दिसतात. ती कविता अशी आहे – काळ्या कातळाच्या छातीत घुसमटणार्या<br /><br />मातीच्या कणांनाही ओढ लागते<br /><br />मुळं रुजवत नव्या कोंबातून<br /><br />प्रकाश पाहण्याची आणि मी देईन<br /><br />तेवढाच अर्थ उरतो मग तुझ्या असण्याला<br /><br />जगण्याच्या संदर्भात.<br /><br />सध्या आपले नवीन लिखाण काय सुरू आहे आणि विविध ठिकाणी होणार्या प्रकाशन समारंभ, चर्चा, संमेलने यास आपण उपस्थित राहिला का? यावर त्या म्हणतात की, आता अगदी नवीन असे काही कविता लेखन सुरू नाही पण मध्येच असे काही सुचले आणि लिहावेसे वाटले की एका वहीत लिहून ठेवते. पण सध्यातरी लिहून ठेवलेल्या कवितांचा संग्रह करावा असे डोक्यात नाही आणि पुरस्कारांचे म्हणाल तर पुरस्कार खूप मिळाले आणि मी त्याबद्दल समाधानीही आहे. मराठवाडा साहित्य परिषदेचा पहिला नरहर कुरुंदकर वाङ्मय पुरस्कार, महाराष्ट्र शासनाचा उत्कृष्ट भाष्य लेखनाचा, केशवसुत पुरस्कार, महाराष्ट्र फाऊंडेशन पुरस्कार असे अनेक पुरस्कार मिळाले आहेत. कविता लेखनाबरोबर मी काही कथाही लिहिल्या, त्याही विविध मासिकात छापून आल्या. विशेष म्हणजे मी लिहिलेल्या कवितांचा `अनुराधा पाटील की कविताएँ’ हा 75 कवितांचा हिंदी अनुवाद दिल्लीहून प्रकाशित झालाय, याचा मला आनंद आहे.<br /><br />अनुराधा पाटील यांच्याविषयी असे म्हणता येईल की, त्यांच्या कविता आज मराठीत अग्रेसर आहेत आणि म्हणूनच की काय, मराठीतील प्रथम दर्जाच्या 20 समीक्षकांनी घडवलेलं अनुराधा पाटील यांच्या कवितेचे दर्शन `अनुराधा पाटील यांची कविता’ संपादक डॉ. दादा गोरे यांच्या पुस्तकातून घडले. मुंबईच्या साहित्य संस्कृती मंडळाच्या सभासद म्हणून दिल्लीच्या साहित्य अकादमीच्या सदस्य आणि कोलकाताच्या भारतीय भाषा परिषदेच्या मानद सल्लागार म्हणून काम करताना त्यांनी मराठी भाषा जपण्यासाठी तसेच या भाषेतील शुद्धलेखन, कवितेचे प्रकार, विविध भाषा प्रकार यांच्या संवर्धनासाठी प्रयत्न केला आहे.<br /><br />एकंदरीतच अनुराधाताई यांच्या कविता आणि जीवनाकडे बघण्याची त्यांची जाणीव अधिकाधिक विकसित झालेली दिसते. त्यांच्या कवितांतून चिंतन तर होतेच एकूणच त्यांच्या कविता भीषण सत्य मांडतात आणि आपण फक्त अंतर्मुख होत जातो<br /><br /> मी अनुराधा पाटील .<br />मनुष्याला जे हवे असते ते मिळतेच. तो ज्याचा नेहेमी विचार करतो ते समोर येतेच.<br /><br />माझेही तसेच झाले . मी साधी गृहिणी होते.कोणालाही काही त्रास किंवा वेदना असल्या तर मला असे वाटे की कोणाच्याही वेदना मला सहजतेने, स्पर्शाने दूर करता याव्यात.<br /><br />मुले लहान असताना त्यांचे छोटे मोठे आजार सहजतेने नैसर्गिक रीतीने व औषधाशिवाय बरे करता यावेत असे मला वाटे. त्यासाठी नॅचरोपॅथी , आयुर्वेद, आहारशास्त्र , बर्याच गोष्टीचे छोटे मोठे कोर्सेस केलेत . मुलांसाठी चाइल्ड सायकॉलॉंजीच्या पुस्तकांचेही बरेच वाचन झाले. पण अजून हवे ते मिळाले नव्हते. फारसे पथ्य न करता, त्वरित रिझल्ट देणारे असे काही हवे होते. वेदना किवा व्याधी निवारणासाठी नियमीतपणे फारशी उठाठेवही करायची नव्हती. थोडक्यात आखूड शिंगी आणि बहु दुधी गाय हवी होती.<br /><br />याच काळात माझे पती मोहन यांना मानेचे व पाठीचे दुखणे सुरू झाले. ते pain killers , traction, short wave diathermy अनेक उपचार व यासाठी अनेक डॉक्टर्स झालेत.<br /><br />शेवटी अॅक्युप्रेशर केंद्रावर काही प्रमाणात रिलीफ मिळाला व माझे पती मोहन यांनी मला ही विद्या शिकण्यास प्रोत्साहन दिले. मला जुलै 1993मधे प्रा. पार्क यांचे सु जोक उपचारांचे कोर्स सुरू होणार असे कळले. त्यावेळी शिल्पा, माझी मुलगी 12 वी होऊन तिचे मेडिकल अॅडमिशन व्हायचे होते. आम्ही दोघींनी हा सुजोक अॅक्युपंक्चर कोर्स करायचे ठरवले.<br /><br />अॅक्युप्रेशर केंद्रावर मला कळले की प्रा .पार्क जे वू हे ह्या अॅक्युप्रेशर शास्त्राला हात आणि पाउलांवर खूप सोपे करून शिकवतात.आणि त्याचे रिझल्ट् ही लगेच दिसतात.<br /><br />मला फार आनंद झाला. त्यात मला हवे ते सारे दिसत होते . पण सर्वस्वी नवीन पद्धती असल्याने लक्ष देवून अभ्यास करावा लागणार होता. कारण याच्याही पुढे जाऊन हे उपचार वेदनेशिवाय कसे देता येईल हे शोधायचे होते.<br /><br />दहा दिवसात त्यांनी बेसिक सुजोक , 12 ब्योल मेरीडियन , मसल डायग्नोसिस , 6की , टाइम अॅक्युपंचर, पल्स डायग्नोसिस सारे सारे शिकवले. एवढे एकाच वेळी पचवणे मला कठीण होते. पण शिल्पाच्या मदतीने सारे शक्य झाले. उपचारांना रिझल्ट्स ही चांगले मिळत होते.अर्थात सर्वात आधी प्रयोग झालेत ते माझे पती मोहन यांच्यावर . या उपचारांनी त्यांना संपूर्ण रिलीफ मिळाला व तद्नंतर कधीही मान व कंबर यासाठी बेल्ट वापरावा लागला नाही. त्यांचे spondylosis चे दुखणे पूर्ण बरे झाले.<br /><br />माझ्या दोन्ही मुले आणि मोहन हे उपचार शिकले. मी गेली 20 वर्ष वेदनारहित अॅक्युप्रेशर कसे द्यावे यावर संशोधन चालू ठेवले. हजारो विद्यार्थी व रुग्ण ही पद्धत माझ्याकडून शिकून गेलेत.<br /><br />वेदनारहित आरोग्य उपचार सर्वांपर्यंत पोहोचवावे यासाठीच हा लेखन प्रपंच .<br /><br />आपणच आपल्याला - अनुराधा पाटील<br />आपणच आपल्याला लिहीलेली<br />पत्र वाचता वाचता<br />ओले होणारे डोळे पुसून<br />फडफडू द्यावीत वा-यावर पानं<br /><br />थोडंसं हसून आपणच आपल्याला<br />सांगावी कधी तरी एखादी गोष्ट<br />आपणच गावं आपल्यासाठी<br />रिमझिमत्या स्वराचं एखादं गाणं<br /><br />आपणच जपावेत मनात<br />वा-यावर झुलणारे गवताचे तुरे<br />एखादी दूरात धावणारी पायवाट<br />जपावेत काही नसलेले भास<br /><br />जिथे आपल्यासाठी फुलं उमलतील<br />अशी जागा सगळ्यांनाच सापडत नाही<br />मनाच्या कडेनं लावलेल्या झाडांना<br />आपणच द्यावेत थोडेसे श्वास <br /><br />सुख बोलत नाही<br />सुख बोलत नाही;<br />ते कणाकणातून फक्त झिरपत राहतं<br />कडेकपारीतून ठिबकणा-या सहस्त्रधारेसारखं<br />फेसाळत्या दुधासारखं ते जिवणीच्या कडेकडेनं सांडत असतं.<br />तीराला बिलगणा-या फेसासारखं ते नाच-या डोळ्यांतून खेळत असतं.<br />सुख बोलत नाही;<br />बोलू शकतही नाही.<br />आभाळाला ओढून घेणा-या सरोवरासारखं<br />ते जीवाला स्वत:त ओढून घेतं, लपेटून घेतं.<br />—- निरोपाच्या थरथरत्या क्षणी बोलू पाहतं ते सुखच असतं<br />तेव्हाही त्याची भाषा असते हुंकाराची, खुणेची,<br />डोळ्यांत साकळलेल्या आसवांची<br />सुख बोलत नाही;<br />बोलू शकतही नाही.<br />ते असतं…. फक्त असतं.<br /><br />अनुराधा पाटील यांना "दुःखी' राज्य काव्य पुरस्कार<br />जालना - शहरातील नंदकिशोर सहानी चॅरिटेबल ट्रस्टच्या वतीने दिला जाणारा कै. राय हरिश्चंद्र साहनी दुःखी राज्य काव्य पुरस्कार यंदा ज्येष्ठ कवयित्री अनुराधा पाटील यांना त्यांच्या समग्र योगदानाबद्दल देण्यात येणार असल्याची माहिती विनीत साहनी यांनी पत्रकार परिषदेत दिली. शहरातील गीता भोज या ठिकाणी शुक्रवारी (ता. एक) आयोजित पत्रकार परिषदेत श्री. साहनी यांनी ही माहिती दिली. या वेळी नवल साहनी, प्रा. जयराम खेडेकर यांची उपस्थिती होती. नंदकिशोर सहानी चॅरिटेबल टस्ट व "ऊर्मी'च्या वतीने दरवर्षी गुढी पाडव्यास "कवितेचा पाडवा' या कार्यक्रमाचे आयोजन करण्यात येते. कै. राय हरिश्चंद्र साहनी दुःखी राज्य काव्य पुरस्कार यानिमित्ताने देण्यात येतो, अशी माहिती या वेळी श्री. साहनी यांनी दिली. यंदाचा चौदावा राज्य काव्य पुरस्कार कवयित्री अनुराधा पाटील यांना कवितेतील समग्र योगदानाबद्दल देण्यात येणार असल्याचे ते म्हणाले. रोख 21 हजार रुपये, सन्मानचिन्ह, शाल, श्रीफळ असे पुरस्काराचे स्वरूप आहे.<br /><br />कवयित्री अनुराधा पाटील यांच्या कवितांवर दोन दिवस चर्चासत्र<br />सुप्रसिद्ध कवयित्री अनुराधा पाटील यांच्या कवितांवर मराठवाडा साहित्य परिषदेच्यावतीने दोन दिवसांचे चर्चासत्र आयोजित केले आहे. या चर्चासत्रात राज्यातील व महाराष्ट्राबाहेरील अभ्यासक आपले निबंध सादर करणार आहेत. २६ व २७ ऑक्टोबर रोजी मसापच्या डॉ. नांदापूरकर सभागृहात हे चर्चासत्र होणार आहे.<br />मसापतर्फे फादर थॉमस स्टीफन्स, ना. धों. महानोर, रा. रं. बोराडे यांसह विविध लेखक-समीक्षकांच्या साहित्यामध्ये चर्चा घडवून आणलेली आहे. अशा प्रकारच्या या वर्षीच्या उपक्रमात कवयित्री अनुराधा पाटील यांच्या काव्यलेखनावर चर्चासत्र होणार आहे. चर्चासत्राचे उद्घाटक ज्येष्ठ समीक्षक डॉ. सुधीर रसाळ असून पहिल्या सत्रात 'अनुराधा पाटील आणि समकालीन मराठी कविता' यावर डॉ. वसंत पाटणकर निबंध सादर करणार आहेत. 'अनुराधा पाटील यांच्या कवितेतील स्त्रीत्वाचा शोध' यावर प्रा. नितीन रिंढे, तर त्यांच्या कवितेतील स्त्रीवादी आकलन यावर डॉ. माया पंडित यांचे निबंध सादर होणार आहेत. 'कवितेची रचनातत्त्वे' यावर प्रवीण बांदेकर व 'काव्यशैली' यावर डॉ. हरिश्चंद्र थोरात यांचे निबंध असतील. चौथ्या सत्राच्या अध्यक्षस्थानी डॉ. चंद्रकांत पाटील असणार आहेत. दुसऱ्या दिवशी डॉ. सुषमा करोगल (बडोदा), नांदेड येथील पी. विठ्ठल व उल्हासनगर येथील प्रा. उदय रोटे हे सांस्कृतिक संदर्भ, कवितेतील मिथके, ग्रामसंदर्भाचे स्वरूप व प्रतिमासृष्टी या विषयी निबंध सादर करणार आहेत. या सत्राच्या अध्यक्षस्थानी वसंत पाटणकर असतील. डॉ. नागनाथ कोत्तापल्ले, श्रीधर नांदेडकर, प्रा. दिगंबर पाध्ये, रणधीर शिंदे, बळवंत जेऊरकर या चर्चासत्रात सहभागी होतील.<br /><br /><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjVjiYdVqG2JNzM8ceTy1AjFp0_nRwgTOWoaH94LAzIRszpqMSg7zxUdCa0M0HMnj3tKCk3rM57lJt7aNHCQQLdkkd0r_NyTEUda-l8qeFkPDUP9_vdlnn_gZ4S7Wi7KnmlF3_6Xu4KkcQ/s1600/10bead94a59d4a78b707accaf45023be.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><br /></a></div>
<br /></div>
nitinhttp://www.blogger.com/profile/00247828199688084963noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-9176387476928414093.post-16082084001781115242014-02-02T07:49:00.000-08:002014-02-02T07:49:06.062-08:00सिडनी ओपेरा हाउस<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhOvmEn69y7W_b8TAXnOKiUdpBmmJidpV3KuLvtoeb4WtNEZS4QcJnVLZVHeXQuYkYJ4tE88YgqZj9YWvS-ASTE9HL0GiiU2aAzhwlKDKdQ4V5IT0Dye61gRDVpnd3IhIL6jzVTCyBjOzI/s1600/007.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhOvmEn69y7W_b8TAXnOKiUdpBmmJidpV3KuLvtoeb4WtNEZS4QcJnVLZVHeXQuYkYJ4tE88YgqZj9YWvS-ASTE9HL0GiiU2aAzhwlKDKdQ4V5IT0Dye61gRDVpnd3IhIL6jzVTCyBjOzI/s1600/007.jpg" height="480" width="640" /></a></div>
सिडनी ओपेरा हाउस : हार्बर पर उगा अद्वितीय फूल<br /><br />आस्ट्रेलिया के चार शहरों की यात्रा में हमारा पहला पड़ाव सिडनी था और पहला ही साक्षात्कार सिडनी ओपेरा हाउस की सम्मोहित कर देने वाली डिजाइन से होता है। क्या ही खूबसूरत इमारत है। जितनी बार जितने कोणों से देखिए इसका नया ही आकर्षक रूप सामने आता है और यह तो हमें दूसरी शाम पता चला कि सिडनी ओपेरा हाउस का असली, भव्य दर्शन तो समुद्र में थोड़ा दूर जाकर होता है। जब हमने क्रूज की ढा़ई घण्टे की यात्रा में समुद्र में दूर से ओपेरा हाउस को देखा तो अहसास हुआ कि ढ़लती शाम की सुनहरी धूप और रात की जगमग रोशनी में ओपेरा हाउस का सौन्दर्य कई गुणा बढ़ गया है। हार्बर पर उगे किसी अद्वितीय फूल की तरह। समुद्र की लहरें निरन्तर जिसके चरण पखारती हों और सुबह से रात तक की विविध रोशनियाँ जिसका पल-पल नया श्रंगार करती हों, ऐसे ओपेरा हाउस की छवि बस मन में टंकी रह जाती है।<br /><br />और जब ओपेरा हाउस का वाक्पटु गाइड उसके निर्माण के इतिहास के रोचक और उदास प्रसंगों का बखान करता है तो उस दिव्य छवि में एक कसक भी समा जाती है। विश्वव्यापी डिजायन प्रतियोगिता के बाद चयनित जिस डच आर्कीटेक्ट उटजन ने 1959 में इसे अथक परिश्रम और लगन से बनवाना शुरू किया, वही इसका तैयार भव्य रूप कभी नहीं देख पाया। निर्माण के दौरान इतनी मुश्किलें आईं और अप्रिय विवाद उठे कि उटजन को इसके निर्माण से अलग कर दिया गया। बाद में उटजन सही साबित हुआ और उसी के मूल डिजायन और निर्देशों के तहत ओपेरा हाउस पूरा हुआ मगर 1973 में इसके उद्घाटन के समय उटजन का नाम तक नहीं लिया गया था। हालाँकि बाद में सिडनी ओपेरा हाउस ट्रस्ट ने उटजन को पूरा श्रेय दिया और उसे ससम्मान सिडनी आमंत्रित भी किया लेकिन उटजन अपनी इस अद्वितीय कृति को देखने फिर कभी सिडनी नहीं आया। हाँ, नवंबर 2008 में अपनी मृत्यु से पहले उसने ओपेरा हाउस के रखरखाव और भविष्य के लिए कुछ नई परिकल्पनाएँ जरूर भेजीं। आज सिडनी में उटजन को बड़े सम्मान के साथ याद किया जाता है और उसकी स्मृति में ओपेरा हाउस में बाकयदा ‘उटजन रूम’ भी बनाया गया है। उसे इस डिजायन के लिए आर्कीटेक्चर का सर्वोच्च सम्मान मिला और सिडनी ओपेरा हाउस को वर्ल्ड हेरिटेज सूची में जगह। इस इमारत में पाँच अलग-अलग आकार-प्रकार के थिएटर हैं जहाँ जज, बैले, शास्त्रीय संगीत, नाटक, नृत्य सभी तरह के कार्यक्रम निरंतर होते रहते हैं-एक वर्ष में करीब 2500 प्रदर्शन!<br /><span id="goog_1367014726"></span><span id="goog_1367014727"></span><br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhHdOrEl7oDiX1tAqh5ONnptcaYQDB2hUMgnADOnElAYypfv76K6hsf_vxJ7fysf0TlroRm_RPtBZnMGmRk5VYNzVZvPidUKeR4fFlWqWImC7p9cCAQpexQB8Aq2ovMp4wcdyh6FIt-2_A/s1600/index.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhHdOrEl7oDiX1tAqh5ONnptcaYQDB2hUMgnADOnElAYypfv76K6hsf_vxJ7fysf0TlroRm_RPtBZnMGmRk5VYNzVZvPidUKeR4fFlWqWImC7p9cCAQpexQB8Aq2ovMp4wcdyh6FIt-2_A/s1600/index.jpg" height="298" width="400" /></a>सिडनी ओपेरा हाउस से नजर घूमी नहीं कि हमें ऐतिहासिक और आलीशान सिडनी हार्बर ब्रिज के दर्शन होते हैं। छह वर्ष के परिश्रम से बना और मार्च 1932 में पूरा हुआ यह पुल दुनिया का सबसे बड़ा (लम्बा नहीं) इस्पात चाप वाला पुल है। इसमें इतना लोहा लगा है कि उसे रंगने में 60 बड़े खेल मैदानों को रंगने के बराबर पेंट खर्च होता है और बड़े-बड़े जहाज इसके नीचे से आते-जाते हैं। इसके उद्घाटन का एक रोमांचक किस्सा भी है। 19 मार्च 1932 को भव्य समारोह में न्यू साउथ वेल्स के प्रीमियर जैक लांग इसका फीता काटते कि उससे पहले ही फौजी वेश में दौड़ते आए एक घुड़सवार ने अपनी तलवार से वह फीता काटकर जनता की ओर से पुल का उद्घाटन कर दिया था। उसे गिरफ्तार करके और दोबारा रिबन बाँधकर पुल का औपचारिक उद्घाटन किया गया। खैर, ओपेरा हाउस बनने से पहले यह पुल आस्ट्रेलिया, विशेषकर सिडनी का अन्तर्राष्ट्रीय पहचान प्रतीक था। अब ओपेरा हाउस इस पर भारी पड़ रहा है, हालाँकि सिडनी हार्बर ब्रिज आज भी उतना ही दर्शनीय और लोकप्रिय है और साहसी पर्यटक चार सौ सीढ़ियाँ चढ़-उतरकर सिडनी हार्बर ब्रिज के चाप (आर्क) की रोमांचक यात्रा करने से नहीं चूकते ।<br />
<br />
<br />
<br /><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjIILVzJhZNANFOTjJmSyKVlc0wd5-nXHrG3mujp5R8ssTCU0CIn_ugM35aUD_C0CZc0vbB423bLZ1BP0zRiF-xqAf6XUhAtrnhZYLDENIBVeXYGw_tbYHVw1TeYecMdhOg8EoNaA7sY7s/s1600/Sydney-Opera-House-and-the-.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjIILVzJhZNANFOTjJmSyKVlc0wd5-nXHrG3mujp5R8ssTCU0CIn_ugM35aUD_C0CZc0vbB423bLZ1BP0zRiF-xqAf6XUhAtrnhZYLDENIBVeXYGw_tbYHVw1TeYecMdhOg8EoNaA7sY7s/s1600/Sydney-Opera-House-and-the-.jpg" height="245" width="400" /></a></div>
सिडनी का तीन-चौथाई आकर्षण हार्बर के इर्द-गिर्द ही फैला है-ओपेरा हाउस और हार्बर ब्रिज के अलावा कोआला और कंगारू के स्नेहिल सानिध्य वाला टरोंगा जू, हजारों समुद्री प्राणियों का रोचक संसार दिखाने वाला सिडनी एक्वेरियम और वाइल्ड लाइफ वर्ल्ड, कैप्टन कुक की आस्ट्रेलिया की खोज और बाद की कई प्राचीन समुद्री यात्राओं का इतिहास संजोए आस्ट्रेलियन नेशनल मेरीटाइम म्यूजियम, नेशनल बाटेनिक गार्डन, आदि आकर्षण हार्बर पर ही हैं। हार्बर किनारे के बेहतरीन रेस्त्रां सुबह से रात तक खान-पान के शौकीनों से गुलजार रहते हैं। ‘एब-ओरिजनल्स’ अर्थात आस्ट्रेलियाई मूल के आदिवासी अपने लोक-करतब दिखाने हार्बर पर ही जुटते हैं तो हिन्दुस्तानी कस्बों की तरह सड़क छाप सर्कस या करतब दिखाकर पैसा मांगने (कमाने) वाले फुटपाथिए-करामाती भी हमें सिडनी हार्बर पर ही मिले। हार्बर पर आप घण्टों बैठे रह सकते हैं, आस्ट्रेलिया की बीयर अथवा वाइन का निर्मल आनन्द ले सकते हैं और मन करे तो स्पीड बोट का रोमांच उठा सकते हैं, जो समुद्र में 80 किमी प्रति घण्टे की रफ्तार से दौड़ते हुए सहसा पूरा ब्रेक लगाकर आपको लहरों पर चकरघिन्नी खिलाती और दाँएं-बाएं उछालती है। हमारे मुँह से तो चीख ही निकल गई थी और तीखा खारा पानी खुले मुँह में भर गया था। यह दुस्साहिक रोमांच पसंद न हो तो, आलीशान क्रूज भी हार्बर पर ही मौजूद हैं जो ढाई-तीन घण्टे की मादक यात्रा में बेहतरीन खान-पान, डांस और विविध मनोरंजन पेश करते हैं।<br /><br />एक और रोमांचक आकर्षण सिडनी टावर है जो जमीन से 268 मीटर (879 फुट) ऊपर ले जाकर सिडनी का चौतरफा विहंगम दृश्य दिखाता है। अंतरिक्ष यात्री की सी पोशाक पहनाकर और कमर से बंधी जंजीरों को ‘स्काई वाक’ की रेलिंग से सुरक्षित कर आपको टावर के चारों ओर जैसे आकाश-मार्ग पर ही घुमाया जाता है। पैरों के नीचे शीशे की फर्श होती है जो हवा में खड़े होने की प्रतीति कराती है और ऊँचाई से डरने वालों की सांसें थाम देने को काफी है। हवा के तेज थपेड़ों के बीच टावर के चारों ओर घूमते हुए आप सिडनी के हर कोण से दर्शन करते हैं। प्रशान्त महासागर का नीला विस्तार अनन्त की ओर ले जाता है और हम दार्शनिक होने लगते हैं लेकिन फिर टावर की तेज रफ्तार लिफ्ट हमें 40 सेकेण्ड में 268 मीटर से जमीन पर उतार लाती है।<br /><br />बोण्डाई से बोंटी बीच की कोई 4 किमी की पैदल यात्रा से हमारे सिडनी दर्शन का समापन होता है। सिडनी शहर से 8 किमी दूर आस्ट्रेलिया के<br />
<br /><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEittVav4ynKzO325J5P_bpIE0_m4Rlz1w9Xk8gNkbiyRO0DOlORekKaIAOn-t0rvmPgO4TO21QXrlC23L0-uIUPOR33Ul-LI4ZwjPqVVzredbVfuGec8-tOewipbRGEdv8ZCdb80Q3caAs/s1600/888888.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEittVav4ynKzO325J5P_bpIE0_m4Rlz1w9Xk8gNkbiyRO0DOlORekKaIAOn-t0rvmPgO4TO21QXrlC23L0-uIUPOR33Ul-LI4ZwjPqVVzredbVfuGec8-tOewipbRGEdv8ZCdb80Q3caAs/s1600/888888.jpg" height="406" width="640" /></a></div>
सबसे सुन्दर समुद्र तटों में शुमार बोण्डाई से बोंटी तक का यह छोर सुनहरी रेत पर छोटी-बड़ी लहरों की अठखेलियों से लेकर चट्टानों पर उनके आक्रामक प्रहार तक का विविध नजरा पेश करता है। प्रशान्त महासागर के नीले विस्तार से उठती धवल-उच्छृंखल लहरों में तैरते, भीगते, बैठे-लेटे, नंगे-अधनंगे सैलानियों से पूरा तट भरा पड़ा है। भारी भीड़ के बावजूद समुद्र तट की स्वच्छता ध्यान खींचती है। स्वर्णिम रेत वाले इस बेहद खूबसूरत समुद्र तट पर तरह-तरह से अपनी ही मस्ती में डूबे लोगों को देखकर लगता है संसार में कहीं कोई कष्ट और अभाव नहीं है, आनन्द ही आनन्द है!<br /><br />यहाँ यह सोचना भी जैसे इस आनन्द लोक में खलल डालना है। एक बड़ी शैतान लहर मुझे पूरा भिगोकर जैसे सचेत कर जाती है।<br /></div>
nitinhttp://www.blogger.com/profile/00247828199688084963noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-9176387476928414093.post-14310107291806787292014-01-18T01:16:00.001-08:002014-01-18T01:16:13.373-08:00सिंधु नदी<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgaJ3GQPzXB9YotM3BfaT6PoL25GKPkZxVgYv_04Dq5ES93NQXfU8wlNsVBP8dtfzLvzvOmbz8n5hYt6twZzVFXChx8rqymhwyl_u-4GR0r91B9jtRhQTdK4LB1Y90hYcsSFqwQ2i-iYyc/s1600/index.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><br /></a></div>
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgaJ3GQPzXB9YotM3BfaT6PoL25GKPkZxVgYv_04Dq5ES93NQXfU8wlNsVBP8dtfzLvzvOmbz8n5hYt6twZzVFXChx8rqymhwyl_u-4GR0r91B9jtRhQTdK4LB1Y90hYcsSFqwQ2i-iYyc/s1600/index.jpg" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgaJ3GQPzXB9YotM3BfaT6PoL25GKPkZxVgYv_04Dq5ES93NQXfU8wlNsVBP8dtfzLvzvOmbz8n5hYt6twZzVFXChx8rqymhwyl_u-4GR0r91B9jtRhQTdK4LB1Y90hYcsSFqwQ2i-iYyc/s1600/index.jpg" /></a><br />
सिंधु नदी : संस्कृत - सिंधु (नदी), ग्रीक - सिंथोस, लॅटिन - सिंदुस. हिमालयात उगम पावणारी एक मोठी नदी. लांबी सु. ३,००० किमी. पूर्वी हिचा उल्लेख ‘किंग रिव्हर’ असा केला जाई. तिबेटच्या नैऋर्त्य भागात असलेल्या कैलास पर्वताच्या उत्तर भागात सिंधू नदी उगम पावते. हे उगमस्थान मानसरोवराच्या उत्तरेला सु. १०० किमी. व सस. पासून सु. ५,५०० मी. उंचीवर आहे. उगमानंतर ती हिमालयाच्या उतारावरुन वायव्य दिशेला वाहत जाते. उगमापासून गार नदी मिळेपर्यंतचा तिचा सु. २५७ किमी. लांबीचा प्रवाह सिंग-क-बाब किंवा सिंग-गे-चू या तिबेटी नावाने ओळखला जातो. पुढे ती भारताच्या जम्मू व काश्मीर राज्याच्या आग्नेय दिशेकडून राज्यात प्रवेश करुन राज्याच्या साधारण मध्यातून वायव्येस वाहत जाते. येथील तिचे खोरे रुक्ष व निर्जन आहे. काश्मीरमध्ये उत्तरेकडील लडाख पर्वतश्रेणी व दक्षिणेकडील झास्कर पर्वतश्रेणी यांदरम्यानच्या खोल घळईतून वायव्येस वाहताना लेहजवळ तिला झास्कर पर्वतश्रेणी पार करुन आलेली झास्कर ही उपनदी मिळते. पुढे स्कार्डूजवळ श्योक ही उपनदी येऊन मिळते. बाल्टिस्तानमध्ये खैटाशो गावाजवळ झास्कर पर्वतश्रेणी पार करुन सिंधू अतिशय खोल घळईतून वाहत रहाते. येथील घळई ही जगातील सर्वांत खोल घळ्यांपैकी <br /><br />एक आहे. काराकोरम पर्वतश्रेणीच्या पायथ्याजवळ तिला गिलगिट नदी मिळाल्यानंतर एक मोठे वळण घेऊन सिंधू नैऋर्त्यवाहिनी बनते. पुढे नंगा पर्वताच्या पश्चिमेस हिमाद्री श्रेणीतील खोल अशा घळईतून ती वाहू लागते. भूगर्भशास्त्रज्ञांच्या मते सिंधू नदीचे पात्र जुने असून हिमालय उंचावला जात असताना नदीचे खणनकार्य प्रभावी राहिल्याने सिंधू नदीने आपले पात्र कायम ठेवले आहे. सिंधू नदीमुळे हिंदुकुश ही हिमालयाची शाखा हिमालयापासून अलग झाली आहे.<br /><span id="goog_1179167782"></span><span id="goog_1179167783"></span> जम्मू व काश्मीर राज्यातून पुढे सिंधू पाकिस्तानात प्रवेश करते. पाकिस्तानच्या उत्तर भागातील पर्वतीय प्रदेशातून काहीशी दक्षिणेस वाहत जाते. हिमालयाच्या दऱ्याखोऱ्यांतून सु. १,६६५ किमी. चा प्रवास करुन अटकजवळ पर्वतीय प्रदेशातून बाहेर पडून ती पंजाबच्या पठारी प्रदेशात येते. तिचा उगमाजवळचा भूप्रदेश सस. पासून ५,५०० मी. उंचीचा असून अटकजवळच्या भूभागाची उंची ३०५ ते ४५७ मी. आहे. अटकजवळच तिला काबूल व स्वात नद्या येऊन मिळतात. त्यामुळे तिचे पात्र बरेच रुंद म्हणजे सु. २४४ मी. रुंदीचे बनते. येथे तिच्यातील पाण्याची पातळीही बरीच वाढत असून प्रवाहही खूप वेगवान असतो. अटक ते कालाबागपर्यंतचा प्रवाह उच्चभूमी व खडकाळ प्रदेशातून वाहत असल्यामुळे द्रुतगती आहे. या मार्गावरील चुनखडीच्या टेकाडांमुळे तिचा प्रवाह निळसर दिसतो, म्हणून तिला नील-आब हे नाव मिळाले आहे. पुढे सॉल्ट रेंज डोंगररांग पार करुन पाकिस्तानातील अर्धओसाड पंजाब मैदानात ती प्रवेश करते. डेरा इस्माइलखानजवळ ती दक्षिणवाहिनी होते. मिठाणकोटजवळ तिला पंचनद म्हणजे भारतातून वाहत जाणाऱ्या झेलम, चिनाब, रावी, बिआस व सतलज यांचा संयुक्त प्रवाह मिळतो. त्यामुळे तिचे पात्र सु. २·५ किमी. पर्यंत रुंद बनले असून प्रवाह मंदगतीने <br /><br />वाहू लागतो. मिठाणकोटपासून पुढचा प्रवाह खोल, रुंद व संथ आहे. त्याला मिहरान म्हणतात. मिठाणकोटनंतर सिंधू पुन्हा नैऋर्त्येस वळून सिंध प्रांतात शिरते आणि कराचीच्या आग्नेयीस अनेक फाट्यांनी अरबी समुद्राला मिळते. त्यामुळे मुखाशी त्रिभुज प्रदेश निर्माण झाला आहे. या त्रिभुज प्रदेशाची सुरुवात थत्ता (तत्ता) पासून होते. हा त्रिभुज प्रदेश विस्तृत असून त्यातील बराचसा भाग दलदलयुक्त आहे.<br /><br /><br />एकेकाळी सिंधू नदी कच्छच्या रणातील दलदली प्रदेशाला जाऊन मिळत होती. तेव्हा ती सांप्रत पात्रापासून पूर्वेस सु. ११० किमी. वरुन, तसेच तिला समांतर वहात होती. कच्छचे रण हळुहळू भरुन आले आणि नदी पश्चिमेकडे सरकली. सक्कर धरणापासूनचा सिंधूच्या पूर्वेकडून वाहणारा पूर्व नार नावाचा एक फाटा पुढे कच्छच्या रणाकडे वाहत जातो, तर सिंधू नदीच्या मूळ पात्राच्या पश्चिमेस सु. १६ ते ३२ किमी. वरुन पश्चिम नार हा फाटा वाहतो.<br /><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEguewwVF43Aq99va02khoPRpYgXJPjgTK34ODmyTZEWDKj8UlsNU8BiXkF5WcWxszGi_OaLFzgNgCPwU3QXxhuwlvA7gKWhzJUVpLT2U5Menuw4fzRyQhDEaLr0DNoI2qOgeXNGhLFX2wY/s1600/images.jpg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEguewwVF43Aq99va02khoPRpYgXJPjgTK34ODmyTZEWDKj8UlsNU8BiXkF5WcWxszGi_OaLFzgNgCPwU3QXxhuwlvA7gKWhzJUVpLT2U5Menuw4fzRyQhDEaLr0DNoI2qOgeXNGhLFX2wY/s1600/images.jpg" /></a><br />श्योक, झास्कर, शिगर, गिलगिट, अस्तोर ह्या उपनद्या तसेच इतर अनेक प्रवाह मुख्य हिमालय श्रेणी, काराकोरम पर्वतश्रेणी, नंगा गिरिपिंड व कोहिस्तान उच्चभूमीवरील हिम व हिमाचे वितळलेले पाणी सिंधू नदीकडे वाहून आणतात. उत्तर पाकिस्तानातील काबूल, स्वात व कुर्र या सिंधू नदीच्या प्रमुख उपनद्या आहेत. टोची, गुल, झोब, विहोआ, संगर व रावनी या कमी लांबीच्या नद्या सुलेमान श्रेणीतून पूर्वेस वहात जाऊन सिंधूला मिळतात. भारतातून वहात येणाऱ्या झेलम, चिनाब, रावी, बिआस व सतलज या सिंधूच्या सर्वांत मोठ्या उपनद्या आहेत. या पाच नद्यांचा संयुक्त प्रवाह मिळाल्यानंतरचे सिंधूचे पात्र रुंद व उथळ बनले असून ती मंदगतीने वाहते. त्यामुळे तिच्या प्रवाहमार्गात मोठ्या प्रमाणावर गाळाचे संचयन होते. पुरापासून संरक्षण करण्यासाठी तिच्या काठावर बांध घातले आहेत; परंतु कधीकधी उत्प्रवाहाच्या वेळी पात्राबाहेर पाणी पसरुन मोठे नुकसान होते.<br /><br />सिंधू नदीचे पाणलोट क्षेत्र ११,६५,५०० चौ. किमी. असून त्यांपैकी भारतातील क्षेत्र २७·५६ टक्के आहे. भारतातील सिंधूच्या एकूण पाणलोट क्षेत्रापैकी ६० टक्के जम्मू व काश्मीर राज्यात, १६ टक्के हिमाचल प्रदेशात, १६ टक्के पंजाबात, ५ टक्के राजस्थानमध्ये तर ३ टक्के हरयाणात आहे. तिचे वार्षिक प्रवाहमान नाईल नदीच्या प्रवाहमानापेक्षा जवळजवळ दुप्पट आहे. कारण सिंधूला काराकोरम, हिंदुकुश, मुख्य हिमालय पर्वतश्रेणी यांवरील हिमक्षेत्र व हिमनद्यांपासून तसेच हिमालयीन उप-नद्यांपासून पाणीपुरवठा होतो. पावसाळ्यात पावसामुळे व उन्हाळ्यात हिमालय पर्वतक्षेत्रांवरील बर्फ वितळून पाणीपुरवठा होत असल्यामुळे सिंधू बारमाही वाहणारी नदी आहे. तरीही ऋतुमानानुसार तिच्या पाण्याच्या पातळीत चढउतार आढळतात. हिवाळ्यात किमान प्रवाहमान असते. वसंत ऋतु व उन्हाळ्यात हिमनग वितळल्यामुळे प्रवाहमान वाढते, तर जुलै ते सप्टेंबर या पावसाळ्यातील कालावधीत नदीला पूर येतात. काही वेळा हे पूर विनाशकारी ठरतात. इ. स. १८४१ मध्ये अटक येथे आलेल्या पुराच्या वेळी पाण्याची पातळी चार तासांत २५ मीटरने वाढून हजारो चौ. किमी. क्षेत्र पूरगस्त झाले होते. मैदानी प्रदेशातील उष्ण व कोरड्या हवामानामुळे पृष्ठीय जलाचा पुरवठा कमी होतो. तसेच तेथील बाष्पीभवनाचा जास्त वेग व जमिनीत पाणी मुरण्याचे प्रमाण अधिक असल्याने पाण्याची पातळी कमी असते.<br /><br />जगातील जलसिंचनासाठी सर्वाधिक उपयोग केल्या जाणाऱ्या नद्यांपैकी ही एक नदी आहे. पाकिस्तानात हिचा उपयोग प्रामुख्याने जलसिंचन व जलविद्युत्शक्ती निर्मितीसाठी केला जातो. प्राचीन काळापासून सिंधूचा जलसिंचनासाठी वापर केला जात आहे. बिटिश शासनाने सन १८५० नंतर कार्यान्वित केलेली कालवा जलसिंचन पद्घती ही जगातील सर्वांत मोठ्या आधुनिक कालवा सिंचन प्रकल्पांपैकी एक मानली जाते. सक्कर व कोत्री ही प्रमुख धरणे आहेत. सक्कर येथील लॉइड धरण १९३२ मध्ये बांधून पूर्ण झाले असून ते विशेष महत्त्वाचे आहे. टार्बेला धरण हे जलसाठयच्या दृष्टीने जगातील सर्वांत मोठ्या धरणांपैकी एक आहे. कालाबाग येथे सिंधू चुनखडीयुक्त घळईतून वाहते. येथील भक्कम तळभागामुळे येथे थळ हा जलसिंचन प्रकल्प उभारण्यात आला आहे. पाकिस्तानातील ओसाड व निमओसाड प्रदेशाला पाणीपुरवठा करणारा सिंधू हाच प्रमुख स्रोत असून, त्यामुळेच येथील कृषी विकास घडून आला आहे. ईजिप्तमध्ये जसे नाईलला महत्त्व तसे पाकिस्तानात सिंधूला महत्त्व प्राप्त झाले आहे. सिंधू खोरे हे प्रमुख कृषी क्षेत्र असून गहू, मका, तांदूळ, बारीक तृणधान्य, कापूस, खजूर व फळे ही या खोऱ्यातील प्रमुख पिके आहेत.<br /><br />हिंदुस्थानच्या फाळणीमुळे सिंधू खोऱ्यातील सर्वाधिक पाण्याचा लाभ पाकिस्तानला झाला. सिंधूचे मुख्य खोरे पाकिस्तानात गेले, तर तिच्या प्रमुख उपनद्यांचे शीर्षप्रवाह भारतात राहिले. सिंधू व तिच्या उपनद्यांच्या पाणी वाटपावरुन भारत-पाकिस्तान दरम्यान अनेकदा वाद निर्माण झाले. त्या दृष्टीने १९६० मध्ये भारत-पाकिस्तान दरम्यान सिंधू पाणी वाटपासंदर्भातील करार करण्यात आला आहे.<br /><br /><br /><br />सिंधू नदीपात्रात मोठ्या प्रमाणावर मासेमारी केली जाते. खाद्योपयोगी मत्स्यप्रकारांस पल्ल असे म्हणतात. थत्ता, कोट्री व सक्कर ही पाकिस्तानातील प्रमुख मासेमारी केंद्रे आहेत. पूर्वी सिंधू नदीतून मोठ्या प्रमाणावर जलवाहतूक केली जाई; परंतु सिंधू खोऱ्यातून लोहमार्ग टाकण्यात आल्यापासून (१८७८) आणि जलसिंचन प्रकल्पांचा विस्तार करण्यात आल्यापासून व्यापारी जलमार्ग म्हणून सिंधूचे महत्त्व कमी झाले. सांप्रत केवळ खालच्या टप्प्यात लहानलहान बोटींचा वाहतुकीसाठी <br />वापर केला जातो.<br /><br />सिंधू नदीचे खोरे हे पाकिस्तानातील सर्वाधिक लोकसंख्येची घनता असणारे खोरे आहे. सिंधू नदीच्या तीरावरील व तीराजवळील पाकिस्तानमधील प्रमुख नगरे पुढीलप्रमाणे आहेत : कराची, कोत्री, ठठ्ठा, केंटा, हैदराबाद, सेहवान, सक्कर, रोहरी, मिठानकोट, डेरा गाझीखान, डेरा इस्माइलखान, मिआनवाली, कालाबाग, खुशालगढ व अटक. जम्मू व काश्मीर राज्यातील सिंधूच्या खोऱ्यात गिलगिट, स्कार्डू, लेह ही प्रमुख नगरे आहेत.<br /><br />सिंधू नदीच्या खोऱ्यात मोहें-जो-दडो, हडप्पा, चन्हुदारो इ. ठिकाणी केलेल्या उत्खननात एका अत्यंत प्राचीन संस्कृतीचे अवशेष सापडले. ही प्राचीन संस्कृती म्हणजेच सिंधू संस्कृती होय. या संस्कृतीचा उगम व विकास याच नदीखोऱ्यात झाला. या संस्कृतीचे मुख्य केंद्र सिंधू व हाका नद्यांच्या पूरमैदानात होते. या संस्कृतीचा विस्तार सांप्रत पाकिस्तान, उत्तर भारत व अफगाणिस्तानात होता. काही संशोधकांच्या मते सिंधूसंस्कृतीचा प्रसार कालांतराने दक्षिण भारतात झाला. सिंधू संस्कृतीच्या ऱ्हासाच्या वेगवेगळ्या कारणांपैकी हाका नदीचा वाढत गेलेला कोरडेपणा व सिंधू नदीने वारंवार बदललेले प्रवाहमार्ग हे एक कारण सांगितले जाते. महाकाव्ये, पुराणे इ. प्राचीन गंथातही या नदीचा महिमा वर्णिलेला आहे. वैदिक साहित्यात सिंधू नदीचा निर्देश अनेकदा झालेला आहे. ऋग्वेदाच्या काही ऋचांत सिंधू हा शब्द काही ठिकाणी सागर या अर्थी, तर काही ठिकाणी नदी या अर्थाने वापरला आहे. सिंधू या शब्दावरुनच हिंदू हे नाव उद्भवले आहे. बेहिस्तून येथील पहिल्या डरायसच्या प्रस्तरलेखात सिंधू नदीला हिंदू हेच नाव दिलेले आढळते. संस्कृत वाङ्मयात तिचा उल्लेख हिंदू असा केलेला आहे. आर्य लोक सिंधूला पवित्र मानत.<br /><br /><br /><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEguewwVF43Aq99va02khoPRpYgXJPjgTK34ODmyTZEWDKj8UlsNU8BiXkF5WcWxszGi_OaLFzgNgCPwU3QXxhuwlvA7gKWhzJUVpLT2U5Menuw4fzRyQhDEaLr0DNoI2qOgeXNGhLFX2wY/s1600/images.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><br /></a></div>
<br /></div>
nitinhttp://www.blogger.com/profile/00247828199688084963noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-9176387476928414093.post-70589591087635701982014-01-10T21:32:00.003-08:002014-01-10T21:32:57.698-08:00<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<b><a href="http://bit.ly/Pw38q" rel="nofollow" target="_blank"><span style="color: #ff0984; font-family: Verdana; font-size: medium;">Beautiful Village in Holland with No Roads</span></a></b><br />
<br />
<b><span style="color: #ff0984; font-family: Verdana; font-size: medium;"> </span></b><a href="http://bit.ly/1cq46B" rel="nofollow" target="_blank"><span style="color: maroon; font-family: Comic Sans MS; font-size: medium;"><b>A Village in Holland... With no roads AT ALL !!!!!!!</b></span></a><br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjGFzrh0QsQJcBlEGqrlJihBS26ChQUG8OQugfC2xpNNHNuYUcR_3JxGuWDbqUi1WYQtCdDsX72s0nJQ7Yfo2qEkuhGR8LBM6gKGtPOVU2JI3GkhUOE-yvpcVJVP1hbBX1ckZlP_V3u8dM/s1600/bful_holland_village_Funzug.org_01.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjGFzrh0QsQJcBlEGqrlJihBS26ChQUG8OQugfC2xpNNHNuYUcR_3JxGuWDbqUi1WYQtCdDsX72s0nJQ7Yfo2qEkuhGR8LBM6gKGtPOVU2JI3GkhUOE-yvpcVJVP1hbBX1ckZlP_V3u8dM/s1600/bful_holland_village_Funzug.org_01.jpg" height="300" width="400" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span style="color: maroon; font-family: Comic Sans MS; font-size: medium;"><b></b></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span style="color: maroon; font-family: Comic Sans MS; font-size: medium;"><b></b></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span style="color: maroon; font-family: Comic Sans MS; font-size: medium;"><b></b></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span style="color: maroon; font-family: Comic Sans MS; font-size: medium;"><b></b></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span style="color: maroon; font-family: Comic Sans MS; font-size: medium;"><b></b></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span style="color: maroon; font-family: Comic Sans MS; font-size: medium;"><b><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjthLkiMCwFdhlccl6N1bcb8jEBSNw_kLe7v05gR_4_vS7Jq4s77w9RMUtaEqtiswYsR19SH3LKnG8KO0OgcOB0j45Ci-XteI3uHpDDwocUhjmsR5WjcU_nm7u7BbSf22cM7K7Cm1uksig/s1600/bful_holland_village_Funzug.org_02.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjthLkiMCwFdhlccl6N1bcb8jEBSNw_kLe7v05gR_4_vS7Jq4s77w9RMUtaEqtiswYsR19SH3LKnG8KO0OgcOB0j45Ci-XteI3uHpDDwocUhjmsR5WjcU_nm7u7BbSf22cM7K7Cm1uksig/s1600/bful_holland_village_Funzug.org_02.jpg" height="400" width="298" /> </a></b></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<span style="color: maroon; font-family: Comic Sans MS; font-size: medium;"><b> </b></span>
</div>
<div align="center" dir="ltr">
<a href="http://bit.ly/1cq46B" rel="nofollow" target="_blank"><span style="color: maroon; font-family: Comic Sans MS;"><b>A
Village in Holland wherein u cant find a single road...all
transportations are done by boats alongBut who not a problem as it is so
so beautiful!! </b></span></a></div>
<div align="center" dir="ltr">
<span style="color: maroon; font-family: Comic Sans MS;"><b> </b></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiT7dYaQz1mlRigCZ2_59Byh-e5PKSnX8we6qesJqyZNRDQkIHaow71gLQ2vEfbaaSeSnXShiiOcqe_ZbnYQJdzbGsDF5UPcBGop4uSIdpp-ZbnyWslTMb01YGdPfgh6CDt9tzuVQP24xk/s1600/bful_holland_village_Funzug.org_03.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiT7dYaQz1mlRigCZ2_59Byh-e5PKSnX8we6qesJqyZNRDQkIHaow71gLQ2vEfbaaSeSnXShiiOcqe_ZbnYQJdzbGsDF5UPcBGop4uSIdpp-ZbnyWslTMb01YGdPfgh6CDt9tzuVQP24xk/s1600/bful_holland_village_Funzug.org_03.jpg" height="300" width="400" /> </a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgnmTmSnanx5SXTd1-5DSq2GNwwYwe5Alh_ynzRqCrUhge4YhXc7d3q_l6JTpthLSQaTvq1-kWq7IE0kkuZO_80euuv_PvwYJ0K_tiXKjonQBXd5PwXGYynVHQ_3lDw7kyINdwaW23c-U4/s1600/bful_holland_village_Funzug.org_04.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgnmTmSnanx5SXTd1-5DSq2GNwwYwe5Alh_ynzRqCrUhge4YhXc7d3q_l6JTpthLSQaTvq1-kWq7IE0kkuZO_80euuv_PvwYJ0K_tiXKjonQBXd5PwXGYynVHQ_3lDw7kyINdwaW23c-U4/s1600/bful_holland_village_Funzug.org_04.jpg" height="300" width="400" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjBznN7Ycpyctcg5q_hjxvdfz3Q_MUjTE0TqxnTJ_K1rD0MFjznFlEKflgMYEdy3VEp8ykSxbnZ_hcZGzoyh5jDITXXCHbWohJ4ZWivKFe4ulG17Po10xLaLVfnGqhkuT4p4LnPudtUTNA/s1600/bful_holland_village_Funzug.org_02.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><br /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgdvXWICo36I7f0sj9EwZXGT65QOkJ3SbfpCizBsT2UhN2sCJtlIiigj_lUOdYJJvBmzTYwvF5x1JD___MtyXVbgNhtFXcxsU40xOgCrANj3ENkVDZ7NVraYD2i2Fq2_8WmqbGnAJHu-HY/s1600/bful_holland_village_Funzug.org_05.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgdvXWICo36I7f0sj9EwZXGT65QOkJ3SbfpCizBsT2UhN2sCJtlIiigj_lUOdYJJvBmzTYwvF5x1JD___MtyXVbgNhtFXcxsU40xOgCrANj3ENkVDZ7NVraYD2i2Fq2_8WmqbGnAJHu-HY/s1600/bful_holland_village_Funzug.org_05.jpg" height="300" width="400" /></a></div>
<div align="center" dir="ltr">
<span style="color: maroon; font-family: Comic Sans MS;"><b> </b></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiml4bpdS_IYONIf7eiugntIKqYZHPLhucjjRqgdAmtSbldP-cCv58u1O7kG6g-MjYMLD1vlMnTI55NIxMRMxGHkh9YvGjBTrEHv9V_z_mPoEiFExJ6gx55px18TouaIuudVms0CyLSSRA/s1600/bful_holland_village_Funzug.org_06.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiml4bpdS_IYONIf7eiugntIKqYZHPLhucjjRqgdAmtSbldP-cCv58u1O7kG6g-MjYMLD1vlMnTI55NIxMRMxGHkh9YvGjBTrEHv9V_z_mPoEiFExJ6gx55px18TouaIuudVms0CyLSSRA/s1600/bful_holland_village_Funzug.org_06.jpg" height="300" width="400" /></a></div>
<div align="center" dir="ltr">
<span style="color: maroon; font-family: Comic Sans MS;"><b> </b></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEijgHgcHTDVkwEQamEOvSsr0nXsqkrI-SJ3T7wcF8ZpRuYOL1tu8MwVAu9jLkXebghULJ6gCFuHV_nsA91LTWoU_eqy-cPkiPxXRXVn1ljrB3OCeH5Y6yj1gVaviFD8Ym88HMTPeXV9z-w/s1600/bful_holland_village_Funzug.org_07.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEijgHgcHTDVkwEQamEOvSsr0nXsqkrI-SJ3T7wcF8ZpRuYOL1tu8MwVAu9jLkXebghULJ6gCFuHV_nsA91LTWoU_eqy-cPkiPxXRXVn1ljrB3OCeH5Y6yj1gVaviFD8Ym88HMTPeXV9z-w/s1600/bful_holland_village_Funzug.org_07.jpg" height="300" width="400" /></a></div>
<div align="center" dir="ltr">
<span style="color: maroon; font-family: Comic Sans MS;"><b> </b></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhxvi-c9uepeiC88oJEM-a2d7uH0W_hWR4jRLgWqc_UOlBE-mOv31Fq62aANRByqlD2joJNI2s2ywIJHWdxtoWdHURIVWK7SmQa-MwJEmSet-vT9CRiujzmqjKGQS8_mrLaSHI22p980QA/s1600/bful_holland_village_Funzug.org_08.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhxvi-c9uepeiC88oJEM-a2d7uH0W_hWR4jRLgWqc_UOlBE-mOv31Fq62aANRByqlD2joJNI2s2ywIJHWdxtoWdHURIVWK7SmQa-MwJEmSet-vT9CRiujzmqjKGQS8_mrLaSHI22p980QA/s1600/bful_holland_village_Funzug.org_08.jpg" height="300" width="400" /></a></div>
<div align="center" dir="ltr">
<span style="color: maroon; font-family: Comic Sans MS;"><b> </b></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhdbLp38i5_R7vZarKHZ5fBz23uvZK9hOOJDVpkwq7r0Pg7l2QMTnlR9gTkwzyhAOlKZMe862C3dxEJpoSuRb-1Mqk2P_9D5Eum63MO8WE5Ig5dmUIysQcuvwjRoQU5oS7-t0vCgV8CYHc/s1600/bful_holland_village_Funzug.org_09.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhdbLp38i5_R7vZarKHZ5fBz23uvZK9hOOJDVpkwq7r0Pg7l2QMTnlR9gTkwzyhAOlKZMe862C3dxEJpoSuRb-1Mqk2P_9D5Eum63MO8WE5Ig5dmUIysQcuvwjRoQU5oS7-t0vCgV8CYHc/s1600/bful_holland_village_Funzug.org_09.jpg" height="266" width="400" /></a></div>
<div align="center" dir="ltr">
<span style="color: maroon; font-family: Comic Sans MS;"><b> </b></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgXOw3urUg6YlHUtg2W3UHEnEFAQRV8wKuud_nxzxJQKcSMVEVh8uXG8qhTxD-qxlSY5tTsvglH3Q8BevlJHFdDSo4EkzSFENGDwzLFDJl8ih_VIVTeMTo7YGp5XigAh5lEMxEyKdXo0ME/s1600/bful_holland_village_Funzug.org_10.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgXOw3urUg6YlHUtg2W3UHEnEFAQRV8wKuud_nxzxJQKcSMVEVh8uXG8qhTxD-qxlSY5tTsvglH3Q8BevlJHFdDSo4EkzSFENGDwzLFDJl8ih_VIVTeMTo7YGp5XigAh5lEMxEyKdXo0ME/s1600/bful_holland_village_Funzug.org_10.jpg" height="300" width="400" /></a></div>
<div align="center" dir="ltr">
<span style="color: maroon; font-family: Comic Sans MS;"><b> </b></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjd6-SJqvChamc_zoskN-IoiDSYyE2iKIEK-je00HPemVDR3760Xkz9q4Cz266baCEuC-gY-pT0waTVkxTWx4saaTQIKIJHJxiJtZyFIZ_cppHxlNdAlXOSRsh6dIbRFD4FKvw9W46Xazk/s1600/bful_holland_village_Funzug.org_11.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjd6-SJqvChamc_zoskN-IoiDSYyE2iKIEK-je00HPemVDR3760Xkz9q4Cz266baCEuC-gY-pT0waTVkxTWx4saaTQIKIJHJxiJtZyFIZ_cppHxlNdAlXOSRsh6dIbRFD4FKvw9W46Xazk/s1600/bful_holland_village_Funzug.org_11.jpg" height="266" width="400" /></a></div>
<div align="center" dir="ltr">
<span style="color: maroon; font-family: Comic Sans MS;"><b> </b></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgNOelfkLQJSaOuYPi12UJsE9LQaYgFVeXD_3SnccHqel15tvVVZsa1UcU74hyphenhyphengLWwBdziXP450xiKoFnPEqs4d6aw7rxEZ90-W9HhuhOepojDsn3uqhqow_AB_1uR2n2Qje9PqDGrZzIA/s1600/bful_holland_village_Funzug.org_12.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgNOelfkLQJSaOuYPi12UJsE9LQaYgFVeXD_3SnccHqel15tvVVZsa1UcU74hyphenhyphengLWwBdziXP450xiKoFnPEqs4d6aw7rxEZ90-W9HhuhOepojDsn3uqhqow_AB_1uR2n2Qje9PqDGrZzIA/s1600/bful_holland_village_Funzug.org_12.jpg" height="266" width="400" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjAp5o3GXQS4n1v4gYer2fBJsTLOdQ2_7vaOIf6J4z1preOZh4y4p4_adevJcUGeBzNvNOpVodb7cw4oQj5kY2hY5b67YmMyTtXXlT7tBqA2VPhdkFx7Kovb9MoLtugYKefRZp4S4gwRYk/s1600/bful_holland_village_Funzug.org_13.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjAp5o3GXQS4n1v4gYer2fBJsTLOdQ2_7vaOIf6J4z1preOZh4y4p4_adevJcUGeBzNvNOpVodb7cw4oQj5kY2hY5b67YmMyTtXXlT7tBqA2VPhdkFx7Kovb9MoLtugYKefRZp4S4gwRYk/s1600/bful_holland_village_Funzug.org_13.jpg" height="266" width="400" /></a></div>
<div align="center" dir="ltr">
<span style="color: maroon; font-family: Comic Sans MS;"><b> </b></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhJ3zB-DGU0timUyhKUlBxC53W3H-r8fXE7LbdUr35HCeYxVBMXs9iLZXByNNu6LJZ0QYdKXcMRkyOjnvbebX0CWythK1BtKtxePLF9dsE-XGskBvQV_vMqpulYRw7i-7QQTakTY_LQBg4/s1600/bful_holland_village_Funzug.org_14.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhJ3zB-DGU0timUyhKUlBxC53W3H-r8fXE7LbdUr35HCeYxVBMXs9iLZXByNNu6LJZ0QYdKXcMRkyOjnvbebX0CWythK1BtKtxePLF9dsE-XGskBvQV_vMqpulYRw7i-7QQTakTY_LQBg4/s1600/bful_holland_village_Funzug.org_14.jpg" height="281" width="400" /></a></div>
<div align="center" dir="ltr">
<span style="color: maroon; font-family: Comic Sans MS;"><b> </b></span></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
</div>
nitinhttp://www.blogger.com/profile/00247828199688084963noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-9176387476928414093.post-51551418285493933982014-01-10T05:36:00.002-08:002014-01-10T05:36:39.769-08:00ज्या रंगाचा चष्मा आपण घालतो त्याच रंगाची दुनिया दिसते<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<b><span lang="HI" style="color: #2f2f2f; font-family: Mangal;">प्रचि</span><span style="color: #2f2f2f;"> – </span></b><b><span lang="HI" style="color: #2f2f2f; font-family: Mangal;">१</span></b><span style="color: #2f2f2f;"><br />
</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f; font-family: Mangal;">ज्या</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">रंगाचा</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">चष्मा</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">आपण</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">घालतो</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">त्याच</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">रंगाची</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">दुनिया</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">दिसते</span><span style="color: #2f2f2f;">.
</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">जर</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">उदास</span><span style="color: #2f2f2f;">,
</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">नैराश्याच्या</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">चष्मा</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">घातला</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">तर</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;">
</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">सगळीकडे</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">फक्त</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">उदासी</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">आणि</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">नैराश्यच</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">दिसेल</span><span style="color: #2f2f2f;">,
</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">याउलट</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">जर</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;">
</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">प्रसन्नतेचा</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">चष्मा</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">असेल</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">तर</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;">
</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">सगळं</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">जगच</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">सुंदर</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">दिसेल</span><span style="color: #2f2f2f;">.
</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">अशीच</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">एक</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;">
</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">प्रसन्न</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">भटकंती</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">करून</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">घरी</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">परतताना</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">लोकल</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">ट्रेनच्या</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">खिडकीवरची</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">कळकट्ट</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">जाळी</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">देखील</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">सुंदर</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">भासली</span><span style="color: #2f2f2f;">.</span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEizoSpJz6k_dWv9XQJWC6Oa0A-8YxKiMvDfwbLHCkCS8jo8anVEfY5h5YmOIcOLmyq-qakGZMn7pjLejNI5zeRkup4trQk5Fp0-NLkwSV25oQnbtsOhcrNnX92jCJDwWxd8SLKRKwTitAo/s1600/ATT8086807.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEizoSpJz6k_dWv9XQJWC6Oa0A-8YxKiMvDfwbLHCkCS8jo8anVEfY5h5YmOIcOLmyq-qakGZMn7pjLejNI5zeRkup4trQk5Fp0-NLkwSV25oQnbtsOhcrNnX92jCJDwWxd8SLKRKwTitAo/s1600/ATT8086807.jpg" height="428" width="640" /></a></div>
<span style="color: #2f2f2f;"> </span><b><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">प्रचि</span><span style="color: #2f2f2f;"> – </span></b><b><span lang="HI" style="color: #2f2f2f; font-family: Mangal;">२</span></b><span style="color: #2f2f2f;"><br />
</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f; font-family: Mangal;">आणि</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">मग</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;">
</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">अशाच</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">जाळीतुन</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">जग</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;">
</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">आणखीनच</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">सुंदर</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">दिसायला</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">लागले</span><span style="color: #2f2f2f;">.</span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhjUVTo9blVytId7p3QtfFDQVhgaFzDs-fouPmCpQryUfi3GaBk-8mKuacPn8Y0Xs4VGViQI77tjTqdcZS5MzKL8xekpJ3P9c3eZH3s9SiLNk8xcFBcvyV0GSexXos-kGR_gpRemUFrOuE/s1600/ATT8086808.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhjUVTo9blVytId7p3QtfFDQVhgaFzDs-fouPmCpQryUfi3GaBk-8mKuacPn8Y0Xs4VGViQI77tjTqdcZS5MzKL8xekpJ3P9c3eZH3s9SiLNk8xcFBcvyV0GSexXos-kGR_gpRemUFrOuE/s1600/ATT8086808.jpg" height="430" width="640" /></a></div>
<span style="color: #2f2f2f;"> </span><b><span lang="HI" style="color: #2f2f2f; font-family: Mangal;">प्रचि</span><span style="color: #2f2f2f;"> – </span></b><b><span lang="HI" style="color: #2f2f2f; font-family: Mangal;">३</span></b><span style="color: #2f2f2f;"><br />
"</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f; font-family: Mangal;">आयुष्य</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">कितीही</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">खडतर</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">असलं</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">तरी</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">ते</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;">
</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">आनंदाने</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">फुलवत</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">रहा</span><span style="color: #2f2f2f;">"
</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">हे</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">या</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;">
</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">खडकावरल्या</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">अंकुराकडुन</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">आपणांस</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">शिकता</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">येईल</span><span style="color: #2f2f2f;">.</span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjkCWCEtRGsClhkr7YQgehZGa-PWYviXEuo_1O6iSUR3YrPdzPVir4MQjNtYQ9IfkBq-BAbuUMCebpSlXlSG8MOJQyddTsiNLmnYL-WlpnIexK-3KIVg0Jx26qiHBBp5chD7D0FumP0cGc/s1600/ATT8086809.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjkCWCEtRGsClhkr7YQgehZGa-PWYviXEuo_1O6iSUR3YrPdzPVir4MQjNtYQ9IfkBq-BAbuUMCebpSlXlSG8MOJQyddTsiNLmnYL-WlpnIexK-3KIVg0Jx26qiHBBp5chD7D0FumP0cGc/s1600/ATT8086809.jpg" height="430" width="640" /></a></div>
<span style="color: #2f2f2f;"> </span><b><span lang="HI" style="color: #2f2f2f; font-family: Mangal;">प्रचि</span><span style="color: #2f2f2f;"> – </span></b><b><span lang="HI" style="color: #2f2f2f; font-family: Mangal;">४</span></b><span style="color: #2f2f2f;"><br />
"</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f; font-family: Mangal;">आयुष्य</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">किती</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">क्षणभंगुर</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">आहे</span><span style="color: #2f2f2f;">"
</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">हे</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">ह्या</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">फोटोला</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">पाहिल्यावर</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">मला</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">नेहमीच</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">जाणवणार</span><span style="color: #2f2f2f;">.
</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">एकदा</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">देवळांच्या</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">भटकंतीला</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">गेलो</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">असता</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">पायर्</span><span style="color: #2f2f2f;"></span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">यांवर</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">मला</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">हि</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;">
</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">भेटली</span><span style="color: #2f2f2f;">. </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">तीचे</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">मस्त</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">फोटोसेशन</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">केल्यानंतर</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">जवळ</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">पास</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">अर्धा</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">पाऊण</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">तास</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">देवळाच्या</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">परिसरात</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">भटकलो</span><span style="color: #2f2f2f;">.
</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">परतीच्या</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">वाटेवरती</span><span style="color: #2f2f2f;">,
</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">या</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">कालावधीत</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">गोगलगायीने</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">किती</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">अंतर</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">पार</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">केले</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">हे</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;">
</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">पाहण्यासाठी</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">तेथे</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">गेलो</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">असता</span><span style="color: #2f2f2f;">,
</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">कुणाच्यातरी</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">पायाखाली</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">येऊन</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">तीचे</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">अस्तित्वच</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">संपले</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">होते</span><span style="color: #2f2f2f;">.
</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">खुप</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">वाईट</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">वाटले</span><span style="color: #2f2f2f;">,
</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">त्यापेक्षा</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">स्वतःचा</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">राग</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">जास्त</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">आला</span><span style="color: #2f2f2f;">.
</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">वाट</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">वर्दळीची</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">आहे</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">हे</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;">
</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">माहित</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">असुनही</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">मी</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;">
</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">तिला</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">जवळच्या</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">झाडीत</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">उचलुन</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">ठेवले</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">नाहि</span><span style="color: #2f2f2f;">.
...........</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">कदाचित</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">एक</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;">
</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">जीव</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">वाचला</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">असता</span><span style="color: #2f2f2f;">.
</span><img alt="अरेरे" border="0" height="15" src="https://mail.google.com/mail/?ui=2&ik=bdf5869f15&view=att&th=12fa6e3650eefe8c&attid=0.3&disp=emb&realattid=d70de0a66ee3d4e1_0.1.4&zw&atsh=1" width="15" /><u><span style="color: blue;"></span></u><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEihbvxT8UPjVnacHZFuFwMBMwgKssGszQb644to4hebSsKZGVStUxU1ZecERJtLMzxcozjrRi7tUgy6HZBHe9p14MZShzn7AiDvOMJTi2tjmZfQSy6XUJG2Tu_CiG6n4tIvufOIxfWYzhE/s1600/ATT8086811.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEihbvxT8UPjVnacHZFuFwMBMwgKssGszQb644to4hebSsKZGVStUxU1ZecERJtLMzxcozjrRi7tUgy6HZBHe9p14MZShzn7AiDvOMJTi2tjmZfQSy6XUJG2Tu_CiG6n4tIvufOIxfWYzhE/s1600/ATT8086811.jpg" height="430" width="640" /></a></div>
<b><span lang="HI" style="color: #2f2f2f; font-family: Mangal;">प्रचि</span><span style="color: #2f2f2f;"> – </span></b><b><span lang="HI" style="color: #2f2f2f; font-family: Mangal;">५</span></b><span style="color: #2f2f2f;"><br />
"</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f; font-family: Mangal;">कट्टा</span><span style="color: #2f2f2f;">" </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">सगळ्यांचा</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">जिव्हाळ्याचा</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">विषय</span><span style="color: #2f2f2f;">.
</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">काहि</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">क्षण</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">मित्रमंडळी</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">एकत्र</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">येणार</span><span style="color: #2f2f2f;">.
</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">गप्पांचे</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">फड</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;">
</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">रंगणार</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">आणि</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">परत</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">सगळे</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">आपआपल्या</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">मार्गी</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">जाणार</span><span style="color: #2f2f2f;">.
</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">उरणार</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">तो</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;">
</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">एकटा</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">वृक्ष</span><span style="color: #2f2f2f;">,
</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">या</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">सगळ्या</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">आठवणींना</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">सोबत</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">घेऊन</span><span style="color: #2f2f2f;">.
</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">आपलं</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">आयुष्यहि</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">थोडसं</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">असच</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">असतं</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">ना</span><span style="color: #2f2f2f;">?,
"</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">यथा</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">काष्ठंच</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">काष्ठंच</span><span style="color: #2f2f2f;"> .
. . . . " </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">या</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">संस्कृत</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">श्लोकाप्रमाणे</span><span style="color: #2f2f2f;">.<br />
</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f; font-family: Mangal;">काहि</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">व्यक्ती</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">आयुष्यात</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">येतात</span><span style="color: #2f2f2f;">,
</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">दोन</span><span style="color: #2f2f2f;">-</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">चार</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">क्षणांची</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">सोबत</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">करतात</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">आणि</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">निघुन</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">जातात</span><span style="color: #2f2f2f;">.
</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">उरतात</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">त्या</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">फक्त</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">आठवणी</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">आणि</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">आपण</span><span style="color: #2f2f2f;">,
"</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">पारावरच्या</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">त्या</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">वृक्षासारखे</span><span style="color: #2f2f2f;">" </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">एकटेच</span><span style="color: #2f2f2f;">.</span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi3BKzNSyRPfWlpPxhJyu28S0jA9MUL0CJgrFa2UbUNSSJQ07FwRmseVMGaMkKXE9xDiJX-I9PNUDJvmHmaQhUVOWFEPESsEe2EhwyCHB3kN5S2C4J2MiN5qkCAvDuNxVM9I_BSnvGzSpU/s1600/ATT8086812.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi3BKzNSyRPfWlpPxhJyu28S0jA9MUL0CJgrFa2UbUNSSJQ07FwRmseVMGaMkKXE9xDiJX-I9PNUDJvmHmaQhUVOWFEPESsEe2EhwyCHB3kN5S2C4J2MiN5qkCAvDuNxVM9I_BSnvGzSpU/s1600/ATT8086812.jpg" height="430" width="640" /></a></div>
<span style="color: #2f2f2f;"> </span><b><span lang="HI" style="color: #2f2f2f; font-family: Mangal;">प्रचि</span><span style="color: #2f2f2f;"> – </span></b><b><span lang="HI" style="color: #2f2f2f; font-family: Mangal;">६</span></b><span style="color: #2f2f2f;"><br />
</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f; font-family: Mangal;">रंगपंचमीच्या</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">दिवशी</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">लाल</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">रंग</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">लावल्यामुळे</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">रडकुंडीला</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">आलेली</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">हि</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;">
</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">चिमुरडी</span><span style="color: #2f2f2f;">. </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">पण</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;">
</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">पुढे</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">आयुष्यात</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">राग</span><span style="color: #2f2f2f;">,
</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">लोभ</span><span style="color: #2f2f2f;">, </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">मद</span><span style="color: #2f2f2f;">,
</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">मत्सर</span><span style="color: #2f2f2f;">, </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">मोह</span><span style="color: #2f2f2f;">,
</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">यश</span><span style="color: #2f2f2f;">, </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">अपयश</span><span style="color: #2f2f2f;">,
</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">द्वेष</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">या</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;">
</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">सार्</span><span style="color: #2f2f2f;"></span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">या</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;">
</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">रंगात</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">रंगायचेच</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">आहे</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">हे</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;">
</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">जर</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">तिला</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">माहित</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">असते</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">तर</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;">
</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">या</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">कृत्रिम</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">रंगाची</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">भिती</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">कदाचित</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">तिला</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">वाटली</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">नसती</span><span style="color: #2f2f2f;">.</span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgmDsjLHQe2PioxN87paJ2QmulMhlFjf1xIi5WsFTEh1dSrXV4lwyOe2K0taNoRefszhB7lmahn5OLL9ymTwPnW2nd-Yt2cb3pOieSadVLILxn0bSofMsXISuPQEpRnrs3lkWSwwJbMYFI/s1600/ATT8086813.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgmDsjLHQe2PioxN87paJ2QmulMhlFjf1xIi5WsFTEh1dSrXV4lwyOe2K0taNoRefszhB7lmahn5OLL9ymTwPnW2nd-Yt2cb3pOieSadVLILxn0bSofMsXISuPQEpRnrs3lkWSwwJbMYFI/s1600/ATT8086813.jpg" height="430" width="640" /></a></div>
<span style="color: #2f2f2f;"> </span><b><span lang="HI" style="color: #2f2f2f; font-family: Mangal;">प्रचि</span><span style="color: #2f2f2f;"> – </span></b><b><span lang="HI" style="color: #2f2f2f; font-family: Mangal;">७</span></b><span style="color: #2f2f2f;"><br />
"..........</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f; font-family: Mangal;">वार्ध्यक्य</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">साचले</span><span style="color: #2f2f2f;">,
</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">उरलो</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">बंदी</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">पुन्हा</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">मी</span><span style="color: #2f2f2f;">".
</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">आयुष्यातील</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">सुखदु</span><span style="color: #2f2f2f;">:</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">खांचा</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">हिशोब</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">मांडताना</span><span style="color: #2f2f2f;">,
</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">हातावर</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">हात</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">ठेवून</span><span style="color: #2f2f2f;">,
</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">हताश</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">होऊन</span><span style="color: #2f2f2f;">,
</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">देवाला</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">स्मरत</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">बसलेले</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">हे</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;">
</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">आजोबा</span><span style="color: #2f2f2f;">.</span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiLu7wfVCFJJjAsIVbV3CDcsz2wtIGtlFRBATbcr_ppRw-zIGvUIaT-COErICd9c5WZSRhtQXwSDSFUHEdQa9X-kctNLQxH316oGBl1Ze6pTwUQ4hnrs0OPQimtE4fo0M1ke-dHgDF5kuA/s1600/ATT8086814.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiLu7wfVCFJJjAsIVbV3CDcsz2wtIGtlFRBATbcr_ppRw-zIGvUIaT-COErICd9c5WZSRhtQXwSDSFUHEdQa9X-kctNLQxH316oGBl1Ze6pTwUQ4hnrs0OPQimtE4fo0M1ke-dHgDF5kuA/s1600/ATT8086814.jpg" height="430" width="640" /></a></div>
<span style="color: #2f2f2f;"> </span><b><span lang="HI" style="color: #2f2f2f; font-family: Mangal;">प्रचि</span><span style="color: #2f2f2f;"> – </span></b><b><span lang="HI" style="color: #2f2f2f; font-family: Mangal;">८</span></b><span style="color: #2f2f2f;"><br />
"</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f; font-family: Mangal;">आयुष्य</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">म्हणजे</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">काय</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">रे</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;">
</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">भाऊ</span><span style="color: #2f2f2f;">?".</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f; font-family: Mangal;">आमच्यासाठी</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">सध्यातरी</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">हे</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;">
</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">चाक</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">आणि</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">हा</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;">
</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">खेळ</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">हेच</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">आयुष्य</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">आहे</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">आणि</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">तेच</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">आमचे</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">विश्व</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">आहे</span><span style="color: #2f2f2f;">.
</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">पुढंच</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">पुढे</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">बघु</span><span style="color: #2f2f2f;">.
</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">हेच</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">तर</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;">
</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">चिडवून</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">सांगत</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">नसेल</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">ना</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;">
</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">हा</span><span style="color: #2f2f2f;">?</span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgaGJfu6rqpyaeRgj2l-nIiyZcsYWM_IgFyImQOiY1fYemP5DM0__ZtrICBRBh6WSYOQgTFG0ukn1qdSSxrqt-StutbEKK0q84c7Ycx6qqMUO7ot-LiagSO_t_9oNIrgCNmJcLoiXeFAUs/s1600/ATT8086815.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgaGJfu6rqpyaeRgj2l-nIiyZcsYWM_IgFyImQOiY1fYemP5DM0__ZtrICBRBh6WSYOQgTFG0ukn1qdSSxrqt-StutbEKK0q84c7Ycx6qqMUO7ot-LiagSO_t_9oNIrgCNmJcLoiXeFAUs/s1600/ATT8086815.jpg" height="482" width="640" /></a></div>
<span style="color: #2f2f2f;"> </span><b><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">प्रचि</span><span style="color: #2f2f2f;"> – </span></b><b><span lang="HI" style="color: #2f2f2f; font-family: Mangal;">९</span><span style="color: #2f2f2f;"><br />
</span></b><b><span lang="HI" style="color: #2f2f2f; font-family: Mangal;">खांब</span></b><b><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span></b><b><span lang="HI" style="color: #2f2f2f; font-family: Mangal;">केळीचे</span></b><b><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span></b><b><span lang="HI" style="color: #2f2f2f; font-family: Mangal;">उभे</span><span style="color: #2f2f2f;">, </span></b><b><span lang="HI" style="color: #2f2f2f; font-family: Mangal;">वरती</span></b><b><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span></b><b><span lang="HI" style="color: #2f2f2f; font-family: Mangal;">तोरण</span></b><b><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span></b><b><span lang="HI" style="color: #2f2f2f; font-family: Mangal;">शोभे</span><span style="color: #2f2f2f;"><br />
</span></b><b><span lang="HI" style="color: #2f2f2f; font-family: Mangal;">दारी</span></b><b><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span></b><b><span lang="HI" style="color: #2f2f2f; font-family: Mangal;">चौघडा</span></b><b><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span></b><b><span lang="HI" style="color: #2f2f2f; font-family: Mangal;">गाजे</span><span style="color: #2f2f2f;">, </span></b><b><span lang="HI" style="color: #2f2f2f; font-family: Mangal;">सूर</span></b><b><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span></b><b><span lang="HI" style="color: #2f2f2f; font-family: Mangal;">सनईचा</span></b><b><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span></b><b><span lang="HI" style="color: #2f2f2f; font-family: Mangal;">वाजे</span></b> <br />
<span lang="HI" style="color: #2f2f2f; font-family: Mangal;">तिच्या</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">आणि</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">त्याच्या</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">आयुष्यातील</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">हळुवार</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">पण</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;">
</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">तितकाच</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">महत्वाचा</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">एक</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;">
</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">क्षण</span><span style="color: #2f2f2f;">.</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f; font-family: Mangal;">आयुष्यभरासाठी</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">त्याच्या</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">हातात</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">विश्वासाने</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">हात</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">देणारी</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">ती</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;">
</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">आणि</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">तितक्याच</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">विश्वासाने</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">तिला</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">साथ</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">देणारा</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">तो</span><span style="color: #2f2f2f;">.</span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEigMThG_Yq0n2qyYNjjt12e4RY9vVIK9BeC98NpOwDCp5NaVxbEWqomI19tBiiaNmlmUmtAYCHpkV3QOdzXk-pfWykNYjV6VGKEQj69RLUlEPjWeZ_XA69tFbKs6oPB-s-UniCzNeeHSOA/s1600/ATT8086816.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEigMThG_Yq0n2qyYNjjt12e4RY9vVIK9BeC98NpOwDCp5NaVxbEWqomI19tBiiaNmlmUmtAYCHpkV3QOdzXk-pfWykNYjV6VGKEQj69RLUlEPjWeZ_XA69tFbKs6oPB-s-UniCzNeeHSOA/s1600/ATT8086816.jpg" height="482" width="640" /></a></div>
<span style="color: #2f2f2f;"> </span><b><span lang="HI" style="color: #2f2f2f; font-family: Mangal;">प्रचि</span><span style="color: #2f2f2f;"> – </span></b><b><span lang="HI" style="color: #2f2f2f; font-family: Mangal;">१०</span></b><span style="color: #2f2f2f;"><br />
</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f; font-family: Mangal;">संथ</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">पाण्यात</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">सहजच</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">मारलेला</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">एक</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;">
</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">दगड</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">आणि</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">त्यामुळे</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">पाण्यावर</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">उठलेले</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">असंख्य</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">तरंग</span><span style="color: #2f2f2f;">.<br />
</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f; font-family: Mangal;">आपल्या</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">जीवनातही</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">असंच</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">असतं</span><span style="color: #2f2f2f;">,
</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">येणारे</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">एखादे</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">दु</span><span style="color: #2f2f2f;">:</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">ख</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;">
</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">किंवा</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">संकट</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">हे</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;">
</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">एकटे</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">न</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;">
</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">येता</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">सोबत</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">अनेक</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">दु</span><span style="color: #2f2f2f;">:</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">खे</span><span style="color: #2f2f2f;">/</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">संकट</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">घेऊन</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">येतात</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">ज्यामुळे</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">कित्येकदा</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">आयुष्य</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">ढवळुन</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">निघते</span><span style="color: #2f2f2f;">.
</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">अर्थात</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">हे</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;">
</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">त्या</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">पाण्यावरच्या</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">तरंगासारखेच</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">कायम</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">न</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;">
</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">रहाता</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">काहिवेळानंतर</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">निवांत</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">होतात</span><span style="color: #2f2f2f;">.</span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhaLTotm6b2zdzdCeLrMhEDes6kQmPMNE-F5wjC5ouZIAL0g5On53SE60Wl4eL2pFFMAg1dgaGP72O7AbHRbwY8fYmZsSbsQq-AKE9fshaEvQqjh_N13GnixPh6iZ5GI2qU4ip7SK9grZs/s1600/ATT8086817.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhaLTotm6b2zdzdCeLrMhEDes6kQmPMNE-F5wjC5ouZIAL0g5On53SE60Wl4eL2pFFMAg1dgaGP72O7AbHRbwY8fYmZsSbsQq-AKE9fshaEvQqjh_N13GnixPh6iZ5GI2qU4ip7SK9grZs/s1600/ATT8086817.jpg" height="430" width="640" /></a></div>
<span style="color: #2f2f2f;"> </span><b><span lang="HI" style="color: #2f2f2f; font-family: Mangal;">प्रचि</span><span style="color: #2f2f2f;"> – </span><span style="color: #004080;">11</span></b><span style="color: #2f2f2f;"><br />
</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f; font-family: Mangal;">रोज</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">रोज</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">त्याच</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">त्याच</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">आयुष्याचा</span><span style="color: #2f2f2f;">
(</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">सुंदर</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">सुंदर</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">फुलांवर</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">बसण्याचा</span><span style="color: #2f2f2f;">)
</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">कंटाळा</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">आला</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">असेल</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">कदाचित</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">म्हणुन</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span style="color: #2f2f2f;">for a
change </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">हे</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">फुलपाखरू</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">चक्क</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">मातीत</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">बसले</span><span style="color: #2f2f2f;">.
</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">अर्थात</span><span style="color: #2f2f2f;"> "</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">मातीची</span><span style="color: #2f2f2f;">"
</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">ओढ</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">सगळ्यांनाच</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">असते</span><span style="color: #2f2f2f;">.</span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjyzgUAKCt7o9JXWGO2gQknxFMGl3DMmW4sTGufekmr-yXfMxHY6TBXepJHlC6_zRnfOtSCPu62gsOAPw7UIzu16ayuo_4LOzFxLDd7kjUiAFgXfm5nyv735Ds-H5vDptcnPlSVIK9Xe1U/s1600/ATT8086818.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjyzgUAKCt7o9JXWGO2gQknxFMGl3DMmW4sTGufekmr-yXfMxHY6TBXepJHlC6_zRnfOtSCPu62gsOAPw7UIzu16ayuo_4LOzFxLDd7kjUiAFgXfm5nyv735Ds-H5vDptcnPlSVIK9Xe1U/s1600/ATT8086818.jpg" height="430" width="640" /></a></div>
<span style="color: #2f2f2f;"> </span><b><span lang="HI" style="color: #2f2f2f; font-family: Mangal;">प्रचि</span><span style="color: #2f2f2f;"> – </span><span style="color: #004080;">12</span></b><span style="color: #2f2f2f;"><br />
"</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f; font-family: Mangal;">जो</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">सब</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;">
</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">करते</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">है</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;">
</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">यारो</span><span style="color: #2f2f2f;">, </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">वो</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;">
</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">क्यों</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">हम</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;">
</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">करे</span><span style="color: #2f2f2f;">".</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f; font-family: Mangal;">सगळे</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">जे</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;">
</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">करतात</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">ते</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;">
</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">मी</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">का</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;">
</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">करू</span><span style="color: #2f2f2f;">? </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">कधी</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">कधी</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">प्रवाहाच्या</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">विरूद्ध</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">पोहणे</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">हा</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;">
</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">हि</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">आयुष्याचाच</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">एक</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;">
</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">भाग</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">आहे</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">ना</span><span style="color: #2f2f2f;">?</span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgAdJ73UWIWxmBN-_KbxiSg_ppVc-7U0JO7Jib-03iSh-T8s_Rpft5On4XGAGH4kqIxLa7cPSVd9HZzPerZc4s-Chkn9qnFM4e0CDcTkXvIaDBNvhFCZX-LVsI2dyqSOcLgQul4N-5xS0U/s1600/ATT8086819.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgAdJ73UWIWxmBN-_KbxiSg_ppVc-7U0JO7Jib-03iSh-T8s_Rpft5On4XGAGH4kqIxLa7cPSVd9HZzPerZc4s-Chkn9qnFM4e0CDcTkXvIaDBNvhFCZX-LVsI2dyqSOcLgQul4N-5xS0U/s1600/ATT8086819.jpg" height="482" width="640" /></a></div>
<span style="color: #2f2f2f;"> </span><b><span lang="HI" style="color: #2f2f2f; font-family: Mangal;">प्रचि</span><span style="color: #2f2f2f;"> – </span><span style="color: #004080;">13</span></b><span style="color: #2f2f2f;"><br />
</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f; font-family: Mangal;">कुणाला</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">हा</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;">
</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">फोटो</span><span style="color: #2f2f2f;">, </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">निष्पर्ण</span><span style="color: #2f2f2f;">,
</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">उजाड</span><span style="color: #2f2f2f;">, </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">उदास</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">वाटेल</span><span style="color: #2f2f2f;">,</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">कुणाला</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">हा</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;">
</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">फक्त</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">एक</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;">
</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">झाडाचा</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">फोटो</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">वाटेल</span><span style="color: #2f2f2f;">,
</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">मला</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">हा</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;">
</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">फोटो</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">काढताना</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">मोराच्या</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">फुललेल्या</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">पिसार्</span><span style="color: #2f2f2f;"></span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">याची</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">आठवण</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">झाली</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">होती</span><span style="color: #2f2f2f;">.
</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">अर्थात</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">आयुष्याकडे</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">पाहण्याचा</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">दृष्टीकोन</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">हा</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;">
</span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">प्रत्येकाचा</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">वेगळा</span><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span><span lang="HI" style="font-family: Mangal;">असतो</span><span style="color: #2f2f2f;">.</span><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhWDwpWz9frQakVZ-EYkOfDwhtpZq3AFkiDC0LHv7mmlZlWpqfDb75oq36i-wCMNRChl7_rlJlnES-jDFvuz5UgjEpDMQ1cTTUMSKYV4qFzVPQrkS8OJXBw-AyCRls2jkI5aJt76ZAfgQw/s1600/ATT8086821.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhTKmyy61SNX9nlKhTt1lI5bL-CqfNxh6OxbPXS4x-qTRk-zFJTZYnUjl3KHt5SIdQdMS-cUruABnzSGwPA9PEY1OoYaWzkDMQQgTr7bmzaF52ebVc6aupMv7NlY_dLxK3mxCtphfXRlUM/s1600/ATT8086820.jpg" height="430" width="640" /><b><span lang="HI" style="color: #2f2f2f; font-family: Mangal;">प्रचि</span><span style="color: #2f2f2f;"> – </span><span style="color: #004080;">14</span><span style="color: #2f2f2f;"><br />
</span></b><b><span lang="HI" style="color: #2f2f2f; font-family: Mangal;">थोडक्यात</span></b><b><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span></b><b><span lang="HI" style="color: #2f2f2f; font-family: Mangal;">काय</span></b><b><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span></b><b><span lang="HI" style="color: #2f2f2f; font-family: Mangal;">तर</span><span style="color: #2f2f2f;"> "</span></b><b><span lang="HI" style="color: #2f2f2f; font-family: Mangal;">आयुष्य</span></b><b><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span></b><b><span lang="HI" style="color: #2f2f2f; font-family: Mangal;">हे</span></b><b><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span></b><b><span lang="HI" style="color: #2f2f2f; font-family: Mangal;">अळवावरचे</span></b><b><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span></b><b><span lang="HI" style="color: #2f2f2f; font-family: Mangal;">पाणीच</span><span style="color: #2f2f2f;">". </span></b><b><span lang="HI" style="color: #2f2f2f; font-family: Mangal;">घरंगळण्याआधी</span></b><b><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span></b><b><span lang="HI" style="color: #2f2f2f; font-family: Mangal;">मनसोक्त</span></b><b><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"> </span></b><b><span lang="HI" style="color: #2f2f2f; font-family: Mangal;">उपभोगुन</span></b><b><span lang="HI" style="color: #2f2f2f;"></span></b><b><span lang="HI" style="color: #2f2f2f; font-family: Mangal;"></span></b></a><b><span lang="HI" style="color: #2f2f2f; font-family: Mangal;">घ्या</span><span style="color: #2f2f2f;">.</span></b></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhWDwpWz9frQakVZ-EYkOfDwhtpZq3AFkiDC0LHv7mmlZlWpqfDb75oq36i-wCMNRChl7_rlJlnES-jDFvuz5UgjEpDMQ1cTTUMSKYV4qFzVPQrkS8OJXBw-AyCRls2jkI5aJt76ZAfgQw/s1600/ATT8086821.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhWDwpWz9frQakVZ-EYkOfDwhtpZq3AFkiDC0LHv7mmlZlWpqfDb75oq36i-wCMNRChl7_rlJlnES-jDFvuz5UgjEpDMQ1cTTUMSKYV4qFzVPQrkS8OJXBw-AyCRls2jkI5aJt76ZAfgQw/s1600/ATT8086821.jpg" height="430" width="640" /></a></div>
<span style="color: #2f2f2f;"> </span><b><span lang="HI" style="color: #2f2f2f; font-family: Mangal;"></span></b><br />
<u><span style="color: blue;"><br /></span></u> </div>
nitinhttp://www.blogger.com/profile/00247828199688084963noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-9176387476928414093.post-14500584451980869092014-01-10T00:27:00.000-08:002014-01-10T00:27:15.903-08:00मुलांचा अभ्यास कसा घ्याल ?<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgeeIf7K7NW3Mbezh9HCJqpn8VjAT8tqnL972tZQQYEKLT0X_o71VeDHacLwLxn5FfI1kN7zfT5iYx8BgbHhdih_4KQKj6FuYQWwN3G0IagbQCx23O1Oave_eQN5j5ZZaiYzAgXu5Jz9oQ/s1600/index.jpeg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgeeIf7K7NW3Mbezh9HCJqpn8VjAT8tqnL972tZQQYEKLT0X_o71VeDHacLwLxn5FfI1kN7zfT5iYx8BgbHhdih_4KQKj6FuYQWwN3G0IagbQCx23O1Oave_eQN5j5ZZaiYzAgXu5Jz9oQ/s1600/index.jpeg" height="303" width="320" /></a></div>
मुलांचा सर्वांगीण विकास हा राष्ट्रीय दृष्टीनं साधयला हवा; यातूनच स्वावलंबनम सहकार्य, श्रम, सेवा आणि त्याग ही महान जीवनमूल्ये मुलांच्या अंगी बाणतील. मूल हे शिक्षणचे केन्द्र आहे, व अभ्यासक्रम हे संस्कृतीसंवर्धनाचे साधन आहे, ही गोष्ट लक्षात घेऊन बालविकास साधण्यासाठी शिक्षण संस्था आहेत. पालक प्रयत्नशील आहेत. समाजयंत्रणा योजना आखीत आहेत. पण या सर्व गोष्टी मुलाभोवती त्याच्या भावी जीवनाची पूर्वतयारी करण्यासाठी योग्य ते वातावरण निर्माण करण्यासाठी आहेत. याची जाणीव शिक्षकांना, पालकांना असेल तरच बाळांची उत्तम जडणघडण होऊ शकेल.<br /><br />शाळेत येण्यापूर्वी मूल कोऱ्या पाटीप्रमाणे येत नाही. वऱ्याचशा गोष्टी त्याने मिळवलेल्या सतात. जन्मल्यापासून मूल शिकतच असते. त्याला मदत करणे एवढेच पालकांचे, शिक्षकांचे काम आहे. पालकाला मोकळेपणी शिकू देणे, त्याच्या शैक्षणिक जीवनातील अडचण दूर करणे एवढेच काम आपले. मूल हे घरात राजा असते; त्याला सत्ता साऱ्या घरात चालते. त्याचे सिंहासन म्हणजे आईची कटी असते. राजा घरात हुकूम सोडतो. सर्वांना ते पाळावे लागतात. पण एकदा का मूल शाळेत गेले म्हणजे शाळेत त्याला शिक्षकाचे ऐकावे लागते. दुसऱ्याचे हुकूम पाळणे मुलाला भाग पडते, मूल गांगरून जाते. म्हणून आरंभी घर व शाळा हा दुवा जितक्या उत्कृष्ट तऱ्हेने सांधला जाईल तितका शिक्षणाचा पाया नकळत दृढ होत जाईल. म्हणूनच ही खबरदारी घेणारा शिक्षक मुलाचा खरा विकास साधू शकेल<br /><br />मानसशास्त्रीय प्रगतशिक्षणपद्धती<br />बालमनाचे अवगाहन करून निरोगी वातावरणात पालकांचा सर्वांगीण विकास साधणे ही मानसशास्त्रीय दृष्टी समाजाला फार उशिरा आली. मानसशास्त्रदृष्ट्या जुन्याकाळी शिक्षणाकडे पाहिले जात नसे. मूल हे मोठ्या माण्सापेक्षा वेगळे आहे ही कल्पना काही वर्षापूर्वी नव्हती. प्रसिद्ध शिक्षणशास्त्रज्ञ रुसो या फ्रेंच विद्वानाने ही कल्पना सर्व जगापुढे मांडली. त्याने मुलांचा अभ्यास तयार होतो. ही नैसर्गिक पद्धत प्रथम लोकांपुढे मांडली. स्वित्झर्लंडमधील प्रसिद्ध विद्वान पेस्टालॉजी व त्याचा शिष्य फ्रोबेल यांनी या द्रुष्टीने विचार करून ‘किंडन गार्डन’ पद्धत सुरू केली. मुलाचा विकास निव्वळ माहिती देण्याने होत नाही. तर त्याला अनुभव यायला पाहिजे ही गोष्ट या शिक्षणशास्त्रज्ञाने जगालापटवून दिली शिक्षण पद्धतीत शिक्षकाचे महत्त्व कमी झाले व मुलांचे महत्त्व वाढत गेले. हा पहिला मोठा फरक पडला. मुलांच्या स्वाभाविक प्रवृत्तीचा विकास होणे हे या शिक्षण विषयक कल्पनेचे परिणत स्वरूप होय.<br /><br />स्वामी विवेकानंदांनी सांगितलेले शिक्षणाविषयक विचार चिंतनीय आहेत. शिक्षण म्हणजे ज्ञा देणे अगर माहितीचा प्रसार करणे नव्हे तर मानवाच्या अंतःकरणात खोलवर दडलेल्या एका आत्मीक शक्तीवर पोचण्याचे सामर्थ्यमानवाला प्राप्त होण्याप्रत त्याला आंतरमनाचा विचार करण्यास प्रवृत्त करणे, त्यामधून जो मनुष्य तयार होतो तो पूर्णत्वाला पोचलेला असतो, देवत्व प्राप्त झालेले असणे. प्लेटो या थोर महात्म्याने सांगितले आहे की शरीराचा विकास व्हावयास पाहिजे तर शरीराच्या निरनिराळ्य़ा अवयवास काम मिळाले पाहिजे.ही शिक्षणाची दृष्टी महात्मा गांधीच्या शिक्षणपद्ध्तीत उघड दिसून येते. निसर्ग, समाज व उद्योग ही ज्ञानाची भांडारे आहेत. त्यांच्या मधील ज्ञन केवळ, पुस्तकांच्या साहाय्याने न देता ते पक्के होते. ही गोष्ट विचारवंताना पटलेले आहे. त्यातही मुलाला मोठं महत्त्वाचे स्थान दिलेले आहे.<br /><br />प्रगत शिक्षणाचा विचार करता असे दिसून येईल की, नाट्य, काव्य, नृत्य, निसर्गदर्शन, खेळ, छंद इत्यादींनी मुलाभोवती मन मोकळे वातावरण निर्माण होते; व मुलांचा सर्वांगीण विकास होतो. वरील गोष्टी तात्त्विक दृष्टीने मांडलेल्या दिसतील पण सद्यःपरिस्थितीत अभ्यासक्रम, पुस्तके, शालेय शिस्त परीक्षा परीक्षेतील गुण यावर भावी जीवनाकडे दृष्टी ठेवून पालक शिक्षक मुलांचा अभ्यास पुरा करून घेणे त्यांच्या व्यवहारी जीवनाकडे दृष्टी ठेवणे, अशा अनेक समस्या समाजापुढे आहेत; त्याकरिता सरकारी यत्रणेने शाळा शिक्षक शिक्षणपद्धती, परीक्षा पद्धती वगैरे बाबतीत केलेले नियम आणि वर निर्देशित केलेली पालकांच्या विकासाची द्रुष्टी यांचा मेळ घालताना मुलांचा विचार, मुलांचे समाधान मुलांची प्रगती मुलांची जिद्द, समाजात माणूस म्हणून त्याचा जगण्याचा हक्क दुसऱ्याच्या हितात आनंद मानण्याची व्रुत्ती त्याच्या अंगी बाणणे म्हणजेच खरा माणूस होणे या द्रुष्टीने आज शिक्षकांना व पालकांना मार्गदर्शन पाहिजे. शिक्षक शाळेत तासन्तास शिकवतो. पालकांचा मुलागागे अभ्यासाचा तगादा या गोष्टींनी नकळत मुलांच्या नैसर्गिक प्रवृत्तीकडे दुर्लक्ष होण्याचा केव्हा केव्हा धोका निर्माण होतो.<br /><br />जन्मापासूनचे अनुभव हेही एक शिक्षणच<br />शालेय अभ्यासक्रम तयार करणारी माणसे सूज्ञ असतात. अभ्यासक्रमाला पोषक अशी पुस्तके बनाणाऱ्या मंडळातील सभासदांचा लहान मुलांशी किती संबंध येतो याचाही विचार करायला पाहिजे. या सर्व गोष्टींचा विचार करून शिक्षकाने फार मोठ्या जबाबदारीने काम केले पाहिजे. पालकांनी अभ्यास करून घेणे याबरोब्रच मुलांचे समाधान कायम ठेवणे, त्यांच्या आनंदात कमतरता होऊ न देणे, कोणत्याही थरातील मूल असले तरी त्याला कमी न लेखणे मूल बालरूपी परमेश्वर आहे या गोष्टीवर श्रद्धा असणे या गोष्टी तलमळीने साधल्या तर मुलांकडून पालकांच्या समाजाच्या ज्या अपेक्षा आहेत त्या साध्य झाल्याशिवाय राहणार नाहीत.<br /><br />प्रस्तुत लेखकाने गेली ६० वर्षे अव्याहत सर्व थरातील मुलांशी आपला बराच संपर्क साधला, व कोठलेही मूल मागे पडत नाही याचा अनुभव घेतला. हलक्या वाटणाऱ्या थरातील मूल श्रेष्ठत्वाला गेलेले पाहण्याचे भाग्य मिळवले. आणि म्हणून शिकवणे, अभ्यास करून घेणे ही गोष्ट ग्रहण नाही. मुलालाशिकू देणे, दक्षतेने त्याच्या शैक्षणिक जीवनातील अडचणी दूर करणे, क्षणोक्षणी त्याची वृत्ती समाधानी ठेवणे, त्याच्या आनंदी वृत्तीत स्वतः समाधान मानणे एवढ्या गोष्टी साधल्या म्हणजे अभ्यासक्रम कोणताही असो, पुस्तके कोणतीही असोत, शैक्षणिक बंधने असोत. तरी पोटच्या मुलाकडे ज्या दृष्टीने आई पाहते ती दृष्टीच शिक्षणाचे साध्य साधते.<br /><br />मूल जन्मलेल्या पहिल्या दिवसापासून स्वतः शिकतच असते. निरीक्षण, अनुभव, कल्पना, विचार व निर्णय ही पंचपदी मुलाला शिक्षण तेत असते. जन्मल्यापासून मूल भाषा शिकते, गणित शिकते सामान्यज्ञानही शिकते. आजच्या कोणताही विषय शिकत असते. ही गोष्ट जिव्हाळ्याच्या शिक्षकाला सतत दिसून येते. मुलाच्या मानसिक शक्ति वाढण्यास त्याच्या स्वाभिमानास धक्का लागता कामा नये हे व्रत संबंधितांनी पाळले पाहिजे. स्वाभिमानात शीला उगम आहे. पालक सच्छील बनण्यास मदत करणे त्याचा स्वाभिमान राखला तरच शक्य आहे. त्याप्रमाणेच पालकाला काही छंद असतात. छांदात विकासाचे केन्द्र साठविलेले असते. बालकांचे छंद जोपासले पाहिजेत व त्यातून त्याची प्रगत्ती नकळत साधली पाहिजे. यासाठी संबंधितांनी अत्यंत दक्ष राहिले पाहिजे.मुलांना आपण शाळेत पाटवतो, मुले पुस्तकातून शिकतात. तयार करून परीक्षा पास होतात. ही परंपरा चाललीच आहे.<br /><br />पण यातून साधावयाचे काय ?<br />मुलांचा विकास कोणत्या गोष्टीत झाला पाहिजे ते सदैव दृष्टीसमोर ठेवणे पाहिजे. मुलांचा शारीरिक बौद्धिक मानसिक, नैतिक, सामाजिक, सांस्कृविकास राष्ट्रीय दृष्टीने साधला गेला पाहिजे. हे सदैव मुलांभोवती असणारांनी आम्ही लक्षात ठेवले पाहिजे. आणि त्यातूनच स्वावलंबन सहकार्य श्रम, सेवा आणि त्याग ही महान जीवनमूल्ये मुलांच्या अंगी बाणतील अशी खबरदारी घेतली पाहिजे. नकळत ती त्यांच्या अंगी उतरली पाहिजेत. मुलांना सदोदित त्यांच्या आवडीच्या विषयाट ठेवणे स्वच्छता राखणे वगैरे बाबतीत मुले आई-वडलांस मदत करण्यास उत्सुक असतात. त्यांचा तो उत्साह कमी होऊ नये. मूल जास्तीत जास्त आईवडिलांच्या सहवासात असले पाहिजे. पालकांनी मुलांना आपले भांडवल करू नये. म्हणजे पालकांच्या मताप्रमाणे मुलाने डॉक्टर, इंजिनिअर, वकील व्हावे व्हावे अशी पालकांनी त्यांच्या वर शक्ती करू नये. मुलांना आवडेल तो पेशा पत्करण्याची त्यांना मुभा द्यावी. असे झाले तरच मुलांचा खरा विकास साधून तो राष्ट्राचा उपयुक्त घटक बसू शकेल. शाळेत मूल आल्यापासून शिक्षकांनीही पुधील गोष्टी नजरेसमोर ठेवल्या पाहिजेत. आजच्या लेखात लहान मुलांचा प्रश्न आहे म्हणून ओझरते लिहिण्याचे धाडस करतो.<br /><br />खर पाहिले तर शाळा ही शिशूवर्गापासून एस.एस.सी. पर्यंत एकसंच असली पाहिजे. तरच बालकाच्या शिक्षणाची साखळी पूर्ण होऊ शकेल.पूर्व प्राथमिक, प्राथमिक, माध्यमिक असे वेगळे खंड असू नये. एकसंच शाळा बालकांची जलदगतीने प्रगती साधू शकतात मुलांत शक्ती निर्माण करतात. निर्भयवृत्तीने मूल सामर्थ्यवान बनते. शिशूवर्ग व पहिली या दोन वर्गात मुलांना शाळेचे आकर्षण वाटेल असे वातावरण तयार झाले पाहिजे. दुसरी, तिसरी या दोन वर्गात म्हणजे मुले ७/८ वर्षांची होई पर्यंत आकर्षणाबरोबरच अभ्यासाची गोडी निर्माण पाहिजे. चौथी ते सातवी या वर्गात शिक्षणाची बैठक घातली गेली पाहिजे. त्याच्या पुढील वर्गात मूठ स्वाध्यायाने शिकण्यास सामर्थ्यवान बनले पाहिजे. त्यानंतर मुलाच्या मनाप्रमाणे त्याला शिकू देणे, मूल चारित्र्यवान बनेल. आपले जीवन समृद्ध करील, या बाबतील लक्ष ठेवणे, संयमाचा त्याला आकार देणे त्याचा द्रुष्टीकोण विशाल बनवणे हे साधले म्हणजे शाळेत व घरात शिक्षकांनी व पालकांनी अभ्यास कसा करून घ्याला याचा उलगडा आपोआप होईल.मूल हे घराचा बहुमोल अलंकार आहे. व राष्ट्राचा खराखुरा आधारस्तंभ आहे या दोन गोष्टी सदैव नजरेसमोर असल्या म्हणजे सर्व काही साधेल, या गोष्टींवर श्रद्धा असावी.<br /><br />(अभ्यास आणि व्यायाम या दोन्हीही गोष्टी मुलांकडून करून घेणं आवश्यक आहे. ) (खरी ईश्वरसेवा :- आपल्या मुलांचं पालनपोषण करणं हीच स्त्रीची ईश्वरसेवा होय. आपल्या मुलांच्याद्वारेच ती ईश्वराची सेवा करीत असते. मुलांना जन्म देणं, त्यांचं पालनपोषन करणं याबरोबरच त्यांना सत्य, मानवतेची शिकवणूक देणं हेच तिचं परमकर्तव्य होय. – काउंट लिओ टॉल्सटाय )<br /><br />क्रिएटिव्ह जाहिराती, मराठी तरुणांनो राहू नका पाठी!<br /><br />‘अमुल बटर’च्या एकसे एक जाहिराती बनवणारे, ‘हिंग्लिश’ भाषा लोकप्रिय करणारे, मराठी नाटक, कलाकारांना ग्लोबल लेव्हलला नेणारे आणि भारतानंतर आता टांझानियामध्ये जाहिरात क्षेत्र पादाक्रांत करणारे सुप्रसिद्ध अॅड-गुरू भरत दाभोळकर देत आहेत मराठी तरुणांना जाहिरात क्षेत्रातील आव्हानांवर मात करण्याचा कानमंत्र!<br /><br />जाहिरातीच्या जगाचा विस्तार आता मोठ्या प्रमाणावर झाला आहे. जाहिरात कलेचं आता रितसर प्रशिक्षण भारतात सुरू झाल्यामुळे अनेक ट्रेन्ड अॅडव्हर्टायझर अॅड-वर्ल्डमध्ये दाखल झाले आहेत. मराठी मुलांची संख्याही या क्षेत्रात वाढत आहे. मराठी तरुण जाहिरातीच्या जगात आपला ठसा उमटवत आहेत. मराठी माणूस मुळातच प्रचंड क्रिएटिव्ह आहे. टॅलेंटच्या बाबतीत मराठी माणूस इतररांपेक्षा सरस आहे. पण, तरीही जाहिरात क्षेत्रात मराठी माणसाचं ‘डॉमिनेशन’ का नाही?<br /><br />आज जाहिरात क्षेत्रात एक प्रमुख आव्हान असतं ते तुमचा टार्गेट ग्रुप ओळखण्याचं. आपण जाहिरात कुणासाठी बनवतोय, हे आपल्याला समजलं पाहिजे. बऱ्याच वेळा होतं असं, की जाहिरातदार आणि त्यांचे क्लायंट्स हे एवढे श्रीमंत, हाय-फाय असतात, की आपल्या व्यतिरिक्त भारतात मध्यमवर्गीय, सामान्य लोक राहातात, हेच त्यांच्या लक्षात येत नसतं. मर्सिटिजमधून फिरत असताना किंवा एखाद्या मोठ्या क्लबमध्ये बसून जाहिराती डिझाइन केल्या जातात आणि त्यात देशभरातल्या जनतेला डोळ्यांसमोर ठेवल्याचा आव आणला जातो. पण, तुम्हाला जाहिरात करायची असेल, एखाद्या अशा उत्पादनाची जिचा ग्राहक सातारा-सांगली ते यूपी, बिहारमधल्या गावांमध्ये आहे. तर, तुम्ही त्याच्या भावना जाणून घेणार कशा? बस, ट्रेनने प्रवास करणाऱ्या ग्राहकांना आकर्षित करणाऱ्या जाहिराती मर्सिडीजमध्ये बसून नाही डिझाइन करता येत, हे समजलं पाहिजे.<br /><br />जाहिरात क्षेत्र म्हणजे ग्लॅमर, पार्ट्या, गलेलठ्ठ पगार असं वाटतं. पण, त्यासाठी मेहनतही तेवढीच घ्यावी लागते. यात वाईट किंवा चुकीचं काहीच नाही. मराठी तरूण टॅलेंटेड असूनही तो मागे का राहतो? इथे भाग असतो तो आत्मविश्वासाचा. जाहिरात क्षेत्रातलं हाय-फाय इंग्लिश पाहून बऱ्याच जणांना भीती वाटते. पण, त्याने घाबरून जाण्याची गरज नाही. हे मी माझ्या उदाहरणावरून सांगतो. मी कॉलेजमध्ये गेल्यावर पहिलं इंग्लिश वाक्य बोललो होतो. मला इंग्लिश बोलताना जेव्हा अडायला व्हायचं, तेव्हा मी सरळ त्यात मराठी किंवा हिंदी शब्द घुसडायचो. पण, पुढे हिच भाषा लोकांना पसंत पडली. तिला ‘हिंग्लिश’ म्हटलं जाऊ लागलं. क्रिएटिव्हिटीला भाषेचं बंधन नसतं. भारतीय लोकांसाठी आपण अॅड बनवत असतो. भारतीय लोकांची भाषा इंग्रजी नाही. एक अॅड इंग्लिशमध्ये लिहून ती नंतर चौदा भारतीय भाषांमध्ये भाषांतरासाठी दिली जाते. पण, याउलट ती एखाद्या भारतीय भाषेत लिहूनही नंतर इंग्रजीत ट्रांसलेट करता येऊ शकते ना! आज भारतीय जाहिरात क्षेत्रात जे दिग्गज मानले जातात, ते कमलेश पांडे, पियुष पांडे, प्रसून जोशी ही मंडळी हिंदीमध्ये शिकली होती. त्यांनाही इंग्रजीचं ज्ञान सुरूवातीपासून नव्हतं. पण तरीही हे हिंदी भाषक जाहिरातींवर देशी छाप पाडून मोठे झालेच ना! मग मराठी माणूस का आपल्या भाषेमुळे मागे राहतोय? जाहिरात क्षेत्रात येण्यासाठी इंग्लिश येणं आवश्यक नाही. मात्र, जर तुम्हाला इंग्लिश येत असेल, तर तुम्हाला वेगळा आत्मविश्वास मिळतो. अमराठी क्लायंट इंग्रजीत जेव्हा ब्रीफ देतो, तेव्हा ते तुम्हाला व्यवस्थित समजू शकतं. यासाठी तरी इंग्लिश शिकावंच.<br /><br />आज जाहिरात क्षेत्रांमध्ये आर्ट डिरेक्टर, व्हिज्युअलायझर यांसारख्या मोठ्या पोस्टवर मराठी लोकांचं अधिराज्य आहे. कमर्शियल आर्टिस्ट्स हे बहुतेकवेळा मराठीच असतात. जे जे स्कूल ऑफ आर्ट, रचना सांसद सारख्या कॉलेजांमधून अनेक टॅलेंटेड, क्रिएटिव्ह मराठी तरुण/ तरुणी जाहिरात क्षेत्रात येतात आणि आपलं स्थान निर्माण करतात. पण... मॅनेजरिअल पोस्टसाठी हे लोक प्रयत्न करत नाहीत. मराठी माणसाचा मुळातच प्रॉब्लेम असा असतो, की सेटल झाले की ते समाधानी होतात. आपल्या कम्फर्ट झोन पलिकडे जाऊन चौकटीबाहेर जाऊन प्रयत्न करायला ते घाबरतात. मॅनेजरिअल पोस्टसाठी मराठी माणसं प्रयत्नच करत नाहीत! तिथे सगळे अमराठी लोक पाहायला मिळतात. त्यामुळे जाहिरात क्षेत्रामध्येही मराठी माणसांच्या डोक्यावर अमराठी लोक बसलेले दिसतात. हे चित्र बदलणं मराठी मुलांच्याच हातात आहे.<br /><br />नुसत्या मुंबईत तीन हजारांच्या आसपास अॅड एजन्सीज आहेत. मराठी प्रतिभेला इथे चांगला वाव आहे. आज विविध ठिकाणी मराठी माणसाने आपला ठसा उमटवला आहे. जाहिरात क्षेत्रातही तितक्याच दिमाखात मराठी पाऊल पुढे पडायला हवं. सो, ऑल द बेस्ट!<br /></div>
nitinhttp://www.blogger.com/profile/00247828199688084963noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-9176387476928414093.post-24618722714349305232013-12-10T21:24:00.001-08:002013-12-10T21:24:34.923-08:00भारतातील दुग्धव्यवसाय<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<b><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgnf9oApcWqZ7W2YDUTKP9I3dhUCcOnDb7r6_eEtbYDQsQ7xGFkY7SIDkjlsfVCnW1rHmCr88TiAl9mZlo5VK00a5fUAmRM-boPf8V9dlYfI4-utHyvQ3aEAPvV9QNdcqusOiqFTSdhR9g/s1600/f1013d591af14caea1b0eccc5824ec46.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgnf9oApcWqZ7W2YDUTKP9I3dhUCcOnDb7r6_eEtbYDQsQ7xGFkY7SIDkjlsfVCnW1rHmCr88TiAl9mZlo5VK00a5fUAmRM-boPf8V9dlYfI4-utHyvQ3aEAPvV9QNdcqusOiqFTSdhR9g/s1600/f1013d591af14caea1b0eccc5824ec46.jpg" height="320" width="216" /></a></b></div>
<br />
<b>भारतातील दुग्धव्यवसाय</b> : दूध व त्यापासून तयार केलेले पदार्थ भारतामध्ये प्राचीन काळापासून जरी वापरण्यात असले, तरी दुग्धव्यवसाय मात्र बऱ्याच प्रमाणात विस्कळित व कौटुंबिक पातळीवरच चालत असे. त्याला व्यवसायाचे स्वरूप फारसे नव्हते. पावसावर अवलंबून असलेली शेती करणारे बहुसंख्य लोक मुख्यत्वे शेतकामासाठी लागणाऱ्या बैलांच्या निपजीसाठी गायी आणि स्वत:ची दुधाची गरज भागविण्यासाठी एकदोन म्हशी पाळत असत. दुग्धोत्पादन व दुग्धव्यवसाय हा त्यांचा दुय्यम हेतू असे. हेच लोक भारतातील प्रमुख दुग्धोत्पादक होते व अद्यापही आहेत. वर्षातील काही महिनेच उपलब्ध होणारा अपुरा चारा व अपुरा खुराक यांमुळे दूध देणारी जनावरे निकृष्ट प्रतीची राहिली. त्यातल्या त्यात गीर, शाहिवाल, सिंधी, थरपारकर, हरियाणा, ओंगोल, कांक्रेज या गायींच्या [→ गाय] आणि निलीराबी, मुरा, म्हैसाणा, जाफराबादी या म्हशींच्या जातती [→ म्हैस] दुग्धोत्पादनासाठी प्रसिद्ध आहेत. गायी व म्हशींच्या एकूण संख्येपैकी म्हशींची संख्या अवघी ३०% आहे. तथापि एकूण दुग्धोत्पादनापैकी ५३% दूध म्हशींचे आहे. १९७० मध्ये भारतातील दुग्धोत्पादन २ कोटी १३ लाख टन इतके झाले. यातील ९५ लाख टन गायींचे, १ कोटी १२ लाख टन म्हशींचे व ५ लाख टन शेळ्यांचे होते. १९७३–७४ मध्ये दुग्धोत्पादन २ कोटी ३० लाख टन झाले. सरासरीने एका म्हशीपासून एका दुग्धकालात ५४० लि., तर गायीपासून १७० लि. दूध मिळते. पंजाब, गुजरात, उ. प्रदेश व बिहार ही राज्ये दुग्धोत्पादनात आघाडीवर आहेत.<br /><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgCvKGKDifje599D3vU2zWasLn9bXmpXTd86McvDvriANkMrodAyAcLLVZFReyf-WAhRmh079dgbX3ku4JQG15RcZ7cVblt-n5rVHWX1YSApGUzUJU9NpzRfBxb4Qd9eyecKYFXPYsELsc/s1600/ddc71873788a4ed19eba8a07bd154a3a.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgCvKGKDifje599D3vU2zWasLn9bXmpXTd86McvDvriANkMrodAyAcLLVZFReyf-WAhRmh079dgbX3ku4JQG15RcZ7cVblt-n5rVHWX1YSApGUzUJU9NpzRfBxb4Qd9eyecKYFXPYsELsc/s1600/ddc71873788a4ed19eba8a07bd154a3a.jpg" height="320" width="193" /></a></div>
शहरांच्या लोकवस्तीत जशी वाढ होत गेली तसे ग्रामीण भागातील लोकांकडून दूध विकत घेऊन ते शहरी वस्तीला पुरवठा करणारे व्यापारी दुग्धव्यवसायात पडू लागले. हे आडते लोक दूध फारच कमी भावाने खरेदी करून त्यावर भरमसाठ नफा घेऊन शहरवासीयांना चढत्या भावाने विकू लागले. दुधाला मागणी वाढली व किंमतही चांगली मिळू लागली. तथापि यामुळे मूळ दुग्धोत्पादकाला मात्र योग्य किंमत मिळत नसे.<br />भारत हा खंडप्राय देश आहे. दळणवळणाची साधने फारशी उपलब्ध नसल्यामुळे व दूध हा नाशवंत पदार्थ असल्यामुळे या अडत्या लोकांनी रस्त्यापासून लांबवर असलेल्या खेड्यांतून दूध गाळा करण्याचा फारसा प्रयत्न केला नाही. परिणामी शहरांचा दुग्धपुरवठा फारच अपुरा पडू लागला. मुंबई, दिल्ली, कलकत्ता व मद्रास यांसारख्या शहरांमध्ये काही लोक म्हशी पाळून दुग्धव्यवसाय करू लागले. हे लोक खेड्यापाड्यातून म्हशींची आयात करीत आणि त्या आटल्या म्हणजे शहरातील खाटिकखान्यात त्यांची रवानगी करीत. यामुळे देशातील दुधाळ म्हशींची संख्या कमी होऊ लागली.<br />खेड्यातून होणारा दुग्धपुरवठा मोसमी असे. पावसाळ्यात व हिवाळ्यात त्यात वाढ होई व उन्हाळ्यात घट होई. खाजगी क्षेत्राकडून होणारा हा दुग्धपुरवठा महागडा असे. पावसाळ्यात दुग्धोत्पादनाचे प्रमाण वाढल्यामुळे अडते लोक उतपादकाला कमी किंमत देत व वाढीव दुधापासून मलई, खवा इ. पदार्थ बनवीत; तर उन्हाळ्यात शहरातील ग्राहकाकडून भरमसाट किंमत घेत. अशा तऱ्हेने खाजगी क्षेत्राकडे दुग्धव्यवसायाचा एकाधिकार असावयाचा असे म्हटल्यास वावगे नाही.<br />भारतातील दुग्धव्यवसायातील परिवर्तन : स्वातंत्र्यप्राप्तीनंतर (१९४७ नंतर) शहरांचे औद्योगिकीकरण झपाटयाने होत गेले व तेथील लोकवस्तीत भरमसाट वाढ झाली. भारतात १९७१ साली दहा लाखापेक्षा अधिक लोकवस्ती असलेली ९ शहरे होती. जवळजवळ ११ कोटी शहरवासीयांपैकी २ कोटी लोक मुंबई, मद्रास, दिल्ली व कलकत्ता या चार शहरांमध्ये राहतात. यामुळे शहरवासीयांची दुधाची मागणी १९६१–७१ या काळात ९३ टक्क्यांनी वाढली, तर दुग्धोत्पादनात अवघी २१% वाढ झाली. दूध थंड करून ते काही दिवस सुस्थितीत राहू शकते, या शास्त्रीय माहितीमुळे दुग्धव्यवसायात परिवर्तन करणे शक्य झाले. खाजगी क्षेत्रातील दुग्धपुरवठ्याचे प्रयत्न अपुरे पडू लागले. अशा वेळी सहकारी तत्त्वावर दुग्धोत्पादन व पुरवठा करणारी भारतातील पहिली सहकारी संस्था, खेडा जिल्हा दुग्धोत्पादक संघ, १९४७ मध्ये स्थापन झाली. याआधी गुजरातमध्ये व्यापारी तत्त्वावर दूध गोळा करण्याचे प्रयत्न १९०६ च्या सुमारास पोलसन कंपनीने केलेले दिसून येतात. या संघाचे मुख्य कार्यालय आणंद येथे आहे. संघाचे कामकाज आदर्श समजले जाते व त्यामुळेच ‘आणंद पॅटर्न’ हे नाव मशहूर झाले. याच सुमारास राज्य शासनांनी शहरांच्या दुग्धपुरवठ्याचा प्रयत्न केल्याचे दिसते. बृहन्मुंबई दुग्ध योजना ही या प्रकारची भारतातील पहिली योजना मुंबईच्या दुग्धपुरवठ्याचा प्रश्न सोडविण्याच्या दृष्टीने महाराष्ट्र राज्य शासनाने दुग्धविकास खात्यामार्फत कार्यान्वित केली. त्याआधी दुसऱ्या महायुद्धाच्या काळात राज्याच्या नागरीपुरवठा खात्यामार्फत मुंबईतील नागरिकांना दूध पुरविण्याचे प्रयत्न झाल्याचे दिसते. या योजनेनुसार मुंबईजवळ आरे येथे अद्ययावत यंत्रसामग्री बसविलेले दुग्धप्रक्रियालय स्थापन करण्यात आले. या प्रक्रियालयाशेजारी २०,००० दूध देणारी जनावरे (गायी व म्हशी) ठेवण्यासाठी अद्ययावत पद्धतीचे गोठे बांधण्यात आले आणि शहराच्या मध्यवस्तीतील अस्वच्छ गोठयांतील म्हशी या गाठयांमध्ये हलविण्यात आल्या. म्हशींच्या परवानेधारक मालकांना अल्प भाडयात गोठे, ठराविक दराने चारा व खुराक मिळण्याची सोय, पशुवैद्यकीय मदत इ. सोयी उपलब्ध योजनेला विकले पाहिजे, असे बंधन आहे. इतर राज्य शासनांनी कमीअधिक फरकाने मोठया शहरांच्या दुग्धपुरवठयाच्या अशाच योजना हाती घेतल्या. तथापि या योजनांमध्ये सुरुवातीला दुग्धोत्पादनात वाढ करण्याच्या दृष्टीने फारसे प्रयत्न झाल्याचे दिसत नाही.<br /> केंद्र शासनाने १९६५ मध्ये राष्ट्रीय दुग्धविकास मंडळ स्थापन केले. या मंडळाचा मुख्य उद्देश राज्य शासनांना आणंद पॅटर्नच्या धर्तीवर दुग्धोत्पादकांचे सहाकरी संघ स्थापन करण्यास मदत करणे हा आहे. या मंडळाने ‘ऑपरेशन फ्लड’ नावाच्या प्रकल्पाची १९६८–६९ मध्ये आखणी करून त्याची दुग्धव्यवसाय महामंडळामार्फत कार्यवाही पण सुरू केली आहे.<br /> ‘ऑपरेशन फ्लड’ या प्रकल्पाच्या पहिल्या टप्प्याचे उद्दिष्ट मुंबई, दिल्ली, मद्रास आणि कलकत्ता या चार शहरांचा रोजचा दुग्धपुरवठा जास्तीत जास्त प्रमाणात राज्य शासनांच्या दुग्धविकास खात्यांमार्फत ग्रामीण भागातून गोळा केलेल्या दुधाने करणे; यासाठी या खात्यामार्फत चालू असलेल्या दुग्धप्रक्रियालयांची दूध हाताळण्याची क्षमता वाढविणे अथवा नवीन दुग्धप्रक्रियालये उभी करणे; ग्रामीण भागातील दुग्धपुरवठ्यात वाढ करण्याच्या दृष्टीने या शहरांशी संलग्न अशी १८ केंद्रे निवडून त्याभागात विशेषत्वाने दुग्धोत्पादन वाढविण्याचे प्रयत्न करणे हे आहे. अशा प्रयत्नात दुग्धोत्पादकांचे आणंद पॅटर्नच्या धर्तीवर सहकारी संघ स्थापन करणे, संघाच्या सभासदांना योग्य किंमतीत संतुलित पशुखाद्य पुरविणे, संकरित गायींच्या पैदाशीसाठी दुधाळ विदेशी जातींच्या वळूंचे वीर्य कृत्रिम पद्धतीने वीर्यसेचन करणारी केंद्रे स्थापन करणे, पशुवैद्यकीय मदत देणे, सभासदांनी उत्पादन केलेले दूध गोळा करून ते थंड अवस्थेत साठविण्याची व्यवस्था इ. सोयींचा समावेश आहे. अशा रीतीने नागरी भागातील दुग्धप्रक्रियालये व ग्रामीण भागातील दुग्धेत्पादक यांची सांगड घालून या शहरांचा दुग्धपुरवठा हळूहळू संपूर्णपणे ग्रामीण भागातील उत्पादित दुधाने करणे हे ‘ऑपरेशन फ्लड’ या प्रकल्पाचे अंतिम ध्येय आहे. ग्रामीण भागामध्ये दुग्धोत्पादन करणे आर्थिक दृष्टीने कमी खर्चाचे असल्यामुळे हे दुग्धोत्पादक आणि नागरी ग्राहक या दोघांचेही हितसंबंध सुरक्षित राहू शकतील हा विचार या प्रकल्पामागे आहे. महाराष्ट्रात मुंबई येथे नव्याने बसविण्यात आलेले कुर्ला येथील दुग्धप्रक्रियालय याच योजनेखाली बसविण्यात आले आहे. या प्रकल्पाची सध्याची मुदत १९७७ मध्ये संपते. जागतिक अन्न व शेती संघटना आणि जागतिक अन्न कार्यक्रम यांच्याकडून या प्रकल्पाला मदत मिळाली आहे. ही मदत १९७० ते ७५ अखेर टप्प्याटप्प्याने १ लाख २६ हजार टन स्किम्ड दुधाची भुकटी, ४२,००० टन निर्जल दुग्धवसा (बटर ऑइल) या रूपाने करण्यात आली आहे. यापासून बनविलेले दूध विकून त्यापासून मिळणाऱ्या ९० कोटी ५४ लाख रुपयांचा विनियोग वर उल्लेखिलेल्या कार्यासाठी करण्यात येणार आहे.<br />दुग्धप्रक्रिया व वितरण : दूध हा नाशवंत पदार्थ असल्यामुळे तो ग्राहकापर्यंत सुस्थितीत पाहोचविण्यासाठी त्यावर योग्य ती प्रक्रिया करणे ही आधुनिक दुग्धव्यवसायामध्ये अत्यावश्यक बाब आहे. वाढती मजुरी, दुग्धोत्पादनातील वाढ, सार्वजनिक आरोग्याच्या दृष्टिकोनातून या व्यवसायावर आलेली बंधने, धातुविज्ञान, अभियांत्रिकी व प्रशीतन तंत्र यांमध्ये झालेल्या प्रगतीमुळे दुधावर करण्यात येणाऱ्या प्रक्रियेसाठी यंत्रांचा वापर दिवसेंदिवस अधिकधिक होत आहे. अशा यंत्रांमधील दुधाशी संस्पर्शित भाग अगंज पोलादासारख्या मिश्रधातूंचे बनविलेले असतात. दूध काढणे, त्यातील गाळसाळ काढणे, पाश्चरीकरण, एकजिनसीकरण या प्रक्रिया तसेच बाटल्या भरणे, बुचे लावणे इ. अनेक गोष्टी स्वयंचलित यंत्राने केल्या जातात. अलीकडे ही यंत्रेही दूरनियंत्रण पद्धतीने चालविली जातात. त्यामुळे नियंत्रक फलक बसविलेल्या खोलीत बसून दुग्धप्रक्रियालयातील बऱ्याच प्रक्रिया एकच माणूस करू शकतो.<br /> उत्पादनानंतर काही तासांच्या आत दूध थंड करून साठविणे जरूर असते, अन्यथा ते नासून खाण्यालायक राहत नाही. दूध काढल्यापासून दोन तासांच्या आत १०० से. तापमानापेक्षा कमी तापमानात ते साठविणे जरूरीचे असते. दुग्धोत्पादनात आघाडीवर असलेल्या बहुतेक देशांतील दुग्धशाळांमध्ये दूध थंड करण्याची व्यवस्था असते. दूध काढण्याच्या यंत्राने काढलेले दूध नळावाटे जवळच कोपऱ्यात बांधलेल्या हौदात जमा केले जाते. काही ठिकाणी अद्याप कॅन (पत्र्याच्या बरण्या) वापरण्यात येतात. यूरोपमध्ये काही थोडया ठिकाणी दुग्धशाळेपासून प्रक्रियालयापर्यंत दूध वाहून नेण्यासाठी नळ टाकण्यात आले आहेत; पण हे अपवादात्मक म्हणावे लागेल. हौदात जमा झालेले दूध पूर्वी बर्फाच्या पाण्याच्या साहाय्याने थंड ठेवण्याची व्यवस्था केलेली असे, आता याकरिता खास प्रशीतन तंत्र वापरतात. या दुधाचे तापमान १.६० ते ३.३० से. इतके ठेवतात. कच्च्या (निरशा) दुधावरील ही पहिली प्रक्रिया होय. दररोज किंवा एक दिवसाआड या हौदातील दूध चोषण पद्धतीने नळावाटे टाक्या थंड ठेवण्याची व्यवस्था असलेल्या मोटारीवरील टाक्यांत ओतले जाऊन जवळच्या दुग्धप्रक्रियालयाकडे यापुढील प्रक्रियेसाठी नेण्यात येते. गायींच्या आचळातून दूध काढल्यापासून प्रक्रियालयामधील टाक्यांत पडेपर्यंत नळातून ते वाहून नेले जात असल्यामुळे कोठेही जंतुसंसर्ग होण्याचा फारसा संभव नसतो. मोटारीवरील टाक्यांतील दूध प्रक्रियालयातील टाक्यांत जातेवेळी तपासणीसाठी व दुधाची प्रत ठरविण्यासाठी त्याचा नमुना घेण्यात येतो. आधुनिक दुग्धप्रक्रियालयातील यंत्रसामग्री बहुतांशी स्वयंचलित असते. दुधातील गदळ आणि कचरा काढण्यासाठी असलेले यंत्र काहीसे केंद्रोत्सारक यंत्राच्या तत्त्वावरच कार्य करते. या यंत्राने दूध स्वच्छ झाल्यावर त्याचे पाश्चरीकरण करण्यात येते. पाश्चरीकरण झालेल्या दुधाचे पुढे एकजिनसीकरण करण्यात येते. पाश्चरीकरणानंतर थंड दूध बाटल्यांमध्ये वा कार्डबोर्डाच्या खोक्यांमध्ये स्वयंचलित यंत्राच्या साहाय्याने भरले जाऊन लगेच बुचे लावण्याचे किंवा खोकी बंद करण्याचे कामही यंत्राच्या साहाय्यानेच होते. अमेरिकेत पाश्चरीकरण केलेले दूध गिऱ्हाइकाला त्याच्या उघडया किंवा बंद भांडयात देण्याला कायद्याने बंदी आहे. वर वर्णन केल्याप्रमाणे यांत्रिक पद्धतीने भरलेल्या आणि बंद केलेल्या बाटल्यांमध्ये अगर खोक्यांमध्येच ते दिले पाहिजे. बाटल्या अगर खोकी नंतर शीतकोठीमध्ये साठविल्या जातात. तेथून त्या गिऱ्हाइकाला घरपोच केल्या जातात किंवा विभागीय वस्तुभांडारामध्ये पाठवितात. १९६४ पासून बाटल्यांऐवजी प्लॅस्टिकच्या पिशव्यांचा वापर मोठया प्रमाणावर होऊ लागला आहे.<br /> काही दुग्धशाळांमध्ये दुधातील मलई वेगळी करण्याची केंद्रोत्सारक यंत्रे बसविलेली असून मलई व वसारहित दूध अनुक्रमे लोणी आणि बालकांसाठी दुग्धान्न बनविणाऱ्या कारखान्यांना विकतात. काही उत्पादक आइसक्रीम, चीज, माल्टयुक्त दूध आणि इतर दुग्धजन्य पदार्थ बनविणाऱ्या कारखान्यांना त्यांच्या गरजेप्रमाणे मलईचे प्रमाण राखून प्रमाणित वसारहित दुधाचा पुरवठा करतात. उत्पादित दूध गोळा करणे, त्यावरील प्रक्रिया व वितरण यांची व्यवस्थापन पद्धती बहुतेक पुढारलेल्या देशांमध्ये वर वर्णन केल्याप्रमाणे थोडीफार साचेबंद आहे. अमिरेकेत हे काम बऱ्याच प्रमाणातखाजगी व्यक्ती व संस्था यांच्यामार्फत केले जाते. काही देशांत ते काही अंशी सहकारी पद्धतीवर करण्यात येते. दुग्धव्यवसायाबद्दल प्रसिद्ध असलेल डेन्मार्क देशातील ह व्यवसाय बव्हंशी सहाकरी पद्धतीवर फार पूर्वीपासून चालू आहे. तेथील दुग्धोत्पादकांनी १८८२ मध्ये पहिले सहाकरी दुग्धप्रक्रिया केंद्र स्थापन केले. पुढे अशा सहकारी केंद्रांची संख्या वाढत जाऊन १९३५ मध्ये ती १,४०४ झाली. ही केंद्रे २४ प्रादेशिक दुग्धव्यवसायिक संघांशी संलग्न झाली. हे प्रादेशिक संघ नॅशनल डॅनिश डेअरी अॅसोसिएशन या महासंघाशी संलग्न झालेले आहेत. अशा रीतीने सहकारी पद्धतीवर दुग्धव्यवसायाचे जाळेच डेन्मार्कमध्ये तयार झालेले दिसते. काही खाजगी दुग्धप्रक्रिया केंद्रेही या सहकारी संघाशी संलग्न झालेली आहेत, तर काही खाजगी केंद्रांनी संघ स्थापन केले आहेत. तथापि हे संघ वर उल्लेखिलेल्या नॅशनल डॅनिश डेअरी अॅसोसिएशनशी संलग्न आहेत. या महासंघामार्फत दूध व दुग्धजन्य पदार्थांची निर्यात होत असते. लोणी, चीज, निर्यात करण्यासाठी वेगवेगळी निर्यात मंडळे असून ती आयात करणाऱ्या देशांमध्ये प्रतिनिधी पाठवून महासंघाला निर्यातीच्या बाबतीत सर्वतोपरी साहाय्य करतात. स्थानिक विक्रीसाठी दूध व दुग्धजन्य पदार्थांच्या किंमती डॅनिश मोनॉपली कमिशन (एकाधिकार आयोग) ठरवते व त्या सर्व संघाना बंधनकारक आहेत. डेन्मार्कमधील ७०% दूध व दुग्धजन्य पदार्थ निर्यात होतात.<br />भारतामध्ये दुग्धव्यवसायातील प्रक्रिया आणि वितरण या बाबींना चालना मिळाली ती शहरवासीयांच्या दुधाच्या वाढत्या मागणीमुळे व त्यामुळेच व्यवसायातील या अंगांचे आधुनिकीकरण करण्याची गरज उत्पन्न झाली. पारंपरिक, खाजगी, राज्य शासनांची दुग्धविकास खाती व सहकारी संस्था या चार मार्गांनी दुधावरील प्रक्रिया आणि वितरण होऊन ग्राहकांना दुग्धपुरवठा करण्यात येतो.<br />पारंपरिक पद्धतीमध्ये दुधाचे उत्पादन करणारे लोकच ग्राहकांना दुधाचे रतीब घालीत किंवा अडत्याला ते विकीत. हे दूध मिळेल त्या उपलब्ध वाहनाने- डोक्यावरून, सायकल, घोडयाची गाडी, मोटार, रेल्वे इ. शहरांकडे नेण्यात येई. मुंबईसारख्या मोठया शहरांमध्येही तेथील शहरवस्तीतील दुग्धशाळा व आजूबाजूच्या ग्रामीण भागातील उत्पादक किंवा अडते लोक दूध घरपोच करीत असत. अद्यापही मोठया शहरांचा दुग्धपुरवठा काही प्रमाणात या पारंपरिक पद्धतीने चालू आहे. यामध्ये दुधावर काहीही प्रक्रिया केली जात नाही. फारतर ते नासू नये म्हणून थंड स्थितीत ठेवतात. काही अडत्या लोकांनी आता दुधातील वसा वेगळी करण्याची केंद्रोत्सारक यंत्रे बसवून मलई काढून त्यापासून लोणी व अंशत: वसा काढलेले दुध व इतर दुग्धजन्य पदार्थ ग्राहकांना पुरविण्याची व्यवस्था केली आहे. हे अडते लोक अतिरिक्त दूध खाजगी अगर राज्य शासनाच्या प्राथमिक प्रक्रिया केंद्रांना पुरवितात.<br />खाजगी क्षेत्रांमध्ये दुग्धोत्पादन करून अथवा ग्रामीण भागातील दूध गोळा करून खाजगी दुग्धप्रक्रियालयात प्रक्रिया करून त्यांच्याच वितरण यंत्रणेमार्फत ग्राहकांना पुरवितात. काही वेळा खाजगी क्षेत्रामधील दुग्धोत्पादक त्यांच्या जवळील अतिरिक्त दूध राज्य शासनाच्या दुग्धप्रक्रियालयाकडे पाठवितात.<br />राज्य शासनांच्या दुग्धविकास खात्यांनी शहरांचा दुग्धपुरवठा हाती घेतला आहे. सर्व राज्यांमध्ये अनेक ठिकाणी प्राथमिक स्वरूपाची दूध थंड करण्याची केंद्रे व दुग्धप्रक्रियालये स्थापण्यात आली आहेत. देशामध्ये १९४७ पर्यंत ८७ दुग्धप्रक्रियालये स्थापण्यात आली, २१ प्रक्रियालयांचे बांधकाम चालू होते व आणखी ८४ प्रक्रियालयांची आखणी झालेली होती. महाराष्ट्रात आरे, वरळी व कुर्ला येथील प्रक्रियालयांची मिळून ११ लाख लिटर दूध हाताळण्याची क्षमता आहे. यांशिवाय कोल्हापूर, नागपूर, पुणे, नासिक इ. १७ ठिकाणी कमीअधिक क्षमतेची अशी प्रक्रियालये स्थापन करण्यात आली आहेत. ग्रामीण भागातील दूध योग्य भावाने खरेदी करून ते मुंबईसारख्या मोठया शहरातील ग्राहकांना परवडणाऱ्या दराने रोज पुरविणे हा शहरांचा दुग्धपुरवठा शासनाने हाती घेण्याच्या योजनेमागील हेतू आहे. ग्रामीण भागातील दूध दुग्धोत्पादकांच्या सहकारी संघाकडून, वैयक्तिक उत्पादकाकडून किंवा अडत्या लोकांकडून ठराविक दराने विकत घेऊन जवळच्या प्राथमिक प्रक्रिया केंद्राकडे कॅनमधून पाठविले जाते. तिथे ते थंड करून थंड टाक्या बसविलेल्या मोटारीने लांबवर असलेल्या शहरांच्या पुरवठयासाठी पाठविण्यात येते. शहरातील अधिक क्षमता असलेल्या प्रक्रियालयामध्ये एकजिनसीकरण आणि पाश्चरीकरण या प्रक्रिया झाल्यानंतर दूध स्वयंचलित यंत्रांच्या साहाय्याने बाटल्यांतून अगर प्लॅस्टिकच्या पिशव्यांतून शहरातील ग्राहकानां पुरविले जाते. शहरवस्तीच्या गरजेप्रमाणे खात्यामार्फत वितरण केंद्रे काढून या केंद्रावर सकाळ-दुपार दुग्धपत्रिका (कार्ड) धारकांना दुग्धपुरवठा करण्यात येतो. राष्ट्रीय दुग्धविकास मंडळ, दुग्धव्यवसाय महामंडळ आणि राज्य शासन यांच्या सहकार्याने दुग्धव्यवसाय करणाऱ्या सहकारी संस्था अस्तित्वा आल्या आहेत. या संस्थांनी त्या त्या भागातील दूध उत्पादकांचे संघ स्थापन करून दुग्धोत्पादनात वाढ करण्याच्या दृष्टीने उत्पादकाला पशुखाद्याचा पुरवठा, पशुवैद्यकीय मदत व संकरित गायींच्या पैदाशीसाठी कृत्रिम वीर्यसेचन करण्याची सोय इ. सोयी उपलब्ध करून दिल्या आहेत. उत्पादकाकडून दूध गोळा करून संस्थेच्या प्राथमिक प्रक्रिया केंद्रामध्ये त्यावर प्रक्रिया करून ते ग्राहकांना त्यांच्यात वितरण यंत्रणेमार्फत पुरविण्यात येते. दिवसेंदिवस दुग्धोत्पादकांचे सहकारी संघ व दुग्धव्यवसाय करणाऱ्या सहकारी संस्था यांच्या संख्येत वाढ होत आहे. भारतातील दुग्धव्यवसायाची वाटचाल १९६० नंतर सहकारी तत्त्वप्रणालीचा अवलंब करून चालू आहे. राज्य आणि केंद्र शससनांच्या प्रयत्नांची दिशाही हीच आहे. १९६९ अखेर सहकारी दुग्धोत्पादकांचे १४३ संघ, १०,०१० प्राथमिक सहकारी प्रक्रिया केंद्रे, ३८ सहकारी दुग्ध योजना, ५ सहकारी पशुखाद्य कारखाने व ११ सहकारी दुग्धप्रक्रियालये स्थापण्यात आली होती. महाराष्ट्रात दोन मोठी सहकारी दुग्धप्रक्रियालये वारणानगर (कोल्हापूर) आणि जळगाव येथे स्थापन होऊन त्यांचे कामकाजही मोठ्या प्रमाणावर चालू आहे.<br /></div>
nitinhttp://www.blogger.com/profile/00247828199688084963noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-9176387476928414093.post-75486621990749544862013-12-05T05:48:00.001-08:002014-03-10T02:12:55.097-07:00सण व उत्सव <div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
गणेशोत्सव<br />गणेशोत्सव हा हिंदू धर्मीयांचा एक सार्वजनिक उत्सव आहे. भारतीय समाजामध्ये एकी असावी ह्या उद्देशाने बाळ गंगाधर टिळकांनी ह्या उत्सवाला सार्वजनिक स्वरूप आणले. ह्या उत्सवात गणपतीची पूजा केली जाते.<br />हिंदू धर्मीयांचे आराध्य दैवत असलेल्या विघ्नहर्ता गणरायाचे आगमन भाद्रपद शुद्ध चतुर्थीस होते. व दहा दिवस मोठ्या उत्साहाने हा उत्सव साजरा करण्यात येतो.<br />गणपतीची जन्मकथा<br />एकदा पार्वती मातेस स्नान करण्यास जावयाचे असताना बाहेर कोणीच राहण्याकरता नसल्यामुळे तिने मातीची मूर्ती करून ती जिवंत केली व पहारेकरी नेमून कोणालाही आतमध्ये येऊ देऊ नको असे सांगून पार्वतीमाता स्नानास निघून गेली.<br />काही वेळाने भगवान शंकर तिथे आले व आत जाऊ लागले. पहारेकऱ्याने त्यांना रोखले. भगवान शंकर संतप्त होऊन त्यांनी पहारेकऱ्याचे शिरच उडवले.<br /> पार्वतीमाता स्नान करून परत आल्यावर पहारेकऱ्याला मारलेले पाहून अतिशय संतापली. तेव्हा शंकरांनी आपल्या गण नावाच्या शिष्याला बाहेर जाऊन जो कोणी भेटेल त्या प्राण्याचे डोके कापून घेऊन ये असा आदेश दिला. गण बाहेर पडल्यावर त्याला एक हत्ती दिसला. त्याचे मस्तक कापून तो घेऊन आला. भगवान शंकरांनी ते मस्तक पुतळयाला लावले व जिवंत केले. हा पार्वतीमातेचा मानस पुत्र गज (हत्ती) आनन (मुख) असलेला गजानन होय. भगवान शंकराच्या गणाचा ईश म्हणजे परमेश्वर म्हणून गणेश हे नाव ठेवले. हा दिवस चतुर्थीचा होता. त्यामुळे चतुर्थीस गणेश चतुर्थी म्हणून महत्त्व आहे.<br />या दिवशी भक्तगण श्रीगणेशाची पूजा, प्रार्थना व तसेच उपवास करून भक्ती करतात. भाद्रपद चतुर्थीपासून अनंत चतुर्दशीपर्यंत महाराष्ट्रात फार मोठा उत्सव साजरा होत असतो. श्रीगणेशाचे वास्तव्य या काळात मानण्यात येऊन गणेशाच्या उपस्थितीत अनेक धार्मिक व सामाजिक सार्वजनिक कार्यक्रम केले जातात. सार्वजनिक गणेश उत्सवाची सुरुवात लोकमान्य टिळकांनी केली.<br />सार्वजनिक गणेशोत्सव<br />इंग्रजांच्या काळात भारतीय संस्कृती लयास जात होती, तसेच लोक एकत्र येत नव्हते. लोकमान्य टिळकांना वाटे कि स्वातंत्र्यासाठी लोकांनी एकत्र यायला हवेच त्यासाठी त्यांनी सार्वजनिक गणेश उत्सव सुरु केला आणि त्यातुन प्रबोधन करण्याचा प्रयत्न केला. परंतु आज गणेश उत्सवाला वेगळेच रूप आलेले आपल्य लक्ष्यात येते.<br />विसर्जन<br />मूर्तिविसर्जनाचा मंत्र : पुढील मंत्र मूर्तीचे विसर्जन करण्यापूर्वी म्हणतात. ’यान्तु देवगणा: सर्वे पूजामादाय पार्थिवात् ।इष्टकामप्रसिद्ध्यर्थं पुनरागमनाय च’ ।। ;अर्थ : ’पार्थिव (मातीच्या) मूर्तीची मी आजपर्यंत केलेली पूजा सर्व देवगणांनी स्वीकारावी आणि ईप्सित कार्याच्या सिद्धीसाठी अन् पुन्हा येण्यासाठी आता प्रस्थान करावे.’ श्री महागणपतिपूजन केलेल्या नारळावर, तसेच उमामहेश्वर आणि श्री सिद्धिविनायक यांच्यावर अक्षता वाहून मूर्ती स्थानापासून थोडी हलवतात. त्यानंतर जलाशयात तिचे विसर्जन करतात.<br /><br />विजयादशमी<br />आश्विन शुद्ध दशमी हा दिवस विजयादशमी किंवा दसरा म्हणून पाळला जातो. देवीच्या घटांची स्थापना आश्विन शुद्ध प्रतिपदेला केल्यानंतर देवीचे नवरात्र पाळले जाते आणि दहाव्या दिवशी विजयादशमी साजरा करण्यात येतो.<br /><br />महाराष्ट्रात हा सण दसरा म्हणूनही साजरा केल्या जातो. परस्परांना सोने म्हणून शमी व आपट्याची पाने देतात.या दिवशी सीमोल्लंघन,शमीपूजन अपराजिता पूजन आणि शस्त्रपूजन केल्या जाते. सायंकाळी गावाची सीमा ईशान्येस ओलांडून जायचे,शमी किंवा आपट्याचे पूजन करायचे,तेथे अष्टदल रेखाटून त्यावर अपराजिता देवीची स्थापना करावयाची तीला प्रार्थना करावयाची कि मला विजयी कर.त्यानंतर योद्ध्यांनी शस्त्र पूजन,व्यापाऱ्यांनी व्यापारासाठी प्रयाण व विद्यार्थ्यांनी सरस्वतीपूजन करायचे अशी प्रथा आहे.[ संदर्भ हवा ]<br />विजयादशमीच्या दिवशी आपट्याची पाने सोने म्हणून लुटण्याविषयी काही कथा आहेत. त्यावरून ही प्रथा कशी अस्तित्वात आली असावी यावर उजेड पडतो. रामायणाच्या पंचम सर्गांत रघुवंशामध्ये दिलेली कथा अशी- पूर्वी पैठणमध्ये देवदत्त नावाच्या एका ब्राह्मणास कौत्स नावाचा मुलगा होता. तो सुशील होता. मौजीबंधनानंतर तो भडोच नावाच्या शहरी वरतंतू ऋषीच्या घरी विद्यार्जनासाठी गेला. काही काळ लोटल्यावर कौत्स सर्व शास्त्रांत पारंगत झाला, गुरूला गुरुदक्षिणा देऊन त्यांच्या ऋणातून कसे मुक्त व्हावे असा विचार तो करू लागला.गुरूंचा निरोप घेताना त्याने अत्यंत कृतज्ञतापूर्वक त्याचे आभार मानून आपल्या आवडीचा काही पदार्थ असल्यास तो सांगावा, म्हणजे गुरुदक्षिणेदाखल तो आणून देईन असे त्याला सांगिलते. गुरूने उत्तर दिले:- कौत्सा, दक्षिणार्थ विद्या शिकविणे हे अनुचित कर्म आहे. शिष्य विद्वान् झालेला पाहून गुरुस जो आनंद प्राप्त होतो तीच गुरुदक्षिणा होय. परंतु कौत्सास गुरूच्या ऋणात राहणे न आवडून त्याने आग्रह धरला व पुन: पुन: मी तुम्हाला काय दक्षिणा देऊ? असे विचारू लागला. तेव्हा वरतंतू ऋषी म्हणाले, मी दक्षिणा घ्यावी असा तुझा आग्रहच असेल तर तुला शिकविलेल्या प्रत्येक विद्येबद्दल एक कोटी याप्रमाणे चौदा कोटी मुद्रा व त्याही एकाडूनच आणून दे. ही अट कौत्साने मान्य करून आपल्या विद्येच्या धीरावर तो तेथून बाहेर पडला, परंतु चौदा कोटी मुद्रा व त्याही एकाच इसमाकडून मिळविणे काही सोपे काम नव्हे हे त्याला लवकरच समजले. रघुराजा मोठा उदार व विद्वानांस आश्रय देणारा आहे असे त्याच्या कानावर येताच तो त्याच्याकडे गेला, परंतु त्या वेळी रघुराजाने विश्वजित् यज्ञ करून ब्राह्मणांकडून सर्व द्रव्यभंडार लुटविले होते, यामुळे त्यालाही अत्यंत गरीबी आलेली होती. कौत्साने त्याच्या एकंदर स्थितीचे सूक्ष्म निरीक्षण केल्यावर आपली इच्छा येथे सफल होणार नाही असे वाटून त्याला दु:ख झाले. रघुराजाने आपल्या द्वारी आलेल्या विद्वान् ब्राह्मणाचा योग्य सत्कार केला व त्याच्या आगमनाचे कारण विचारले. कौत्साने कारण सांगितले व तो पुढे म्हणाला, 'राजा, तुला प्राप्त झालेल्या स्थितीत माझी मनीषा सफल होण्याचा रंग दिसत नाही. तथापि त्याजबद्दल खंत वाटू न देता मला दुसरा दाता शोधून काढण्यासाठी जाऊ दे. हे कौत्साचे भाषण ऐकून राजा हसला. त्याने चौदा कोटी सुवर्ण मुद्रा तीन दिवसात देतो असे कौत्सास आश्वासन देऊन त्याला आपल्या घरी ठेवून घेतले. थकलेली बाकी वसूल करण्यासाठी इंद्राबरोबर लढण्याची तयारी चालविली. ही गोष्ट इंद्रास समजताच त्याने अयोध्या नगराबाहेर आपट्याच्या व शमीच्या झाडांवर कुबेराकडून सुवर्णमुद्रांचा वर्षांव करविला. रघुराजाने त्या सर्व कौत्सास दिल्या. त्याने त्या वरतंतू ऋषिपुढे ठेवून त्यांचा स्वीकार करण्याविषयी विनंती केली.परंतु त्याने फक्त १४ कोटी मुद्रा ठेवून घेऊन बाकीच्या कौत्यसास परत दिल्या. त्या त्याने रघुरराजास आणून दिल्या, पण तोही त्या घेईना. शेवटी त्याच आपट्याच्या व शमीच्या झाडाखाली त्या मुद्रांचा ढिग करून त्याने लोकांस त्या नेण्यास सांगितले. लोकांनी अनायासे श्रीमंत होण्याची ही संधी साधून त्या नगरीच्या सीमेबाहेर असलेल्या त्या झाडांची पूजा केली, सोने यथेच्छ लुटले व एकमेकांस देऊन आनंद व्यक्त केला. हा दिवस विजयादशमीचा होता. त्या वेळेपासून या झाडांची पूजा करून सुवर्णमुद्रांच्या ऐवजी या झाडांची पाने लुटण्याचा प्रघात प्रचारात आला.<br /><br />लक्ष्मीपूजन<br /> आश्विन अमावास्या - दिपावली दुसरा दिवस - हिंदूधर्मातील सण आणि उत्सव<br />लक्ष्मीपूजनाच्या दिवशी श्रीविष्णूने लक्ष्मीसह सर्व देवांना बळीच्या कारागृहातून मुक्त केले अशी कथा आहे. प्रातःकाळी मंगलस्नान करून देवपूजा, दुपारी पार्वणश्राद्ध अन् ब्राह्मणभोजन आणि प्रदोषकाळी(संध्याकाळी) लतापल्लवींनी सुशोभित केलेल्या मंडपात लक्ष्मी, श्रीविष्णु इत्यादी देवता आणि कुबेर यांची पूजा, असा लक्ष्मीपूजन या दिवसाचा विधी आहे.<br /><br />श्री लक्ष्मीपूजनाच्या वेळी अक्षतांनी बनवलेले अष्टदल कमल किंवा स्वस्तिक यांवरच श्री लक्ष्मीची स्थापना केली जाते. त्यानंतर लक्ष्म्यादी देवतांना लवंग, वेलची आणि साखर घालून तयार केलेल्या गायीच्या दुधाच्या खव्याचा नैवेद्य दाखवतात. धने, गूळ, साळीच्या लाह्या, बत्तासे इत्यादी पदार्थ लक्ष्मीला वाहून नंतर ते आप्तेष्टांना वाटतात.<br /><br />आश्विन अमावास्येच्या रात्री लक्ष्मी सर्वत्र संचार करते आणि आपल्या निवासासाठी योग्य असे स्थान शोधू लागते. जेथे चारित्र्यवान, कर्तव्यदक्ष, संयमी, धर्माfनष्ठ, देवभक्त आणि क्षमाशील पुरुष आणि गुणवती आणि पतीव्रता स्त्रिया असतात, त्या घरी वास्तव्य करणे लक्ष्मीला आवडते.<br />लक्ष्मीपूजनाच्या दिवशी रात्री केर का काढतात ?<br /><br />आश्विन अमावास्येला सूक्ष्म स्वरूपात गतीमान होणारी त्रासदायक स्पंदने जागृत होतात आणि पुन्हा पूर्ण वायूमंडलात गतीमान होण्यास सुरुवात होते. केर काढल्यामुळे घरात शिरलेले त्रासदायक घटक आणि वायूमंडलात गतीमान असणारी त्रासदायक स्पंदने घराच्या बाहेर फेकले जातात. त्यामुळे घराचे पावित्र्यही टिकून रहाते. म्हणून आश्विन अमावास्येच्या रात्री अलक्ष्मी निःसारण, म्हणजेच रात्री १२ वाजता घरात केर काढतात.<br /><br />होळी<br />होळी सणानिमित्त पेटवलेली 'होळी'<br />होळीचे पूजन<br />होळी हा संपूर्ण भारतामध्ये विशेषत: उत्तर भारतामध्ये अतिशय उत्साहाने साजरा होणारा सण आहे. या सणाला "होळी पौर्णिमा" असेही संबोधले जाते. होलिकोत्सव, धूलिकोत्सव आणि रंगोत्सव म्हणजे होळी, धूळवड व रंगपंचमी अशी या उत्सवाची स्थाननिहाय विभागणी होते तर काही ठिकाणी एकत्रितरीत्या तो साजरा होतो. फाल्गुनी पौर्णिमा या दिवसापासून पासून पंचमीपयर्त या ५-६ दिवसांत कुठे दोन दिवस तर कुठे पाचदिवस हा उत्सव साजरा केला जातो.<br /><br />भारतातल्या वेगवेगळ्या भागांत फाल्गुन पौर्णिमेला एक लोकोत्सव मोठ्या उत्साहात साजरा होतो. ह्या उत्सवाला "होलिकादहन" किंवा "होळी", "शिमगा", "हुताशनी महोत्सव", "दोलायात्रा", "कामदहन" अशा वेगवेगळ्या संज्ञा आहेत. फाल्गुन महिन्याच्या शेवटच्या दिवशी साजरा होणाऱ्या ह्या लोकोत्सवाला "फाल्गुनोत्सव", आणि दुसऱ्या दिवशी सुरू होणाऱ्या वसंत ऋतूच्या आगमनानिमित्त "वसंतागमनोत्सव" किंवा "वसंतोत्सव" असेही म्हणण्यात येते.<br /><br />महाराष्ट्रात होळीच्या दिवशी समिधा म्हणून काही लाकडे मंत्रोच्चारात जाळण्यात येतात, आणि पेटलेल्या होळीभोवती 'बोंबा' मारत लोक प्रदक्षिणा घालतात. होळी नंतर ५ दिवसांनी रंगपंचमी हा सण साजरा केला जातो.<br /><br />होळीचे महत्त्व<br />होळी मनुष्याला मनातील वाईट विचारांना होळीप्रमाणे आगीत जाळून राख करावी अशी कल्पना आहे. त्यामुळे आपले मन निर्मळ व्हावे अशी अपेक्षा असते.<br />होळीच्या दुसऱ्या दिवशी वसंतोत्सवाचा प्रारंभ होतो. यात वाळलेली पाने आणि लाकडे एकत्र करून जाळणे हाच होळीचा उद्देश आहे. पण या हल्लीच्या काळात किमती लाकडे जाळून होळी साजरी करतात . दुसऱ्या दिवशी होळीच्या अग्नीत गव्हांच्या ओंब्या भाजण्याची प्रथा आहे. या दिवसात गव्हाचे पीक तयार होते हे त्यामागील कारण असू शकते. नवीन पीक अग्नी देवतेला समर्पित करण्याचीही प्रथा आहे. होळीच्या दुसऱ्या दिवशी धुलिवंदनाचा सण साजरा केला जातो. याला धुळवड असेही म्हणतात. एकमेकांना गुलाल लावून रंगांची उधळण करणे, सर्वांनी एकत्र येणे, बंधूभाव आणि एकतेचे प्रतीक म्हणून याकडे पहिले जाते. या दिवशी लोक आपसातील भेदभाव, भांडण, गरिबी-श्रीमंती विसरून एकत्र येतात. होळीचे मानसिकदृष्ट्या देखील महत्त्व आहे. लोकांच्या मनात बऱ्याच प्रकारचे मनोविकार लपलेले असतात. ते समाजात भीतीने किंवा शालीनतेमुळे प्रकट होऊ शकत नाहीत. होळीच्या दुसऱ्या दिवशी ते सगळे बाहेर काढण्याची संधी असते. होळीच्या दिवशी शिव्या देणे हा सुद्धा त्याचाच एक भाग आहे.<br /><br />थंडी गेली असून गरम पाण्याने स्नान करण्याचा ऋतू संपला. आता थंड पाण्याने स्नान करू शकता असे सांगतही होळी येते. यानंतरची रंगपंचमीही सृष्टीचा नवा रंग दर्शवणारी असते.<br /></div>
nitinhttp://www.blogger.com/profile/00247828199688084963noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-9176387476928414093.post-49877956923818290582013-11-30T02:12:00.000-08:002013-11-30T02:12:15.635-08:00नागरी सहकारी बँक <div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
सहकारी बँका <br />सर्वंकष विकासाच्या पायावर सहकारी चळवळीची पुनर्मांडणी आवश्यक<br />आपल्या देशातील सहकारी चळवळ व ग्रामीण विकास यांच्या पुनर्मांडणीचा मुळापासूनच फेरविचार करणेचा कालावधी सध्या चालू झाला आहे. ब्रिटीश राजवटीच्या काळात ग्रामीण भागातील शेतकर्यांना शेतीविषयक गरजा वेळेवर भागविता याव्यात म्हणून, पतपुरवठ्याची रचना करण्याचा निर्णय झाला व त्यातून १९०४ चा पहिला सहकारी कायदा संमत करण्यात आला. २००४ साली आपल्या सहकारी चळवळीचा शताब्दी उत्सव साजरा करणार आहोत, त्यामुळे गेल्या १०० वर्षात या देशातील सहकारी चळवळ, या देशातील शेती व्यवसाय, या देशातील शेती पतपुरवठ्याची व्यवस्था आणि एकूण ग्रामीण विकास या सर्वांचे सिंहावलोकन करुन फेरमांडणीच्या दिशा आपल्याला ठरवाव्या लागणार आहेत.<br />भारत सरकारच्या आकडेवारीनुसार स्वातंत्र्यानंतरच्या कालखंडात आपल्या देशातील उद्योगधंद्याचे क्षेत्र बर्याच मोठ्या प्रमाणावर विकसित झाले असतांनासुध्दा आपल्या देशातील एकूण राष्ट्रीय उत्पन्नापैकी ३२ टक्के उत्पन्न हे केवळ शेती या एका विषयातून मिळते. हे ३२ टक्के उत्पन्न देशाची ६८ टक्के ग्रामीण लोकसंख्या जगविते. याचा विचार आपल्याला सध्याची आव्हाने सोडवितानासुध्दा लक्षात घ्यावा लागेल. यासंबंधात, दोन श्रेष्ठ व्यक्तींची वक्तव्ये लक्षात घेण्यासारखी आहेत. रामचरित मानस हा ग्रंथ आपण कां लिहिला याबद्दल संत तुलसीदासांचा असा दोहा आहे की,<br />खेती न किसान को, भिखारी को भिख न मिली<br />वणीननो विजन न, चोरो को चोरी<br />जिवीका विहीन लोक, सिद्य मान शोचक्स<br />कहे एक एकनको, कहा जाई जाई कहा मरी<br />पंडित नेहरूंनी म्हटलेले आहे,आम्हाला सहकारी चळवळीला पर्याय पाहिजे असेल तर तो एकच पर्याय आहे तो म्हणजे सर्वनाश. एकविसाव्या शतकातील आपल्या देशातील सहकारी चळवळ, आज या सर्वनाशाच्या टोकावर उभी आहे आणि भारतातल्या सामान्य माणसाची अशी प्रतिज्ञा आहे की आम्ही, कोणत्याही परिस्थितीत सहकारी चळवळीच्या आधारानेच आमचे जीवन सुखी व समृध्द करु.<br />स्वातंत्र्यानंतर भारत सरकारने ग्रामीण विकासाचा निश्चित मार्गदर्शनासाठी म्हणून १९५४ साली पहिली ग्रामीण पतपुरवठा सर्व कमिटी गोरवाला कमिटी नियुक्त केली. आमची ग्रामीण पतपुरवठा याची सहकारी पध्दती ही गोरवाला समितीच्या शिफारसीनुसार त्रिस्तरीय रचनेवर आधारलेली आहे. सहकारी नागरी बँका या गावाच्या विकास सोसायटीप्रमाणेच प्राथमिक सहकारी बँका या श्रेणीतच मोजल्या जातात. पर्यायाने नागरी बँकासुध्दा ग्रामीण विकासाच्या रचनेतील एक महत्वाचा दुवा आहे असे गोरवाला समितीने गृहीत धरलेले आहे. गोरवाला समितीनंतर भारत सरकारने १९६९ साली रुरल क्रेडिट रिव्ह्यू कमिटी नियुक्त केली होती. १९८१ साली शेती व ग्रामीण विकास यासाठी संस्थात्मक निधीची उपलब्धता यासाठी समिती नेमली होती आणि १९८९ साली खुली कमिटी नियुक्त केली होती. यासर्व कमिट्यांच्या शिफारसी सहकारी पतव्यवस्था बळकट ठरविण्याच्या दृष्टिकोनातून झालेल्या आहेत. परंतु त्यातल्या फारच कमी प्रमाणात अंमलात आलेल्या आहेत. विशेषत: खुली कमिटीने मुलभूत परिवर्तनाच्या बर्याच शिफारसी सुचविल्या होत्या. परंतू त्याची दखल भारत सरकार अगर रिझर्व्ह बॅकेने गांभीर्याने घेतली नाही.<br />रिझर्व्ह बँकेच्या या पतधोरणामुळे देशापुढे व सहकारी चळवळीपुढे पुढील प्रमुख प्रश्न निर्माण झालेले आहेत.<br />१. स्वातंत्र्यानंतर पहिल्या नियोजन मंडळाने सहकारी चळवळ ही एक सामाजिक परिवर्तनाची चळवळ असून देशातील सामान्य नागरिकाचा देशाच्या विकासास सहभाग होण्यासाठी हे एकमेव साधन आहे. म्हणून सहकारी संस्थांना व सहकारी उद्योगांना सहकारी व्यवसायाच्या बरोबरीने स्थान देण्यात यावे.<br />२. नियोजन मंडळाच्या या धोरणानुसार पहिल्या पंचवार्षिक योजनेपासून सातव्या पंचवार्षिक योजनेपर्यंत पंचवार्षिक योजनेच्या आराखड्यांमध्ये सहकारी चळवळीच्या अध्यायाचा समावेश करण्यात आलेला होता. आज आठव्या योजनेपासून सहकारी चळवळीचा अध्याय वगळण्यात आलेला आहे. पर्यायाने सहकारी चळवळ ही सामाजिक चळवळ नसून खाजगी उद्योग व्यवसाय अगर संघटन आहे असे स्वरुप त्याला प्राप्त झालेले आहे. या बाबतीत धोरणाची स्पष्टता करुन घेण्याची अत्यंत जरुरी आहे.<br />३. आपल्या देशातील बहुसंख्य शेतकरी हा कर्जबाजारी आहे. त्याच्या जमिनी सावकाराच्या ताब्यात आहेत, हे लक्षात घेऊन कर्जदार शेतकर्याच्या जमिनीमध्ये उद्या उगवणारे पीक हे आज तारण म्हणून धरावे व त्याच्या आधारावर त्याला पीक कर्ज द्यावे, ही योजना सर्वप्रथम वैकुंठभाई मेहता यांनी चालू केली. आजची संपूर्ण सहकारी चळवळ या एका धोरणाच्या आधारावर उभी आहे. कै. वैकुंठभाई मेहता यांचे हे धोरण चुकीचे होते का आज ते कालबाह्य झाले आहे याचा निर्णय नवीन धोरण ठरविताना करावा लागेल.<br />४. वैज्ञानिक संशोधने कितीही लागली तरीसुध्दा शेती हा निसर्गावर अवलंबून असणारा व्यवसाय आहे. त्यामुळे नैसर्गिक आपत्तीचे वेळी शेतकर्या ला साहाय्य करण्याच्या योजना असाव्यात अशी अनेक वर्षांपासून शेतकर्यांची मागणी होती. गेल्यावर्षीपासून भात सरकारने `सर्वंकष पीक विमा योजना' लागू केली आहे. परंतु तलाठ्याने काढलेली नजर-आणेवारी व गावातील पिकाचे प्रमाण या बाबतीत कोणताही दृष्टिकोन सरकारने बदलला नसल्याकारणाने सर्वंकष पीक विमा योजना सध्या निरुपयोगी किंवा शेतकर्याला भुर्दंड पाडणारी अशी आहे.<br />५. शेतकर्या ला कोणत्याही सवलती अगर सबसीडी सरकारने देऊ नयेत पण कारखानदारी अगर अन्य उद्योगाप्रमाणे शेतीमालाचा उत्पादन खर्च व १०% नफा या किंमती शेतकर्याला दिल्या जातील अशी व्यापारव्यवस्था निर्माण होत नाही, तोपर्यंत केवळ पतपुरवठ्याच्या व्यवस्थेमुळे शेती व शेतकरी यांचे जीवन कधीही संपन्न होणार नाही. सरकारने आधार किमतीऐवजी शेतीमालाला रास्त किफायतशीर किमती यांच्यात जे समाजाला माल, धान्य विकताना, सबसीडी विक्री दरात द्यावी म्हणजे सबसीडीच्या नावावर याला उगाचच झोडपले जात आहे ते थांबेल.<br />६. आपल्या सर्व लहानमोठ्या बँकांना किंबहुना देशपातळीवरील राज्य पातळीवरील , जिल्हा पातळीवरील आणि जागतिक पातळीवरील सर्व बँकांना रिझर्व्ह बँकेने जागतिक बँकेचे नॉर्म्स लावलेले आहे. रिझर्व्ह बँकेच्या धोरणामुळे बँकाच्या अडचणी कमी होण्याऐवजी वाढत चालल्या आहेत. भारत सरकारने आपल्या देशातील बँकिंग व्यवसायाचा स्वतंत्रपणे अभ्यास करुन आपल्या देशातील ज्या बँका जागतिक पातळीवर काम करणार आहेत, त्यांनाच फक्त जागतिक बँकांचे नॉर्म्स लावावेत. देशांतर्गत अन्य सर्व बँकांना आपल्या देशाच्या धोरणानुसार जरुर ते सर्व नॉर्म्स लावावेत.<br />७. नागरी सहकारी बँकाना गेल्या दोन वर्षापासूनच ग्रामीण भागात शाखा काढणे व शेती व्यवसायाला कर्जव्यवहार करण्याची मान्यता देण्यात आलेली आहे. गेली सुमारे ३० वर्षे नागरी बॅंका अशा कर्ज व्यवहाराची मागणी करीत होत्या. नागरी बँका या लोकांनी काढलेल्या असतात. त्यांच्या त्यांच्या कार्यक्षेत्रात समाजाचा त्या विश्वास संपादन करतात व समाजातूनच ठेवीच्या रुपाने निधी एकत्रित करुन त्याच्यावर कर्जव्यवहार करतात. सरकारकडे कोणत्याही पैशाची मागणी न करता स्वावलंबनावर चाललेला एकमेव सहकारी व्यवसाय म्हणजे नागरी बँका होय. नागरी बँका आज ग्रामीण भागात सफाईदारपणे कर्जव्यवहार करु लागलेल्या आहेत. नागरी बँकांची पहिली शिखर बँक महाराष्ट्रात निघालेली असून या शिखर बँकेच्या नेतृत्वाखाली साखर कारखाने, सूत गिरण्या अशा प्रकल्पांना नागरी बँका, मोठा कर्जपुरवठा करुन ग्रामीण व शेती विकास क्षेत्रात उत्तम तऱ्हेने कामगिरी पार पाडू शकताता याचा अनुभव महाराष्ट्राला आलेला आहे.<br />८. शेती व शेतीपूरक व्यवसायाच्या अनुषंगाने जिल्हा बँकांना जो कायदेशीर संरक्षण दिलेले आहे. त्याची उपलब्धता नागरी बँकाना अद्याप करुन देण्यात आलेली नाही. नागरी बँकांना रिझर्व्ह बँकेने केवळ नागरी बँक म्हणण्याच्या ऐवजी विभागीय विकास बँक - रिजनल डेव्हलपमेंट बँक - असा दर्जा दिला तर या बँका, जिल्हा बँकाच्या बरोबरीने ग्रामीण विकासाचे काम करु शकतील. नागरी बँकांच्या ठेवी गोळा करण्याची क्षमता अनुभवी अधिकारी वर्ग व त्यांची स्वत:चे भांडवल या सर्वांचा विचार करुन या बँकावरील बंधन सरकारने व रिझर्व्ह बँकेने कमी केली, तर उद्याच्या ग्रामीण विकासाच्या व शेती विकासाच्या अग्रदूत म्हणून नागरी बँका उत्तम तऱ्हेने काम करु शकतात. सरकारने या सर्व धोरणांचा विचार तातडीने केला पाहिजे. आपल्या देशातील सहकारी चळवळ ही, या पुढच्या काळात पूर्णपणे ग्रामीण विकासाच्या आधारावर चालणार आहे. जागतिक स्पर्धेला तोंड देण्याचे आपल्या देशाकडे ग्रामीण विकास हाच एकमेव मार्ग आहे. शासनाने व रिझर्व्ह बँकेने स्वत:च्या धोरणांचा फेरविचार करुन नागरी बँकांना खुलेपणाने काम करुन देण्याची संधी निर्माण करुन दिली, तर या देशातील ग्रामीण विकासाला महत्वाचा हातभार नागरी बॅंकांना खुलेपणाने काम करु देण्याची संधी निर्माण करुन दिली तर या देशातील ग्रामीण विकासाला महत्वाचा हातभार नागरी बँका लावू शकतील एवढी त्यांची क्षमता आहे.<br />शेरी नाला योजना पीडीएफ <br />सांगली शहराजवळील वाहणारा शेरीनाला मुख्यत: पावसाचे पाणी व शेतीसाठी वापरलेले पाणी वाहून नेण्यासाठी वापरण्यात येत असे. हे पाणी साधारणपणे ४० चौ. कि.मी. एवढ्या परिसरातून येते. या परिसरात आता लोकवस्ती इतक्या प्रचंड प्रमाणात वाढली आहे की या परिसरातील ८ ते १० लाख लिटर प्रतिदिन एवढे सांडपाणी या नाल्यामध्येच येते. घरगुती सांडपाण्याव्यतिरिक्त काही कारखान्यांचे सांडपाणी या नाल्यामध्ये पूर्वी येत असे. परंतु सध्या ते थांबले आहे. भविष्यांतसुध्दा कोणत्याही कारखान्याचे सांडपाणी या नाल्यामध्ये येणार नाही याची काळजी घेणे आवश्यक आहे. ही काळजी घेण्यात येईल असे गृहीत धरूनच शेरीनाला शुध्दीकरण योजना फक्त घरगुती सांडपाण्यासाठी प्रायोजित करण्यात आली आहे.<br /><br />सहकार ठेवीदारांचा की कर्जदारांचा?<br />'सहकारातील कोणत्याच मूलभूत तत्त्वांचे पालन नागरी सहकारी बँकांकडून होत नाही' असा निष्कर्ष रिझव्र्ह बँकेच्या अखत्यारीतील अभ्याससंस्थेने काढला आहे. या पाश्र्वभूमीवर सहकारी बँकांचे व्यवस्थापन चांगल्या लोकांकडे जाऊन ठेवीदारांचे हित कसे जपता येईल, याची चर्चा करणारा लेख..<br />रिझव्र्ह बँकेच्या पुणे येथील 'कॉलेज ऑफ अॅग्रिकल्चरल बँकिंग' या संस्थेने ९६० नागरी सहकारी बँकांना सुमारे २७ प्रश्नांची प्रश्नावली पाठवून, त्यातून आलेली उत्तरे तसेच गेल्या पाच वर्षांतील सांख्यिकी माहिती आणि रिझव्र्ह बँकेचे तपासणी अधिकारी व अन्य संबंधित अधिकाऱ्यांशी चर्चा करून, एक अभ्यास-अहवाल गेल्या महिन्यात पुण्यातील एका चर्चासत्रात मांडला. ९६० पैकी ४२३ (४४ टक्के) बँकांनीच प्रश्नावलीला उत्तरे दिली, हे धक्कादायक होतेच, परंतु 'सहकारातील सातपैकी कोणत्याच मूलभूत तत्त्वांचे पालन नागरी सहकारी बँकिंग क्षेत्राकडून होत नाही' असा निष्कर्ष रिझव्र्ह बँकेच्या अखत्यारीतील या अभ्याससंस्थेने काढला होता. सहकारी बँकांत होणाऱ्या निवडणुकांतील मतदान २० टक्क्यांपेक्षा कमी असते, एकाच कुटुंबातील अनेकांचा समावेश संचालक मंडळांत दिसून येतो, तेच ते संचालक वर्षांनुवर्षे कायम राहतात, सहकारी बँकांचे व्यवहार आणि व्यवस्थापन यांत सभासदांचा सहभाग नगण्य असतो, हे सभासदत्व नियमानुसार खुले व ऐच्छिक असूनही प्रत्यक्षात ओळखीच्या व्यक्ती व कर्जदार यांच्यापुरतेच मर्यादित राहते, असे सहकारी बँकांबाबत काढलेले निष्कर्ष अभ्यासकांच्या दृष्टीने जरी धक्कादायक असले तरी सहकाराशी संबंधित असणाऱ्या सर्वाना आणि सामान्य जनतेलाही गेल्या कित्येक वर्षांपूर्वीपासूनच हे सत्य माहीत आहे हे नाकारून चालणार नाही. त्यामुळे आपल्या शोध-निबंधातून रिझव्र्ह बँकेने फार काही वेगळा शोध लावला, असे म्हणता येणार नाही; परंतु यामुळे सहकारी बँकिंग क्षेत्रामध्ये आमूलाग्र बदल घडवून आणण्याच्या दृष्टीने कोणत्या उपाययोजना करणे आवश्यक आहे यावर निश्चितच विचारांची प्रक्रिया सुरू होईल व ती व्हावी अशी अपेक्षा आहे.<br />रिझव्र्ह बँकेने आपल्या अहवालात यावर उपाययोजना सुचविताना सभासदांच्या प्रशिक्षणाच्या माध्यमातून जागरूकता निर्माण करण्याबरोबरच सहकाराच्या सात मूलभूत तत्त्वांचा अंगीकार, वार्षिक सभेतील सभासदांच्या क्रियाशील सहभागात वाढ, मतदान वाढविण्यासाठी ऑनलाइन मतदानाची सुविधा, संचालक मंडळाच्या निर्णयप्रक्रियेत व्यावसायिकता आणणे, संचालकांच्या एकूण मुदतीवर र्निबध, इत्यादी उपाय सुचविले आहेत. याचबरोबर सदर चर्चेमध्ये आपले विचार मांडणाऱ्या रिझव्र्ह बँकेच्या काही वरिष्ठ अधिकाऱ्यांनी मोठे कार्यक्षेत्र असणाऱ्या बँकांच्या जिल्हा/राज्यस्तरीय वार्षिक सभांचे आयोजन, अविरोध निवडणुकांवर मर्यादा, मतदान न केल्यास लाभांश न देण्याची तरतूद, संचालक मंडळ सभांना रोटेशन पद्धतीने काही क्रियाशील सभासदांना उपस्थितीची मुभा असे उपाय सुचविले आहेत.<br />या पाश्र्वभूमीवर कोणत्याही सहकारी संस्थेवर केवळ क्रियाशील सभासदांचेच नियंत्रण असावे हे मान्य करीत केंद्र शासनाच्या ९७ व्या घटनादुरुस्तीच्या अनुषंगाने महाराष्ट्रासह अनेक राज्य सरकारांनी आपापल्या सहकार कायद्यात आवश्यक ते बदल केले आहेत. नागरी सहकारी बँकांच्या बाबतीत मात्र बँकिंग व्यवसाय करणाऱ्या सहकारी संस्थांवरील नियंत्रण हे ठेवीदार सभासदांच्या हाती असावे, असा रिझव्र्ह बँकेचा आग्रह असताना प्रत्यक्षात मात्र ते कर्जदार सभासदांच्या हाती असल्याचे दिसून येते. सहकारी बँका या ठेवी स्वीकारणे व कर्ज देण्याचा व्यवसाय करतात त्यामुळे ठेवीदार आणि कर्जदार या दोन्ही व्यक्ती संस्थेच्या व्यवहारात सहभागी होत असल्याने त्या क्रियाशील ठरतात; परंतु कायद्याने केवळ सभासदांनाच कर्ज देता येत असल्याने त्यांना सभासदत्व दिले जाते, मात्र ठेवीदारांच्या बाबतीत ही अट नसल्याने ठेवीदारांना सभासद करून घेतले जात नाही. यामुळे संपूर्ण सहकार क्षेत्रामध्ये केवळ सहकारी बँकिंगचे एकमेव क्षेत्र असे आहे की जेथे बिगर सभासदांकडून ठेवी स्वीकारल्या जातात व त्यांचे वाटप केवळ सभासदांनाच कर्जरूपाने केले जाते. वास्तविक इतर सर्व सहकारी संस्थांमधून जो सभासद सहकारी संस्थेला पुरवठा करतो तो क्रियाशील सभासद ठरतो. उदा. साखर कारखान्यांमध्ये ऊस उत्पादक शेतकरी ऊस देतो, दुग्ध संस्थेत सभासद दुधाचा पुरवठा करतो, शेती मालाच्या संस्थेत सभासद शेतमाल पुरवितो. गृहनिर्माण संस्थेत मेंटेनन्स देणारा क्रियाशील ठरतो; परंतु सहकारी बँकिंग संस्थेत मात्र ठेव ठेवणाऱ्या व्यक्तीला सभासद करून घेण्याचे कायदेशीर बंधन बँकांवर नसल्याने, बँकांच्या खेळत्या भांडवलात ८५ ते ९० टक्क्यांपर्यंत हिस्सा असणाऱ्या ठेवीदारांचे नियंत्रण व्यवस्थापनावर नसते, ही वस्तुस्थिती आहे.<br />बँकिंगमध्ये कर्जदार सभासदांपेक्षा ठेवीदारांचे हित जोपासणे आवश्यक असल्याच्या पाश्र्वभूमीवर रिझव्र्ह बँकेच्या मालेगम समितीच्या अहवालानुसार बँकांच्या एकूण ठेवींपैकी किमान ५० टक्के ठेवी ज्यांच्या हातात आहेत असे सर्व ठेवीदार सहकारी बँकांचे 'मतदार सभासद' असणे अनिवार्य केल्यास या बँकांवर ठेवीदारांचे नियंत्रण राहून ज्यांच्या हातात आपला पैसा सुरक्षित राहील, त्यांनाच निवडून देण्याकडे या ठेवीदारांचा कल असणार व त्यामुळे चांगल्या लोकांच्या हातात या बँकांचे व्यवस्थापन राहील व ठेवीदारांचे हित जाईल, असे रिझव्र्ह बँकेस वाटते. यामुळे यासंबंधात रिझव्र्ह बँकेने सर्व राज्यांच्या सहकारी आयुक्तांना या विषयावर त्यांचे मतप्रदर्शन करण्याचे नुकतेच आवाहन केले आहे. मात्र एकूण ठेवींच्या ५० टक्के मूल्य असणारे ठेवीदार हे सभासद असणे आवश्यक असण्याची अट न घालता केवळ ठेवीदारांकडूनच ठेवी स्वीकारता येतील, अशी अट घातल्यास ठेव असेपर्यंत तो ठेवीदार क्रियाशील सभासद व ठेव नसताना अक्रियाशील सभासद राहिल्याने केवळ क्रियाशील ठेवीदारांचेच संस्थेवर नियंत्रण राहील, तसेच अक्रियाशील सभासदांचे सभासदत्व विशिष्ट कालावधीनंतर संपुष्टात आणण्याची तरतूद नवीन कायद्यात असल्याने अक्रियाशील सभासदांची संख्या वाढण्याचाही धोका राहणार नाही. कर्जदारांच्या शेअर्स लिंकिंगबद्दल रिझव्र्ह बँकेनेच परिपत्रक काढून ते जसे बँकांना अनिवार्य केले आहे, तसेच ठेवीदारांनाही किमान शेअर्स देणे बँकांना अनिवार्य केल्यास, ठेवीदारांच्या नियंत्रणाचा रिझव्र्ह बँकेचा उद्देश सफल होण्याबरोबरच, ठेवीदारांनादेखील ते सभासद झाल्याने सहकार न्यायालयाचा पर्याय उपलब्ध होईल. सभासद असल्याने ठेवींवरील व्याजावर आयकर कपात करण्याचे बंधन बँकांवर राहणार नाही. केवळ सभासदांच्याच ठेवी संस्थेकडे असल्याने अशी बँक अडचणीत आल्यास तिचा बँकिंग परवाना रद्द करून तिचे पतसंस्थेत रूपांतर करता येईल. त्यामुळे संस्थेचे अस्तित्व अबाधित राहील.<br />वास्तविक मतदारांवर प्रभाव आणणारे कोणतेही कृत्य आपल्या सार्वत्रिक निवडणुकीमध्ये बेकायदा ठरते. येथे तर ज्या ओळखीच्या व्यक्तीस कर्ज देत सभासद करून घेऊन उपकृत केले जाते, त्याचे मतदान हे कोणाला होणार हे उघड असल्याने रिझव्र्ह बँकेच्या सूचनेनुसार सहकारी बँकांवर ठेवीदारांचे नियंत्रण राहिल्यास रिझव्र्ह बँकेच्या शोधनिबंधातील अनेक समस्यांची उकल होईल, असे वाटते. हा विचार प्रवाहाच्या विरुद्ध वाहत असला तरी नागरी सहकारी बँकांच्या उज्ज्वल भवितव्यासाठी तो आवश्यक वाटतो. केवळ सभासदांचे हित जोपासणारा सहकार कायदा आणि केवळ ठेवीदारांचे हित जोपासणारा बँकिंग रेग्युलेशन अॅक्ट यांच्यामध्ये समन्वय साधण्यासाठी भविष्यात मालेगम समितीच्या सूचनेनुसार रिझव्र्ह बँकेने वरील विचार अमलात आणल्यास या क्षेत्राला आश्चर्य वाटायला नको.<br /></div>
nitinhttp://www.blogger.com/profile/00247828199688084963noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-9176387476928414093.post-83349510482368027642013-11-09T21:28:00.000-08:002013-11-09T21:28:15.064-08:00स्टीव्ह जॉब्स<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<b>स्टीव्ह जॉब्स</b><br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgK7SQ2TB4KjMjCm_b5QuejW6BanKdpCAZ4nCuH2aVyl172qD6qmhcnjQ_72ICqB0GyQ37WNsW4d4y-E_qQJNrOi2qoZXEE-JcgDZV-VnGM7bRSMUBpYSB4U1rhWQUSOJ1uZDoq-R1uQXs/s1600/new+steve+jobs+cover.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgK7SQ2TB4KjMjCm_b5QuejW6BanKdpCAZ4nCuH2aVyl172qD6qmhcnjQ_72ICqB0GyQ37WNsW4d4y-E_qQJNrOi2qoZXEE-JcgDZV-VnGM7bRSMUBpYSB4U1rhWQUSOJ1uZDoq-R1uQXs/s1600/new+steve+jobs+cover.jpg" height="320" width="211" /></a></div>
(<a href="http://mr.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%87%E0%A4%82%E0%A4%97%E0%A5%8D%E0%A4%B2%E0%A4%BF%E0%A4%B6_%E0%A4%AD%E0%A4%BE%E0%A4%B7%E0%A4%BE" title="इंग्लिश भाषा">इंग्लिश</a>: <i>Steve Jobs</i>) (<a href="http://mr.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%AB%E0%A5%87%E0%A4%AC%E0%A5%8D%E0%A4%B0%E0%A5%81%E0%A4%B5%E0%A4%BE%E0%A4%B0%E0%A5%80_%E0%A5%A8%E0%A5%AA" title="फेब्रुवारी २४">फेब्रुवारी २४</a>, <a href="http://mr.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%87.%E0%A4%B8._%E0%A5%A7%E0%A5%AF%E0%A5%AB%E0%A5%AB" title="इ.स. १९५५">इ.स. १९५५</a>; <a class="mw-redirect" href="http://mr.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%B8%E0%A4%BE%E0%A4%A8_%E0%A4%AB%E0%A5%8D%E0%A4%B0%E0%A4%BE%E0%A4%A8%E0%A5%8D%E0%A4%B8%E0%A4%BF%E0%A4%B8%E0%A5%8D%E0%A4%95%E0%A5%8B" title="सान फ्रान्सिस्को">सान फ्रान्सिस्को</a>, <a href="http://mr.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%95%E0%A5%85%E0%A4%B2%E0%A4%BF%E0%A4%AB%E0%A5%8B%E0%A4%B0%E0%A5%8D%E0%A4%A8%E0%A4%BF%E0%A4%AF%E0%A4%BE" title="कॅलिफोर्निया">कॅलिफोर्निया</a>, <a href="http://mr.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%85%E0%A4%AE%E0%A5%87%E0%A4%B0%E0%A4%BF%E0%A4%95%E0%A5%87%E0%A4%9A%E0%A5%80_%E0%A4%B8%E0%A4%82%E0%A4%AF%E0%A5%81%E0%A4%95%E0%A5%8D%E0%A4%A4_%E0%A4%B8%E0%A4%82%E0%A4%B8%E0%A5%8D%E0%A4%A5%E0%A4%BE%E0%A4%A8%E0%A5%87" title="अमेरिकेची संयुक्त संस्थाने">अमेरिका</a> - <a href="http://mr.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%91%E0%A4%95%E0%A5%8D%E0%A4%9F%E0%A5%8B%E0%A4%AC%E0%A4%B0_%E0%A5%AB" title="ऑक्टोबर ५">ऑक्टोबर ५</a>, <a href="http://mr.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%87.%E0%A4%B8._%E0%A5%A8%E0%A5%A6%E0%A5%A7%E0%A5%A7" title="इ.स. २०११">इ.स. २०११</a>; <a class="new" href="http://mr.wikipedia.org/w/index.php?title=%E0%A4%AA%E0%A4%BE%E0%A4%B2%E0%A5%8B_%E0%A4%86%E0%A4%B2%E0%A5%8D%E0%A4%9F%E0%A5%8B,_%E0%A4%95%E0%A5%85%E0%A4%B2%E0%A4%BF%E0%A4%AB%E0%A5%8B%E0%A4%B0%E0%A5%8D%E0%A4%A8%E0%A4%BF%E0%A4%AF%E0%A4%BE&action=edit&redlink=1" title="पालो आल्टो, कॅलिफोर्निया (पान अस्तित्वात नाही)">पालो आल्टो, कॅलिफोर्निया</a>, अमेरिका) हा एक <a href="http://mr.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%85%E0%A4%AE%E0%A5%87%E0%A4%B0%E0%A4%BF%E0%A4%95%E0%A5%87%E0%A4%9A%E0%A5%80_%E0%A4%B8%E0%A4%82%E0%A4%AF%E0%A5%81%E0%A4%95%E0%A5%8D%E0%A4%A4_%E0%A4%B8%E0%A4%82%E0%A4%B8%E0%A5%8D%E0%A4%A5%E0%A4%BE%E0%A4%A8%E0%A5%87" title="अमेरिकेची संयुक्त संस्थाने">अमेरिकन</a> व्यवसायिक होता आणि तो <a href="http://mr.wikipedia.org/wiki/%E0%A5%B2%E0%A4%AA%E0%A4%B2" title="ॲपल">ॲपल</a> ह्या अमेरिकन कंपनीचे सहसंस्थापक व मुख्याधिकारी होता. जॉब्स हा पूर्वी <a href="http://mr.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%AA%E0%A4%BF%E0%A4%95%E0%A5%8D%E0%A4%B8%E0%A4%BE%E0%A4%B0_%E0%A4%85%E2%80%8D%E0%A5%85%E0%A4%A8%E0%A4%BF%E0%A4%AE%E0%A5%87%E0%A4%B6%E0%A4%A8_%E0%A4%B8%E0%A5%8D%E0%A4%9F%E0%A5%81%E0%A4%A1%E0%A4%BF%E0%A4%93%E0%A4%9C" title="पिक्सार अॅनिमेशन स्टुडिओज">पिक्सार अॅनिमेशन स्टुडिओजचा</a> मुख्य व्यवस्थापक होता आणि नंतर तो <a class="new" href="http://mr.wikipedia.org/w/index.php?title=%E0%A4%B5%E0%A5%89%E0%A4%B2%E0%A5%8D%E0%A4%9F_%E0%A4%A1%E0%A4%BF%E0%A4%B8%E0%A5%8D%E0%A4%A8%E0%A5%87_%E0%A4%95%E0%A4%82%E0%A4%AA%E0%A4%A8%E0%A5%80&action=edit&redlink=1" title="वॉल्ट डिस्ने कंपनी (पान अस्तित्वात नाही)">वॉल्ट डिस्ने कंपनीचा</a> संचालक सदस्य होता. इ.स. १९७० मध्ये जॉब्स याने <a href="http://mr.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%B8%E0%A5%8D%E0%A4%9F%E0%A5%80%E0%A4%B5%E0%A5%8D%E0%A4%B9_%E0%A4%B5%E0%A5%89%E0%A4%9D%E0%A4%A8%E0%A4%BF%E0%A4%AF%E0%A4%BE%E0%A4%95" title="स्टीव्ह वॉझनियाक">स्टीव्ह वॉझनियाक</a>, <a class="new" href="http://mr.wikipedia.org/w/index.php?title=%E0%A4%AE%E0%A4%BE%E0%A4%87%E0%A4%95_%E0%A4%AE%E0%A4%BE%E0%A4%B0%E0%A4%95%E0%A5%8D%E0%A4%95%E0%A5%81%E0%A4%B2%E0%A4%BE&action=edit&redlink=1" title="माइक मारक्कुला (पान अस्तित्वात नाही)">माइक मारक्कुला</a> आणि इतर (ऍपल कंपनीचे सर्व सदस्य) यांच्या समवेत <a href="http://mr.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%B5%E0%A5%8D%E0%A4%AF%E0%A4%95%E0%A5%8D%E0%A4%A4%E0%A4%BF%E0%A4%97%E0%A4%A4_%E0%A4%B8%E0%A4%82%E0%A4%97%E0%A4%A3%E0%A4%95" title="व्यक्तिगत संगणक">व्यक्तिगत संगणक</a>
तयार केला. ऍपल-२ या मलिकेअंतर्गत मॅकिंटॉश नावाची प्रचालन यंत्रणा तयार
केली. इ.स. १९८५ मध्ये कंपनीच्या सदस्यांसमावेत झालेल्या वादामुळे त्याने
राजीनामा दिला आणि <i>नेक्स्ट</i> या नावाने व्यवहारात आणि उच्च शिक्षणात
उपयोगी होईल अशी संगणकीय यंत्रणा (संगणकाचा वापर) किंवा प्रणाली तयार
करणारी कंपनी स्थापन केली. इ.स. १९९७ साली 'नेक्स्ट'चे 'ऍपल'मध्ये
विलीनीकरण झाले, त्याला पुन्हा 'ऍपल'मध्ये म्हणून स्थान मिळाले. यावेळी
त्याच्यावर <i>मुख्य कार्यकारी अधिकारी</i> पदाची जबाबदारी सोपवण्यात आली.
<br />
जॉब्स याला व्यवहारिक जगाच्या इतिहासात एक सणकी, कलंदर, सिलिकॉन व्हॅलीचे ठेकेदार म्हणून ओळखले जाते.<sup class="noprint">[ <a class="extiw" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Wikipedia:Citing_sources" title="en:Wikipedia:Citing sources"><i><span style="white-space: nowrap;" title="The material in the vicinity of this tag needs references to reliable sources.">संदर्भ हवा</span></i></a> ]</sup>
त्याला सौंदर्यपूर्ण वस्तू बनवण्याची व वापरण्याची आवड असून याच कामासाठी
त्याने वाहून घेतले आहे. त्याने प्रकृतिअस्वास्थ्य व अन्य वैयक्तिक
कारणांसाठी २९ जून, इ.स. २००९ रोजी मुख्य कार्यकारी अधिकारीपदाचा राजीनामा
दिला. <a href="http://mr.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%86%E0%A4%AF%E0%A4%AB%E0%A5%8B%E0%A4%A8" title="आयफोन">आयफोन</a>, '<a href="http://mr.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%86%E0%A4%AF%E0%A4%AA%E0%A5%89%E0%A4%A1" title="आयपॉड">आयपॉड</a>', '<a href="http://mr.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%86%E0%A4%AF%E0%A4%AA%E0%A5%85%E0%A4%A1" title="आयपॅड">आयपॅड</a>' हे लोकप्रिय, बहूपयोगी उत्पादने त्याच्यामुळेच बाजारात आले<sup class="noprint">[ <a class="extiw" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Wikipedia:Citing_sources" title="en:Wikipedia:Citing sources"><i><span style="white-space: nowrap;" title="The material in the vicinity of this tag needs references to reliable sources.">संदर्भ हवा</span></i></a> ]</sup>.<br />
स्टीव जॉब्सला उपभोक्ता संगणकक्षेत्रातील नवीनतेचा व अविष्कारचा जनक म्हणून संबोधले जाते. <i>मृत्यू</i> स्टिव जॉब्सचा कर्क रोगामुळे मृत्यू झाला.<br />
<br />
<u> <b>स्टीव जॉब्स...स्टे हंग्री...स्टे फुलीश.</b></u><br />
<u><b> </b></u>स्टीव जॉब्स...स्टे हंग्री...स्टे फुलीश..हाच त्याच्या जगण्याचा मंत्र
..अवघ्या 56 वर्षाच्या आयुष्यात स्टीव नेहमी भूकेला राहिला त्यामुळेच तो
यशाची शिखरं चढत राहिला. त्याला वेड होतं कामाचं, नाविन्याच्या शोधाचं...<br /><br />एका
कॉलेजला जाणाऱ्या विद्यार्थीनीच्या पोटी स्टीवचा जन्म झाला. म्हणजे स्टीव
हे लग्नाशिवाय झालेलं अपत्य. त्याला दत्तक देण्याचा निर्णय त्याच्या आईनं
घेतला पण एका अटीसहीत. दत्तक आईवडील हे ग्रॅज्युएट असावेत. .पण तसं झालं
नाही...ज्यांनी स्टीवला दत्तक घेतलं त्यांनी स्टीवच्या आईला वचन दिलं की
एके दिवशी स्टीव नक्कीच कॉलेजमध्ये शिकायला जाईल...आणि गेलाही.<br /><br />स्टीव
१७ वर्षाचा असताना रीड कॉलेजात दाखल झाला..पण त्याचं मन काही तिथं रमेना.
अवघ्या सहा महिन्यात तिथून तो बाहेर पडला. फार पैसा नसताना स्टीवनं केलेलं
धाडस रस्त्यावर आणणारं होतं. झालयही तसच. संध्याकाळच्या एका जेवणासाठी
स्टीवला काही मैलाची पायपीट करत हरे कृष्णा मंदीर गाठावं लागायचं. पण
कॅलीग्राफीमध्ये स्टीव माहीर होता. मग काय स्टीवनं घराच्या गॅरेजमध्येच
अॅपल कंपनी सुरु केली. सोबत होता मित्र वॉझ.दहा वर्षात अॅपलनं पहिला
मॅकिन्टोश कंप्युटर जगाला दिला..त्यातील टायपोग्राफी ही स्टीवच्या
कॅलिग्राफीची कमाल होती. वयाच्या तिशीत स्टीव दोन बिलियन डॉलर उलाढाल
असलेल्या आणि चार हजार कर्मचारी असलेल्या कंपनीचा मालक बनला<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhAuQM_rxPDrJovuQApN_h6i5U93GVKBy3HY7EdE6HG6muR1muQfe-32agqm8oawCoQ272pDaxzT9-tteS9pva-p7AXRV-5xnqpFrB20DJk2SOMIOTe46ctdaZlL0nzWXLcAluH6EaX6g0/s1600/c927f45f9e2351f1416f76bc1889445c_full.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhAuQM_rxPDrJovuQApN_h6i5U93GVKBy3HY7EdE6HG6muR1muQfe-32agqm8oawCoQ272pDaxzT9-tteS9pva-p7AXRV-5xnqpFrB20DJk2SOMIOTe46ctdaZlL0nzWXLcAluH6EaX6g0/s1600/c927f45f9e2351f1416f76bc1889445c_full.jpg" height="432" width="640" /></a></div>
पण स्टीवचा संघर्ष इथंच संपला नाही..वयाच्या तिशीत ज्या कंपनीची स्थापना
केली त्या अॅपलमधूनच स्टीवला बाहेरचा रस्ता दाखवला गेला. कंपनीच्या
मॅनेजमेंटशी त्याचा वाद झाला. स्टीव पुन्हा रस्त्यावर आला. परत पैशाचे
वांदे झाले पण स्टीवकडं होता तो एक अफलातून मंत्री. स्टे हंग्री स्टे
फुलीश.<br /><br />काहीच महिन्यात स्टीवनं नेक्स्ट आणि पिक्सार या दोन नव्या
कंपन्या सुरु केल्या. झपाटून कामाला सुरुवात केली...पिक्सारनं जगातील पहिली
अॅनिमेटेड फिल्म तयार केली. जगातला सर्वात मोठा अॅनिमेशन स्टुडिओ याच
कंपनीकडे आहे. काहीच वर्षात अॅपलनं नेक्स्ट खरेदी केली..स्टीव पुन्हा
अॅपलमध्ये परतला.<br /><br />स्टीवच्या आयुष्यात शांतता कधीच नांदली नाही..२००४
मध्ये स्टीवला कॅन्सर झाला...तोही स्वादुपिंडाचा...डॉक्टरांच्या
म्हणण्यानुसार स्टीव थोड्याच दिवसाचा साथीदार होता..पण एके दिवशी
तपासणीदरम्यान अतिशय दुर्मिळ असलेल्या स्वादुपिंडाच्या कॅन्सरवर
शस्त्रक्रिया केल्यास तो बरा होऊ शकतो असं डॉक्टरांच्या लक्षात आलं...<br /><br />स्टीववर
शस्त्रक्रिया झाली..काही दिवसांच्या विश्रांतीनंतर स्टीव पुन्हा कामात
मग्न झाला. अॅपल कम्युटर, मॅकिन्टोश अशा उत्पादनांनी ऍपल आता जगप्रसिद्ध
होती. पण आयफोन, आयपॅड, आयपॉड अशा अनेक शोधांनी स्टीव जगभरातल्या तरूणांचा
आणि उद्योजकांचा ताईत झाला. खुद्द बिल गेटसनं कितीतरी वेळेस स्टीवच्या
अॅपलची उत्पादनं मायक्रोसॉप्टपेक्षा किती तरी सरस असल्याचं कबुल केलं. पण
सौंदर्याला कदाचित शाप असावा. स्टीव आता छप्पन वर्षाचा झाला. पण गेल्या
वर्षभरात त्याच्या आजारानं पुन्हा डोकं वर काढलं. आता आपण फार काळ जगणार
नाही, याची जाणीवही स्टीवला झाली असावी. <br /><br />त्यामुळेच काही
महिन्यांपूर्वी त्यानं अॅपलच्या सीईओपदाचा राजीनामा दिला. कंपनीच्या
अपेक्षा आहेत त्या पुर्ण करू शकत नसल्याची खंत स्टीवनं व्यक्त केली.
त्यावेळेस जग हळहळलं. अखेर काल अॅपलनं आणखी एक वर्ल्ड क्लास प्रोडक्ट आयफोन
४ एस बाजारात आणला असतानाच त्याचं निधन झालं. स्टीव आता आपल्यात नाही पण
त्यानं निर्माण केलेले प्रोडक्ट जगभरातल्या लोकांच्या हातात आहेत आणि ते
एकच संदेश देत राहातात..स्टे हंग्री स्टे फुलीश.<br />
<br />
<br />
<div style="text-align: center;">
<u><b><em>एप्पल कंपनी आणि पिक्सार एनिमेशन स्टुडिओचा प्रमुख कार्यकारी
अधिकारी (CEO) स्टीव जॉब्स यांचे पदवीदान समारंभातील भाषण आहे, जून १२,
२००५</em></b></u></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjf6iP6jDUAE2g_Uy4UZajOEbNTV4HQZtCE6vkXHs85ojYBMhnHsNAnZHfgf92RmwH_7qAse7yX15iHqmDpoDHJ0H7mxMNkPWkbdrEmQbucIhK7th1eFdb8lf8pRacsycvwFW5Wcwvc2Ho/s1600/apple1.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjf6iP6jDUAE2g_Uy4UZajOEbNTV4HQZtCE6vkXHs85ojYBMhnHsNAnZHfgf92RmwH_7qAse7yX15iHqmDpoDHJ0H7mxMNkPWkbdrEmQbucIhK7th1eFdb8lf8pRacsycvwFW5Wcwvc2Ho/s1600/apple1.jpg" height="240" width="320" /></a></div>
<div style="text-align: center;">
<br /></div>
आज तुमच्याबरोबर येथे जगातील एका सर्वोत्क्रुष्ट
महाविद्यालयातील तुमच्या पदवीदान समारंभाला मला अतिशय अभिमान वाटत आहे.मी
महाविद्यालयीन शिक्षण कधीच पूर्ण केल नाही.खरं सांगायचं तर, महाविद्यालयीन
पदवीशी माझा हाच एक सर्वात जवळचा संबंध आहे. आज मला तुम्हाला माझ्या
आयुष्यातील तीन गोष्टी सांगयच्या आहेत. येवढंच. फार काही नाही. फक्त तीन
गोष्टी.<br />
पहिली गोष्ट आहे ठिपके जोडण्याची.<br />
मी रीड
महाविद्यालयातून पहिल्या ६ महिन्यांनंनर बाहेर पडलो, पण नंतर पुर्णपणे
सोडण्यआधी साधारण १८ महिने मी तसाच महाविद्यालयात पडीक होतो. मग मी का
सोडून गेलो?<br />
ह्या गोष्टीला माझ्या जन्मआधी सुरुवात झाली. माझी
जन्मदात्री आई एक तरुण, कुमारिका महाविद्यालयीन विद्यार्थिनी होती, आणि
तिने मला दत्तक देऊन टाकायचे ठरविले. तिला असे प्रकर्षाने वाटले की मला
महाविद्यालयीन शिक्षण घेतलेल्यांन्नी दत्तक घ्यावे, त्यामुळे या सगळ्याची
एका वकिलाने आणि त्याच्या पत्नीने माझ्या जन्माच्या वेळीच तयारी केली
होती. फक्त जेव्हा मी बाहेर आलो त्यान्नी आयत्या वेळी ठरवले की त्यान्ना
खरेतर मुलगी हवी होती. त्यामुळे माझे आई वडील जे प्रतिक्षा यादिवर होते,
त्यान्ना मध्यरात्री निरोप आला, आणि विचारलं: "आमच्याकडे अनपेक्षितपणे एक
मुलगा झाला आहे; तुम्हाला तो हवा आहे का?" ते म्हाणाले: "नक्कीच". माझ्या
जन्मदात्रा आईला नंतर कळाले की माझी आई कधीच महाविद्यालयात गेली नव्हती आणि
माझे वडील कधीच माध्यमिक शाळेत गेले नव्हते. तिने शेवटच्या दत्तक
विधानांवर सही करायला नकार दिला. थोड्या महिन्यांनी ती नरमली जेव्हा माझ्या
पालकांनी वचन दिले की मी कधितरी महाविद्यालयात जाईन.<br />
आणि १७
वर्षांनंतर मी खरंच महाविद्यालयात गेलो. पण मी भोळसटासारखे असे महाविद्यालय
निवडले जे जवळ जवळ स्टॅनफर्ड येवढेच महाग होते, आणि माझ्या मध्यमवर्गीय
पालकांची सगळी बचत माझ्या महाविद्यालयाच्या शिक्षणमुल्यावर खर्च होत
होती. सहा महिन्यांनंतर, मला त्यात काही तत्थ्य दिसेना. आयुष्यात मला काय
करायचे आहे याची मला काहीच कल्पना नव्हती आणि महाविद्यालयात जाण्याने ते
मला कसे शोधून काढता येईल याचिही काही कल्पना नव्हती. आणि इथे तर मी माझ्या
आईवडिलांनी आयुष्यभर जमवलेले सगळे पैसे खर्च करून टाकत होतो. म्हणून मी
असं ठरवलं की 'सगळं नीट होईल' असा भरवसा ठेवून शिक्षणाला रामराम
ठोकायचा. त्यावेळी ते सगळंच खूप भीतिदायक वाटलं होतं, पण आता मागे वळून
बघताना असं वाटतं की तो माझा सर्वात चांगला निर्णय होता. महाविद्यालय
सोडल्यावर मला नीरस वाटणारे पण सक्तीचे विषय मी टाळू शकलो अाणि अावडणाऱ्या
विषयांच्या तासांना बसू लागलो.<br />
ते सगळं काही फारसं रोमहर्षक
नव्हतं. मला वसतिगृहात खोली नव्हती म्हणून मी मित्रांच्या खोल्यांमधे
फरशीवर झोपायचो, कोकच्या बाटल्या परत करून त्यावरचं पाच पाच सेंटचं डिपॉझिट
गोळा करून त्यातून अन्न विकत घ्यायचो आणि दर रविवारी रात्री शहराच्या
दुसऱ्या टोकाला असलेल्या हरे कृष्ण मंदीरात निदान एक तरी चांगलं जेवण
मिळवण्यासाठी ७ मैल चालत जायचो. मला ते सगळं आवडीचं वाटलं. आणि माझं कुतूहल
आणि अंतर्ज्ञान यांचा पाठपुरावा करून मला जे काही मिळालं ते बहुतेक सगळं
पुढे अनमोल ठरलं. उदाहरणार्थ:<br />
त्यावेळी रीड कॉलेजातील लेखनशैलीचं
शिक्षण बहुधा देशात सर्वोत्कृष्ट असावं. संपूर्ण अावारात प्रत्येक
भित्तिचित्र, प्रत्येक ड्रॉवरवरचं प्रत्येक लेबल हे सुंदर हस्ताक्षरात
लिहिलेलं असे. मी महाविद्यालय सोडून दिले असल्याने आणि नेहेमीचे विषय घेत
नसल्याने, मी लेखनशैलीचा विषय घेऊन ते शिकायचे ठरवले. मी सेरीफ आणि सान
सेरीफ अक्षररचने बद्दल शिकलो, विविध अक्षरांमधील विविध अंतराच्या रचने
बद्दल शिकलो, मी शिकलो कशी एक महान अक्षररचना महान होते. ते सुंदर आणि
ऐतिहासिक होते, कलात्मकतेचा असा एक सुक्ष्म पैलू जो विज्ञान समजू शकत नाही,
आणि तो मला आकर्षक वाटला.<br />
यातील कशाचाही माझ्या आयुष्यात काहीही
व्यावहारीक उपयोग नव्हता.पण दहा वर्षांनी, जेव्हा आम्ही पहिल्या Macintosh
व्यक्तिगत संगणकाची रचना करीत होतो, तेव्हा ते सगळे मला परत आठवले. आणि ते
सगळे आम्ही Mac च्या रचनेत एकत्रित केले. सुंदर अक्षर रचना असलेला तो पहिला
संगणक होता. जर मी महाविद्यालयात तो एक विषय घेतला नसता, तर Mac मधे कधीच
विविध अक्षर रचना किंवा सम-अंतराची अक्षर रचना नसती. आणि Windows ने फक्त
Mac ची नक्कल केली, त्यामुळे दुसरया कुठल्याही व्यक्तिगत संगणकात ती
असण्याची शक्यता नाही. जर मी महाविद्यालयातून बाहेर पडलो नसतो, तर मी कधीच
सुलेखनाच्या तासिके मधे गेलो नसतो, आणि व्यक्तिगत संगणकात बहुतेक कधीच
सुंदर अक्षर रचना आली नसती जी आत्ता आहे. खरंतर मी जेव्हा महाविद्यालयात
होतो तेव्हा भविष्यकाळात पाहुन हे ठिपके जोडणे शक्य नव्हते. पण दहा
वर्षांनी मागे वळून पाहताना, हे सर्व फारच स्वच्छ दिसत होते.<br />
परत
मुद्दा असा की, तुम्ही ठिपके पुढे भविष्यकळात पाहुन जोडू शकत नाही, तुम्ही
फक्त ते मागे वाळून पाहताना जोडू शकता. म्हणून तुम्ही फक्त खात्री बाळगली
पाहिजे की भविष्यकाळात हे ठिपके एका प्रकारे जोडले जातील. तुम्ही काही
गोष्टिंवर विश्वास ठेवला पाहिजेत - तुमची अंतर्भावना, नशीब, जीवन, कर्म, जे
काही. या द्रुष्टिकोणाने माझी कधीच निराशा केली नाहिये, आणि यानेच माझ्या
जीवनात आमुलाग्र बदल केला आहे.<br />
माझी दुसरी गोष्ट आहे प्रेम आणि नुकसाना बद्दल.<br />
मी
नशीबवान होतो - मला ज्याची आवड होती ते मला आयुष्यात लवकर सापडले. मी
जेव्हा २० वर्षांचा होतो, तेव्हा वॉझ आणि मी माझ्या आई वडिलांच्या गॅरेज
मधे एप्पल चालू केली. आम्ही खुप मेहेनत केली, आणि १० वर्षांत आमच्या
दोघांच्या गॅरेज मधील कामापासून एप्पल एक २ अब्ज डॉलर्स ची ४००० पेक्षा
जास्त लोकांची कंपनी झाली. आम्ही आमचं सर्वोत्क्रुष्ट निर्माण - मॅकिंतोश -
एका वर्षापूर्वी सुरू केलं होतं, आणि मी तेव्हाच ३० वर्षांचा झालो होतो.
आणि त्यानंतर मला काढून टाकलं. तुम्ही सुरू केलेल्या कंपनी मधुन तुम्हाला
कसं काढुन टाकता येईल? खरंतर, जशी एप्पल वाढली तशी आम्ही अश्या एकाला
कामावर घेतलं जो, मला वाटलं, माझ्या बरोबर कंपनी चालवण्यासाठी खुप हुशार
होता, आणि साधारण पहिल्या वर्षासाठी सर्व गोष्टी ठीक झाल्या. पण मग आमची
भविष्याबाबतची द्रुष्टि वेगळी होऊ लागली आणि शेवटी आमच्यात वितुष्ट
आले. आणि असं जेव्हा झालं, तेव्हा आमच्या संचालक मंडळाने त्याची बाजू
घेलती. अश्याप्रकारे ३० व्या वर्षी मी कंपनीच्या बाहेर होतो. आणि खुपच
सार्वजनिक रित्या बाहेर होतो. माझ्या संपुर्ण प्रौढ जिवनाचे जे लक्ष्य होते
ते गेले होते, आणि हे सर्व विनाशक होते.<br />
काय करावे हे पुढचे काही
महिने मला खरंच माहित नव्हते. मला असं वाटलं की मी आधिच्या पिढीच्या
उद्योजकांना निराश केले होते - कारण मी माझ्याकडे सुपुर्त केलेली छडी टाकली
होती. मी डेव्हिड पॅकार्ड आणि बॉब नॉईस ना भेटलो आणि अश्या मोठ्या प्रकारे
अपयशी ठरल्याबद्दल माफी मागितली. मी एक खुपच सार्वजनिक अपयश होतो, आणि मी
तर वॅली मधून पळून जाण्याचाही विचार केला. पण काही गोष्टी हळुहळू मला
लक्षात येऊ लागल्या - मला अजुनही मी जे काम केले त्याबद्दल आत्मियता
होती. एप्पल मधे झालेल्या घटनांनी ती एक गोष्ट बदललेली नव्हती. मला
धुडकावून लावलं होतं, पण मला अजुनही त्याबद्दल आत्मियता होती. आणि म्हणून
मी परत सुरुवात करायची ठरवली.<br />
मला त्यावेळी ते दिसलं नाही, पण असं
होतं की एप्पल मधून काढलं जाणं ही माझ्या जिवनात घडलेली एक सर्वात चांगली
गोष्ट होती. नवखेपणातील हलकेपणाने यशस्वी होण्याच्या वजनदार पणाची जागा
घेतली होती, सर्वच बाबतीत कमी शाश्वती. त्याने मला माझ्या जिवनातील एका
सर्वात कल्पक कालावधित प्रवेश करायला मुक्त केलं होतं.<br />
पुढच्या पाच
वर्षांत, मी नेक्स्ट कंपनी चालू केली, अजून एक पिक्सार नावाची कंपनी चालू
केली, आणि मी एका वेगळ्याच स्त्रीच्या प्रेमात पडलो. पिक्सार ने जगातील
पहिली संगणकीय एनिमेशन चा चित्रपट बनविला, <em>टॉय स्टोरी</em>, आणि ती
कंपनी आता जगातील एक सर्वात यशस्वी एनिमेशन गृह आहे. काही उल्लेखनीय
घटनांच्या कलाटणी मधे, एप्पल ने नेक्स्ट विकत घेतली, मी एप्पल मधे परत आलो,
आणि आम्ही जे तंत्रज्ञान नेक्स्ट साठी विकसित केले होते ते आता एप्पलच्या
नवनिर्मितीचा प्रमुख स्थानी आहे. आणि लॉरेन आणि माझे एक सुंदर कुटुंबं आहे.<br />
मला
खात्री आहे की जर मी एप्पल मधून काढला गेलो नसतो तर या पैकी काहिही झाले
नसते. ते एक भयानक चवीचे औषध होते, पण मला वाटतं ती रोग्याची गरज होती. कधी
कधी जीवन तुमच्या डोक्यावर एखाद्या विटेने आघात करतं. विश्वास सोडू नका.हे
नक्की की, जे मी करत होतो ते मला आवडत होतं आणि केवळ त्यामुळेच मी ते करत
राहू शकलो.तुम्हाला जे आवङतं ते नेमकं तुम्ही शोधलं पाहिजे,जसं आपण
आपल्याला आवङेल असाच जोङीदार शोधतो तसे आवङेल असेच काम शोधले पाहिजे. तुमचं
काम तुमच्या आयुष्याचा एक मोठा हिस्सा असणारे, आणि समाधानी होण्याचा एकमेव
मार्ग आहे असं काम करायचं जे तुम्हाला महान वाटतं. आणि महान काम करण्याचा
एकमेव मार्ग आहे की तुम्ही जे करताय ते तुम्हाला आवडलं पाहिजे. तुम्हाला जर
ते अजून मिळालं नसेल तर शोधत राहा. शांत बसू नका.जसं मनाच्या सगळ्या
बाबतीत होतं तसं, जेव्हा तुम्हाला ते मिळेल तुम्हाला ते कळेल.आणि,
कुठल्याही सुंदर नात्याप्रमाणे, जशी वर्ष उलटतात तसं तसं ते आणखी सुंदर होत
जातं.</div>
nitinhttp://www.blogger.com/profile/00247828199688084963noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-9176387476928414093.post-20684043423768845332013-11-09T06:03:00.000-08:002013-11-09T06:03:14.598-08:00तिमिराकडून प्रकाशाकडे..<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div style="background-color: white; color: black;">
<span style="font-family: '4CGandhiMarathi'; font-size: 18px; letter-spacing: 1px; line-height: 24px; text-align: justify;"> <div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgi_zIyf_2YWRg2QbhjuHanUGhs34QaD6manKslK_Ld6Os03jBNgsK1FoTURwOi2Du1xnL2IRooZS77QC2zsw8lEb_6MUZPXl_HE0mB4LbjgYOI_WG60Ko4Yx-Ylgmf1us14o57TsBWoI4/s1600/bl03.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgi_zIyf_2YWRg2QbhjuHanUGhs34QaD6manKslK_Ld6Os03jBNgsK1FoTURwOi2Du1xnL2IRooZS77QC2zsw8lEb_6MUZPXl_HE0mB4LbjgYOI_WG60Ko4Yx-Ylgmf1us14o57TsBWoI4/s1600/bl03.jpg" /></a></div>
</span></div>
<div style="background-color: white; color: black;">
<span style="font-family: '4CGandhiMarathi'; font-size: 18px; letter-spacing: 1px; line-height: 24px; text-align: justify;">करिअरच्या
संघर्षांच्या टप्प्यावर असणाऱ्या अनेकांना दिवाळीचे दिवस आनंदाचे, उत्साह
दुणावणारे वाटतातच असे नाही. अशा वेळेस उत्कट जीवनानुभव देणारा हा सण साजरा
करण्याच्या प्रथेकडे डोळसपणे पाहिले तर आपली क्षमता आणि आत्मविश्वास
जपण्याचे बळ मिळते आणि
आपला प्रवास तिमिराकडून प्रकाशाकडे सुरू होतो.</span><br style="font-family: '4CGandhiMarathi'; font-size: 18px; letter-spacing: 1px; line-height: 24px; text-align: justify;" /><span style="font-family: '4CGandhiMarathi'; font-size: 18px; letter-spacing: 1px; line-height: 24px; text-align: justify;">दिवाळीची
लगबग सुरू होते. सगळं जग उत्साहात असतं. टीव्हीवर सोनं, कार, मोबाइल
इत्यादींच्या जाहिरातींचा मारा सुरू असतो. 'यंदा दिवाळीला काय नवीन?' ची
चर्चा घराघरात चालू असते. बाजारपेठा
गर्दीनं फुललेल्या असतात. या आनंदानं भरलेल्या वातावरणात काहीजण मात्र
अस्वस्थ असतात. त्यांच्या अपेक्षेपेक्षा काहीतरी वेगळं, विपरीत घडलेलं
असतं. कष्टांना अपेक्षित फळ नसतं किंवा कष्ट कमी पडलेले असतात. </span><br style="font-family: '4CGandhiMarathi'; font-size: 18px; letter-spacing: 1px; line-height: 24px; text-align: justify;" /><span style="font-family: '4CGandhiMarathi'; font-size: 18px; letter-spacing: 1px; line-height: 24px; text-align: justify;">'पुढच्या
दिवाळीला
माझ्या कमाईचा मस्त ड्रेस आणीन तुला,' असा गेल्या दिवाळीत बहिणीला दिलेला
शब्द कुणाला आठवत असतो. तेव्हा सगळं नीट चाललं होतं, पण स्पर्धा परीक्षेत
यश मिळालं नाही. कुठला जॉब आणि कुठली ओवाळणी? कुणाला नोकरीत अचानक ब्रेक
मिळालेला असतो, त्यामुळे यंदा पाडवा नेहमीसारखा होणार नाही, याचं वाईट वाटत
असतं. एखाद्या छोटय़ा उद्योजकानं क्लाएंटला वेळेवर डिलिव्हरी देऊनही
ऐनवेळी 'सॉरी,
अडचण आहे एवढा महिना' असं म्हणत क्लाएंटने पार्ट पेमेंट केलेलं असतं. आता
स्वत:ची खरेदी दूरच, उलट कर्मचाऱ्यांच्या वेतनाची चिंता असते. खूप
हरल्यासारखं वाटत असतं. कशातच भाग घेऊ नये, काहीच करू नये, दूर पळून जावं
अशी भावना असते. आतून कुठलीच प्रेरणा, उभारी येत नाही. दिवाळीच्या
दिव्यांकडे पाहून पुन:पुन्हा चिडचिड होत असते.</span><br style="font-family: '4CGandhiMarathi'; font-size: 18px; letter-spacing: 1px; line-height: 24px; text-align: justify;" /><span style="font-family: '4CGandhiMarathi'; font-size: 18px; letter-spacing: 1px; line-height: 24px; text-align: justify;">कशाचा
तरी प्रचंड राग येत असतो. कधी स्वत:चा, तर कधी अडचणीत आणणाऱ्यांचा. 'आपण
कमी पडतो आहोत' या पराभूत भावनेतून आलेला असहाय संताप काढायला दिव्यांचंही
निमित्त पुरतं. अशा वेळी हवा असतो खांद्यावर एका मत्रीच्या स्पर्शाचा आधार.
'मला समजतेय तुझी तगमग,' असं सांगणारी एक समंजस नजर. अशा व्यक्ती
आजूबाजूला असतातही, पण आपला इगो (स्वाभिमान) आड येतो. हळवेपण लपवण्यासाठी
आपण रागाचा आधार घेतो. 'माझं दु:ख कुणालाच समजणार नाही,' असं ठरवून
सगळ्याकडे पाठ फिरवतो. 'आपल्याला किती निर्थक वाटतंय' याचं स्वत:पाशीच
उदासपणे किंवा रागाने घोळवत राहतो. मग काही करायची प्रेरणाच उरत नाही.</span><span style="font-family: '4CGandhiMarathi'; font-size: 18px; letter-spacing: 1px; line-height: 24px; text-align: justify;"></span><br style="font-family: '4CGandhiMarathi'; font-size: 18px; letter-spacing: 1px; line-height: 24px; text-align: justify;" /><span style="font-family: '4CGandhiMarathi'; font-size: 18px; letter-spacing: 1px; line-height: 24px; text-align: justify;">स्वत:ला
असं विझलेपण येतं तेव्हा किंवा उदासपणाच्या अंधारात बुडालेले लोक दिसतात
तेव्हा आठवण येते, 'प्रेरणा' या विषयावरच्या एका मुक्त चच्रेची. </span><br style="font-family: '4CGandhiMarathi'; font-size: 18px; letter-spacing: 1px; line-height: 24px; text-align: justify;" /><span style="font-family: '4CGandhiMarathi'; font-size: 18px; letter-spacing: 1px; line-height: 24px; text-align: justify;">'अतिशय
अवघड परिस्थिती असूनही तुम्ही आजपर्यंत जिथे काहीतरी खूप चांगलं केलंत ते
कशामुळे केलं? त्यामागची प्रेरणा कुठली होती?' असा प्रश्न एका चच्रेला
घेतला होता. अनेक उत्तरं आली, 'माझ्या आवडीचं काम होतं, त्यानेच प्रेरणा
दिली' 'कामात १०० टक्के द्यायचे, असं माझ्या आई/ वडील / गुरू / कुणीतरी
सांगितलं होतं, ते मी मनापासून पाळलं', 'माझ्या
पत्नीने, मुलाने, कुटुंबाच्या विचाराने प्रेरणा दिली', 'मी कुठलंही काम
तसंच करते' अशी विविध उत्तरं आली. एकजण म्हणाला, 'व्यवसायाच्या एका अवघड
टप्प्यावर होतो. काहीच करू नये अशी हतबलता आली होती. आत्मविश्वास पार संपला
होता. अशा वेळी 'आता तू यातून उठत नाहीस, संपलास!' असे एका
सहव्यावसायिकाने आव्हान दिले. मला संताप आला. 'आता कसं जमत नाही तेच बघतो'
या जिद्दीनं पेटलो. प्रत्येक
समस्येला भिडलो, सामोरा गेलो, कामात पूर्ण जीव घातला आणि जिंकलो.' </span><br style="font-family: '4CGandhiMarathi'; font-size: 18px; letter-spacing: 1px; line-height: 24px; text-align: justify;" /><span style="font-family: '4CGandhiMarathi'; font-size: 18px; letter-spacing: 1px; line-height: 24px; text-align: justify;">'कुणाशी जिंकलास?'</span><br style="font-family: '4CGandhiMarathi'; font-size: 18px; letter-spacing: 1px; line-height: 24px; text-align: justify;" /><span style="font-family: '4CGandhiMarathi'; font-size: 18px; letter-spacing: 1px; line-height: 24px; text-align: justify;">'त्याच्याशी. आव्हान देणाऱ्याशी.' तो म्हणाला. तसे संवादक (फॅसिलिटेटर) हसले.</span><br style="font-family: '4CGandhiMarathi'; font-size: 18px; letter-spacing: 1px; line-height: 24px; text-align: justify;" /><span style="font-family: '4CGandhiMarathi'; font-size: 18px; letter-spacing: 1px; line-height: 24px; text-align: justify;">'तू
स्वत:शी जिंकलास मित्रा. तुझ्या हतबलतेशी जिंकलास. अक्षमतांशी, आळसाशी,
मनातल्या सबबींशी जिंकलास. तो आव्हान देणारा सहव्यावसायिक फक्त निमित्त
होता,
ज्यानं तुला शंभर टक्के द्यायला लावलं. येईल त्या परिस्थितीला तोंड
देण्यासाठी तो तुझी प्रेरणा झाला त्या वेळी.' थोडं थांबून संवादकांनी
विचारलं, 'तू जेव्हा जेव्हा अपेक्षेपेक्षा काहीतरी खूप चांगलं करतोस तेव्हा
तेव्हा असंच काहीतरी घडलेलं असतं का?'</span><br style="font-family: '4CGandhiMarathi'; font-size: 18px; letter-spacing: 1px; line-height: 24px; text-align: justify;" /><span style="font-family: '4CGandhiMarathi'; font-size: 18px; letter-spacing: 1px; line-height: 24px; text-align: justify;">'..हो. बहुधा..' तो आठवत आठवत म्हणाला.</span><br style="font-family: '4CGandhiMarathi'; font-size: 18px; letter-spacing: 1px; line-height: 24px; text-align: justify;" /><span style="font-family: '4CGandhiMarathi'; font-size: 18px; letter-spacing: 1px; line-height: 24px; text-align: justify;">'म्हणजे
कुणी आव्हान केलं नाही तर तुझ्या हातून काही विशेष घडणारच नाही? कठीण
परिस्थितीबद्दल तक्रार करत चिडचिडत राहशील? वेगळ्या मार्गाचा विचारच करणार
नाहीस?'</span><br style="font-family: '4CGandhiMarathi'; font-size: 18px; letter-spacing: 1px; line-height: 24px; text-align: justify;" /><span style="font-family: '4CGandhiMarathi'; font-size: 18px; letter-spacing: 1px; line-height: 24px; text-align: justify;">संवादकानं टाकलेला गुगली लक्षात येऊन तो विचारात पडला.</span><br style="font-family: '4CGandhiMarathi'; font-size: 18px; letter-spacing: 1px; line-height: 24px; text-align: justify;" /><span style="font-family: '4CGandhiMarathi'; font-size: 18px; letter-spacing: 1px; line-height: 24px; text-align: justify;">'खुन्नस
घेण्यानं शक्ती येते, हे खरं. प्रेरणा
येण्यासाठी कधीतरी खुन्नसची मदत घ्यावीही लागते. पण दर वेळी खुन्नसनं काम
करावं लागणं ही काही फारशी चांगली सवय नाही. एकदा आपली क्षमता आपल्याला
समजली, काम करण्याची इच्छा प्रामाणिक आहे, तर मग प्रेरणा कुठूनही घेता
यायला हवी. कोणीतरी आव्हान देईल, याची दर वेळी वाट बघत थोडेच बसणार? मग
तुम्ही फक्त कुणाला तरी दाखवण्यासाठीच काम करता, स्वत:साठी करत नाही.
तुमच्यातल्या क्षमतेचे
नियंत्रण तुम्हाला उचकवणाऱ्या कुणाच्या तरी हातात आहे, असाच त्याचा अर्थ </span><br style="font-family: '4CGandhiMarathi'; font-size: 18px; letter-spacing: 1px; line-height: 24px; text-align: justify;" /><span style="font-family: '4CGandhiMarathi'; font-size: 18px; letter-spacing: 1px; line-height: 24px; text-align: justify;">होतो ना?'</span><br style="font-family: '4CGandhiMarathi'; font-size: 18px; letter-spacing: 1px; line-height: 24px; text-align: justify;" /><span style="font-family: '4CGandhiMarathi'; font-size: 18px; letter-spacing: 1px; line-height: 24px; text-align: justify;">संवादकांच्या प्रश्नावर गटातले सगळे विचारात पडले. कधी ना कधी, कुठे ना कुठे प्रत्येकानं हा अनुभव घेतलेला होता. </span><br style="font-family: '4CGandhiMarathi'; font-size: 18px; letter-spacing: 1px; line-height: 24px; text-align: justify;" /><span style="font-family: '4CGandhiMarathi'; font-size: 18px; letter-spacing: 1px; line-height: 24px; text-align: justify;">'असं
सणकीसरशी काही करणं तात्पुरतं असतं. तेवढा वेळ ती ऊर्जा जिद्दीनं टिकवली
जाते. पण जोरदार उसळी मारून डोंगर
चढल्यानंतर पुढे दरीच असते. असं खाली-वर हेलकावणं फार वेळा होत राहिलं की,
पुढे 'तणाव व्यवस्थापना'च्या शिबिराला जाणे किंवा रक्तदाबाच्या गोळ्या
घेणे अटळ असते. शांतपणा आपल्या आतूनच मिळवता यायला हवा.'</span><br style="font-family: '4CGandhiMarathi'; font-size: 18px; letter-spacing: 1px; line-height: 24px; text-align: justify;" /><span style="font-family: '4CGandhiMarathi'; font-size: 18px; letter-spacing: 1px; line-height: 24px; text-align: justify;">'परिस्थिती
जशी असते, तशीच असते
मित्रहो! फरक पडतो तो त्याकडे बघण्याच्या आपल्या अॅप्रोचमुळे. समोर उभी
असणारी प्रत्येक सजीव-निर्जीव वस्तू आपल्याला काहीतरी देऊ शकत असते. अवघड
परिस्थितीतही काहीतरी चांगलं असतंच. ते शोधायला शिकल्यानंतर आपल्याला रस्ता
सापडत जातो. छाती धडधडायला लागली की, आपण हातपाय गाळून बसतो की 'ऑल इज
वेल' म्हणत स्वत:तला विश्वास जागवतो यावर सगळं ठरतं.' </span><br style="font-family: '4CGandhiMarathi'; font-size: 18px; letter-spacing: 1px; line-height: 24px; text-align: justify;" /><span style="font-family: '4CGandhiMarathi'; font-size: 18px; letter-spacing: 1px; line-height: 24px; text-align: justify;">त्या
मुक्त चच्रेनं एक नवी नजर दिली. कुठल्याही गोष्टीत खोलवर जाण्याची शक्ती
दिली. आपल्याला जे कमी पडतंय ते भोवतालात शोधायला शिकवलं. आपण उत्साहात
आहोत म्हणून समोरच्या पणतीच्या ज्योती तेजाळणार नसतात किंवा उदास आहोत,
म्हणून विझणारही नसतात. परिस्थिती तशीच
राहणार असते. तरीपण त्या दीपज्योतींकडून काय घ्यायचं आपण?</span><br style="font-family: '4CGandhiMarathi'; font-size: 18px; letter-spacing: 1px; line-height: 24px; text-align: justify;" /><span style="font-family: '4CGandhiMarathi'; font-size: 18px; letter-spacing: 1px; line-height: 24px; text-align: justify;">तर
पणतीचं स्नेहल तेवणं. वातीच्या मदतीनं पणती जवळच्या इंधनाचा पर्याप्त वापर
करते. तिच्यात सगळं पेट्रोल क्षणभरात खाक करणारा भडका नसतो, तर एक मंद
शांतपण असतं आणि म्हणून
सातत्य. त्या शांतीतही अग्नी असतोच, ज्यामध्ये दुसरी पणती पेटवण्याची
क्षमता असते किंवा काहीही जाळण्याचीदेखील. पण जवळची ऊर्जा नीट वापरणं हा
पणतीचा 'बाय डिफॉल्ट' गुणधर्म असतो. म्हणून तेवत्या ज्योतीकडे नुसतं
पाहूनही मनाला शांत वाटतं.</span></div>
<span style="background-color: white; color: black; font-family: '4CGandhiMarathi'; font-size: 18px; letter-spacing: 1px; line-height: 24px; text-align: justify;">ज्योतीच्या
प्रतीकाकडे कधीतरी अशा दृष्टिकोनातून पाहिल्यानंतर दिवाळी म्हणजे मनाला
उजळवणारा, तिमिरातून तेजाची दिशा दाखवणारा, विलक्षण सौंदर्यदृष्टी असलेला,
एक परिपूर्ण, स्थिर विचार वाटला. दिवाळीतल्या प्रत्येक दिवसाच्या प्रथेमागे
कुणा ना कुणासाठी कृतज्ञता आहे किंवा कुठल्या ना कुठल्या नात्याची जपणूक
आणि जोडीला निसर्गासोबतची अनुभूती. दिवाळी अतिशय समग्रतेनं
उत्कट जीवनानुभव देते. फक्त त्याकडे तसं पाहायला हवं.<br />वसुबारसेला
सवत्स धेनूची पूजा - आपल्या मुलाबाळांना दूध देणाऱ्या गायीबद्दल कृतज्ञता
व्यक्त करतानाच आई-मुलांच्या नात्याचं दृढीकरण. धनत्रयोदशीला एकीकडे
धन्वन्तरी जयंती आणि सोबत यम-दीपदानदेखील. नरक चतुर्दशीमागची मुख्य
संकल्पना आहे, अनिष्ट प्रवृत्तींचा नाश. पण अभ्यंगस्नानाची प्रथा आणखीही
बरंच काही देते. ऐन
थंडीत भल्या पहाटे आई-आजीनं घरातल्या लहान-थोरांना तेल-उटणं लावून देण्यात
प्रत्येक वयाच्या स्पर्शाच्या गरजेचा विचार आहे. अनुभवलीच पाहिजे अशी
आश्विनातली सुखदायी थंडी. त्या थंडीत पाठीवरून, अंगावरून फिरणारा तो मायेचा
स्पर्श ऊब देतो, नि:शब्दपणे आधार देतो. तसंच नातं बळकट करतो पती-पत्नीच्या
नात्याचा सन्मान करणारा पाडवा आणि भाऊ-बहिणींची भाऊबीज.<br />सण आणि
प्रथांमध्येच हे
बांधून टाकल्यामुळे प्रत्येक घराला आणि प्रत्येक व्यक्तीला हे भाग्य
निश्चितपणे मिळणारच. या सर्वाच्या सोबतीला सतत पाश्र्वभूमीवर आहे पणतीची
ज्योत. नव्हे, दीपांची आवली. त्यामुळे नात्यांमधली समग्रताही पणतीच्या
प्रतीकासोबत आपोआप जोडली गेली आहे.<br />दिवाळीतल्या लक्ष्मीपूजनासोबतही असंच
बरंच जोडलेलं. धनलक्ष्मीच्या पूजेआधी 'लक्ष्मी' म्हणून नव्या केरसुणीची
पूजा
करण्यामागे स्वच्छतेचं महत्त्व अधोरेखित केलंय. लक्ष्मीपूजनाला
आश्विनातल्या अमावास्येचा मुहूर्त शोधून पूर्वसुरींनी अमावास्येला शुभदायी
तर केलंच वर त्या रात्रीच्या सौंदर्याचा विशेष सन्मान केलाय. दिवाळी म्हणजे
निसर्ग आणि मानवाच्या परस्परपूरकतेचा एक परिपूर्ण अनुभव वाटतो.<br />दिवाळीकडे पाहण्याचा दृष्टिकोन बदलला तशी या समग्र, सर्वसमावेशक विचारातली परिपूर्णता
टप्प्याटप्प्यानं जाणवत गेली. आता 'दिवाळी' या शब्दासोबत एक चित्र (व्हिज्युअल) माझ्या डोळ्यांसमोर उभं राहतं. <br />अमावास्येच्या
रात्री एक एकांडा प्रवासी पाठीवर बरंच ओझं घेऊन अंधारातून चालला आहे.
अंधारात चेहरा स्पष्ट दिसत नाही, पण कल्पनाचित्रात सहसा ते आपणच असतो. तो
प्रवासानं थकला आहे. त्याच्या मनात एक अस्वस्थता आहे. 'कधी संपेल हा
थकवणारा प्रवास? की संपणारच नाही?
कधी पोहोचेन मुक्कामाला? मुक्कामाच्या गावातले लोक कसे असतील?' अशी
साशंकताही त्याला मधूनमधून छळते आहे. वातावरणात थोडी बोचरी, पण सुखद थंडी
आहे. त्या अंधारात प्रवाशाला दूरवर दिव्यांच्या ठिपक्यांची ओळ दिसते.
अपरात्री अचानक मुक्काम दिसल्यावर तो घाईनं गावापाशी पोहोचतो. वर निरभ्र
आकाशात चंद्र नसताना एकेक तारा आणखी लखलखीत चमकत असतो आणि खाली प्रत्येक
दारात असतात उजळत्या
दीपमाला. घराघरांच्या कोनाडय़ांत लावलेल्या मंद दिव्यांच्या ज्योती त्याचं
नि:शब्दपणे स्वागत करत असतात. त्या ज्योतींकडे पाहून त्याला अतिशय शांत
वाटतं. त्याच्या मनात त्या गावाबद्दलच एक विश्वास जागतो. ते अनोळखी गाव
त्याला एकदम आपलं वाटतं. दिव्याच्या ज्योतींकडून आकाशातल्या ज्योतींकडे
पाहताना त्याचे हात आपोआप जोडले जातात आणि त्याच्या तोंडून शब्द बाहेर
पडतात,
दीपज्योती नमोस्तुते! </span></div>
nitinhttp://www.blogger.com/profile/00247828199688084963noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-9176387476928414093.post-83425873427140770682013-09-25T02:17:00.000-07:002013-09-25T02:17:16.331-07:00मोझेस<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhCGgOvQpXo2Yj6McsLsBXWn_JtJHgiueSh-5X4Iz2O6uCdxb0fMVj1sVAIHtuMylasaV__lTU4VuRBgkWg4VG5JuOhC-L_3pEkrr6rXULUfZoctKYfDsJNvIVjg1Uaa-HNq2RJ8MfCwKs/s1600/200px-Michaelangelo_Moses.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhCGgOvQpXo2Yj6McsLsBXWn_JtJHgiueSh-5X4Iz2O6uCdxb0fMVj1sVAIHtuMylasaV__lTU4VuRBgkWg4VG5JuOhC-L_3pEkrr6rXULUfZoctKYfDsJNvIVjg1Uaa-HNq2RJ8MfCwKs/s1600/200px-Michaelangelo_Moses.jpg" /></a></div>
<br />
मोझेस<br />येथे जा: सुचालन, शोधयंत्र<br />मायकेल अॅँजेलो याने घडवलेले मोझेसचे शिल्प<br /><br />मोझेस (हिब्रू: מֹשֶׁה , मोशे ; अरबी: موسىٰ , मूसा ;) हा बायबलमध्ये व कुराणात वर्णिलेला धार्मिक नेता, ईश्वराचा प्रेषित व विधिनिर्माता होता. तोराह ग्रंथाचा तो कर्ता मानला जातो. ज्यू धर्मातील प्रेषितांमध्ये हा प्रमुख आहे. इस्लाम व ख्रिश्चन धर्मांतही मोझेसला प्रेषित मानले जाते. यालाच देवाकडून १० आज्ञा मिळाल्या होत्या. याला एरन नावाचा भाऊ होता.<br />
<br />
मोझेस : (इ. स. पू. सु. चौदावे-तेरावे शतक). ज्यू राष्ट्रसंस्थापक, सर्वश्रेष्ठ ज्यू प्रेषित व ज्यूंना त्यांची धार्मिक-नैतिक सामाजिक संहिता देणारा एक श्रेष्ठ नेता. मोझेस (हिब्रू मोशे) हा शब्द ईजिप्शियन भाषेत ‘मोसे’ म्हणजे मुलगा या अर्थाचा आहे. त्याचा जन्म ईजिप्तमध्ये झाला. मोझेसचा पिता अम्राम व आई जोशेबेद. हे दोघेही लेव्ही जमातीचे ज्यू होते. परंतु ज्या दुसरा रॅमसीझ (कार. इ. स. पू. सु. १३०४-१२३७) ह्या ईजिप्ती राजाच्या (फेअरो) राज्यात ते गुलाम म्हणून राहत होते, त्याने ज्यूंच्या मुलांना नाईल नदीत बुडवून मारावे असा हुकूम काढला होता. मोझेसला त्याच्या आई-वडिलांनी तीन महिने कसेतरी गुप्तपणे सांभाळले; परंतु शेवटी त्यांनी त्याला गवताच्या पेटाऱ्यात ठेवून नाईल नदीत सोडून दिले. सुदैवाने फेअरीची राजकन्या नदीवर आंघोळीस आली असता तिला हे मूल आढळले व ते तिला इतके आवडले, का तिने त्याचे पोटच्या मुलाप्रमाणे पालनपोषण केले व त्याचे नाव ‘मोझेस’ असे ठेवले. मोझेस मोठा झाल्यावर एकदा त्याने एक ईजिप्शियन माणूस एका ज्यूचा छळ करीत असताना पाहिले. लगेच त्याने त्या माणसास ठार केले. मोझेसच्या रक्तातला हा गुण उत्तरोत्तर अधिक प्रगट होऊ लागला. फेअरोच्या हाती सापडण्यापूर्वीच तो तेथून पळाला व जेथ्रो ह्या मीडियनच्या धर्मगुरूकडे आला. तिथे त्याने त्या धर्मगुरूची मुलगी झिप्पोरा हिच्याशी लग्न केले. मोझेसपासून जेरशोम व एलिएझर हे दोन पुत्रही झाले. तिथेच मोझेसने चाळीस वर्षे मेंढपाळाचा व्यवसाय केला. एकदा होरेब पर्वतावर मेंढ्या चारीत असता मोझेसला एका झुडपात अग्निज्वाला दिसली आणि तरीही ते झुडूप जळत नव्हते. तो जवळ गेला तेव्हा त्याला ईश्वराचा साक्षात्कार झाला व ईजिप्तला परत जाऊन आपल्या भाऊबंदांना सोडवून आणण्याचा परमेश्वरी आदेश मिळाला. त्याप्रमाणे तो ईजिप्तला आला. तिथे त्याला त्याचा भाऊ ⇨ एअरन भेटला. ज्यूंना सोडून देण्यासाठी फेअरोचे मन वळविणे कठीण आहे असे दोघा भावांना पटले. मग मोझेसच्या दैवी शक्तीमुळे येहोवाने ईजिप्तवर दहा वेळा प्लेगच्या साथी आणल्या. शेवटी ईजिप्शियन लोकांनी ज्यूंचा छळ थांबवून त्यांना सोडून दिले. मग सारे ज्यू आपली मेंढरे घेऊन सुएझच्या दक्षिणेकडे वसाहत करण्यासाठी निघाले. त्यांचे नेतृत्व मोझेसने केले. हा प्रसंग ‘एक्झोडस’ म्हणून बायबलमध्ये व इतिहासातही प्रख्यात आहे. त्यांच्यावर अनेक संकटे आली; पणे त्यांना ईश्वराने-येहोवाने सांभाळले. सिनाई येथे सारे आले तेव्हा त्यांचे मोठे स्वागत झाले. इथेच या पर्वताच्या शिखरावर (जेबेल मूसा) मोझेसला ईश्वरी साधात्कार झाला व ईश्वराने त्याला आपल्या ‘दशाज्ञा’ वा दहा नीतिनियम दिले. सिनाई पर्वतावर मोझेस ४० दिवस ईश्वराच्या सान्निध्यात होता. नंतर खाली येऊन त्याने आपल्या भाईबंदांना कादेश येथे नेले. तेथून ३८ वर्षांनंतर ते पूर्वेकडे निघाले. एसौ व मोआब याच्या प्रदेशातून त्यांना सुखरूपाणे जाता आले; परंतु पुढे त्यांच्या मार्गात प्रतिबंध आला. जॉर्डन नदी ओलांडून पलीकडे कॅनन प्रदेशात जाता येणार नाही व आपला अंत काळही जवळ येऊन ठेपला आहे असे पाहून मोझेसने आपल्या साऱ्या बांधवांना बोलावून त्यांना शेवटचा संदेश दिला (‘ड्यूटेरोनॉमी’ वा ‘पेंटाट्यूक’ या नावाने ओळखल्या जाणाऱ्या बायबलमधील पहिल्या पाच पुस्तकांत हा संदेश ग्रंथित आहे) नंतर सर्वांना आशीर्वाद देऊन तसेच जोशुआ आपला वारस नियुक्त करून मोझेस नेबो पर्वतावरील पिसगाह शिखरावर गेला व तिथे त्याने वयाच्या एकशेविसाव्या वर्षी देह ठेवला. इ. स. पू. सु. १३९२ ते सु. १२७२ असा त्याचा आयुकाल अभ्यासक मानतात.<br /><br /><br /><br />ज्यू धर्माप्रमाणे येहोवाने इझ्राएल राष्ट्र निर्माण करण्यासाठी मोझेसला प्रेषित बनविले होते व त्याच्या द्वारा ईश्वर आपल्या साऱ्या आज्ञा ज्यू जनतेला कळवीत राहिला. मोझेस हा स्वभावाने अत्यंत शांत होता, असे त्याचे वर्णन आढळते. ‘ज्याने ईश्वराला समोरासमोर पाहिले असा धर्मप्रेषित एकटा मोझेसच होय’, अशी त्याची थोरवी गायिली जाते. ज्या काळात मोझेसने आपल्या बांधवांची एकी घडवून आणली त्या काळात येहोवा या देवाचा नाममहिमा नुकताच सुरू झाला होता. अशा काळात मोझेसच्या प्रयत्नांमुळे ज्यू जनतेने ईश्वरावर श्रद्धा ठेवली. ‘सिनाई पर्वतावरून जे वादळ आले त्यामुळे साऱ्या वाळवंटावर पावसाचा वर्षाव झाला व जिकडे तिकडे पिके डवरून आली’, या त्यांच्या उद्गारावरून मोझेसने ज्या ईश्वरावर त्यांना श्रद्धा ठेवायला सांगितले, त्याने अनेक चमत्कार केल्याच्या कथा आहेत. मोझेस खरोखरच त्यांना मदत करणारा ठरला. मोझेसची खरी कीर्ती त्याने घालून दिलेल्या नियमामुळे विशेष झाली आहे. मोझेसच्या ड्यूटेरोनॉमीतल्या नियमांमुळे ज्यू लोकांची एकी झाली, त्यांच्यात राष्ट्रीय भावना निर्माण झाली; इतकेच नव्हे, तर धर्माची खरी कसोटी विधी आणि पूजा यांवर अवलंबून नसून नैतिक आचारणावर आहे, हा दृष्टिकोन त्यांना प्रथम मोझेसकडून मिळाला.<br /><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjNchbw8XdoFXeGWe9fBBpxOb7juC97bYkG2FIwIaUD_H-o7zkwvozZsW8_9O-NJu_GCoaw86kbykzyNZZWfGhSYQok1jHqmyj_uUr2akmHhNnrtZjNHdFuAve5uC29ePmjeXwlRzASW14/s1600/images.jpeg" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjNchbw8XdoFXeGWe9fBBpxOb7juC97bYkG2FIwIaUD_H-o7zkwvozZsW8_9O-NJu_GCoaw86kbykzyNZZWfGhSYQok1jHqmyj_uUr2akmHhNnrtZjNHdFuAve5uC29ePmjeXwlRzASW14/s1600/images.jpeg" /></a><br /><br />मायकेलअँजेलो या प्रसिद्ध कलावंताने तयार केलेल्या मोझेसच्या पुतळ्यात मोझेसच्या कपळातून शिंगे बाहेर आलेली दाखविली आहेत. मोझेसच्या कपाळावरील शिंगाची कल्पना मूळ हिब्रूवरून लॅटिनमध्ये झालेल्या चुकीच्या भाषांतरामुळे आली आहे. ’जेव्हा मोझेस सिनाई पर्वतावरून खाली उतरला तेव्हा त्याच्या चेहेऱ्यावरील कातडी चमकत होती’ या बायबलच्या वाक्यातील मूळ हिब्रूतील ‘चमकत होती’ या अर्थाचा शब्दप्रयोग ‘(तिच्यातून) किरणे निघत होती’ असा आहे. लॅटिनमध्ये ‘किरण’ व ‘शिंग’ यांचा घोटाळा केला गेला. मोझेसच्या जीवनातील प्रसंगांवर अनेक प्रख्यात चित्रकारांनी आणि शिल्पकारांनी आपल्या चित्र-शिल्पाकृती तयार केल्या आहेत.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhk1Fud3kajhDDrjLjHHmntbthngIGTFR9cme8PK3xbgLLVZqd4HZjRw0Bqd19w0KbeT9NODI8DlQc5DG1X-LQgAdWsuHgS-W8t0lZWLkONvPgm2YxBWENkVQRgLjuZmvuGkjjoRgEYcOo/s1600/images1.jpeg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhk1Fud3kajhDDrjLjHHmntbthngIGTFR9cme8PK3xbgLLVZqd4HZjRw0Bqd19w0KbeT9NODI8DlQc5DG1X-LQgAdWsuHgS-W8t0lZWLkONvPgm2YxBWENkVQRgLjuZmvuGkjjoRgEYcOo/s1600/images1.jpeg" /></a></div>
<br /></div>
nitinhttp://www.blogger.com/profile/00247828199688084963noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-9176387476928414093.post-46086665395440030312013-08-17T01:26:00.002-07:002013-08-17T01:26:41.378-07:00राजन खान<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<b>राजन खान</b><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEheV9wTGO9SXJvZ4-62rijlZrDDypR8IvJt5KQ8hNM5Zgx7IOVmO9YYFwrnMz5zDAWQPKmXvH2BxmpdFEJNKnsnWMCRMJVW1HXLBGg8bKc0BSIu-pzGZqPpTcYeCtNgSbPyvSuR77_jKmg/s1600/index.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEheV9wTGO9SXJvZ4-62rijlZrDDypR8IvJt5KQ8hNM5Zgx7IOVmO9YYFwrnMz5zDAWQPKmXvH2BxmpdFEJNKnsnWMCRMJVW1HXLBGg8bKc0BSIu-pzGZqPpTcYeCtNgSbPyvSuR77_jKmg/s1600/index.jpg" /></a></div>
<br />
मराठीतले नावाजलेले कथा आणि कादंबरीकार.<br />
त्यांनी ग्रामीण भागातील दलित आणि मुस्लिम समाजाचे (मुख्यतः स्त्रियांचे) प्रश्न, व स्वार्थी राजकारणी लोकांनी त्यांचा घेतलेला गैरफायदा ह्याचे विदारक पण अतिशय वास्तव चित्र कादंबऱ्यांद्वारे मांडले आहे.<br />
प्रकाशित साहित्य<br />
<br />
<ul style="text-align: left;">
<li> <span style="color: #3d85c6;">सत् ना गत (कादंबरी)</span></li>
<li><span style="color: #3d85c6;"> हिलाल (कादंबरी)</span></li>
<li><span style="color: #3d85c6;"> जिनगानी (ललित)</span></li>
<li><span style="color: #3d85c6;"> बाईच्या प्रेमाच्या दोन गोष्टी</span></li>
<li><span style="color: #3d85c6;"> एडनच्या बागेतील सर्प (कथा संग्रह)</span></li>
<li><span style="color: #3d85c6;"> पिढी (वैचारीक)</span></li>
<li><span style="color: #3d85c6;"> पांढऱ्या जगातला अंधार</span></li>
<li><span style="color: #3d85c6;"> बाई जात (कथा संग्रह)</span></li>
<li><span style="color: #3d85c6;"> ग्वाही आणि वेगळी नसलेली गोष्ट (एकत्र २ कादंबऱ्या)</span></li>
<li><span style="color: #3d85c6;"> गूढ (कथा संग्रह)</span></li>
<li><span style="color: #3d85c6;"> जिरायत (ललित)</span></li>
<li><span style="color: #3d85c6;"> इह (माहितीपर)</span></li>
<li><span style="color: #3d85c6;"> मीच मला माहिती नाही (कादंबरी)</span></li>
<li><span style="color: #3d85c6;"> किंबहुना (ललित)</span></li>
<li><span style="color: #3d85c6;"> सध्या सारं असं चालू आहे (कथा संग्रह)</span></li>
<li><span style="color: #3d85c6;"> तत्रैव (कथा संग्रह)</span></li>
<li><span style="color: #3d85c6;"> एक लेखक खर्च झाला (कथा संग्रह)</span></li>
<li><span style="color: #3d85c6;"> अजब गजब जगणं वागणं (वैचारिक)</span></li>
<li><span style="color: #3d85c6;"> एकूण माणसांचा प्रदेश (कथा संग्रह)</span></li>
<li><span style="color: #3d85c6;"> बीजधारणा (कादंबरी)</span></li>
<li><span style="color: #3d85c6;"> काळ (कादंबरी)</span></li>
<li><span style="color: #3d85c6;"> गाठी गाठी जीव (कादंबरी)</span></li>
<li><span style="color: #3d85c6;"> जन्मजंजाळ (कथा संग्रह)</span></li>
<li><span style="color: #3d85c6;"> हयात आणि मजार (कादंबरी)</span></li>
<li><span style="color: #3d85c6;"> यतीम (कादंबरी)</span></li>
<li><span style="color: #3d85c6;"> जातवान आणि विनशन (कादंबरी)</span></li>
<li><span style="color: #3d85c6;"> वळूबनातली कामधेनू (कादंबरी)</span></li>
<li><span style="color: #3d85c6;"> चिमूटभर रुढीबाज आभाळ (कादंबरी)</span></li>
</ul>
<div style="text-align: left;">
<br />
<br />
<b>पुरस्कार</b><br />
महाराष्ट्र शासनाचा उत्कृष्ट पटकथा पुरस्कार (चित्रपटः धुडगूस, २००९)<br />
<br />
<b>इतर</b><br />
२००८ साली मराठी साहित्य संमेलनाच्या उमेदवारांपैकी एक (विरुद्ध: प्रा. हातकणंगलेकर)<br />
राजन खान यांनी २००९ साली मी संमेलन नावाचे एक साहित्य संमेलन पाचगणीजवळच्या एका खेड्यात भरवले होते.</div>
<h2 style="color: black;">
<a href="http://www.ailpail.com/node/249" title="राजन खान यांचे घणाघाती भाषण">राजन खान यांचे घणाघाती भाषण</a></h2>
<h2 style="color: black;">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjwLnEOjAfxBz3voT0tHq96DR1Vm2Jt6VaCoI2QXHEuEuzIt65WYmI99KLDS2KlMOBPGAa09z8CB3XB5ygz5hQxDx8GR0iMXpFAgW3_EjFAXSZbFFGaL5k1F58jLEasJvHjY9UhcI6WVjU/s1600/images.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjwLnEOjAfxBz3voT0tHq96DR1Vm2Jt6VaCoI2QXHEuEuzIt65WYmI99KLDS2KlMOBPGAa09z8CB3XB5ygz5hQxDx8GR0iMXpFAgW3_EjFAXSZbFFGaL5k1F58jLEasJvHjY9UhcI6WVjU/s1600/images.jpg" /></a></div>
</h2>
१. मला एक जण भेटायला आला तो ढोंगीपणे शिवाजी महाराज म्हणायच्या आधी
'छत्रपती' हा शब्द वापरत होता. प्रत्येकवेळेस छत्रपती म्हणताना त्याची
देहबोली मी पाहात होतो. तो उच्चार ढोंगी होता. तसेच प्रत्येक वेळेस
तुकारामांचा उल्लेख करताना तो जगद्गुरू तुकाराम महाराज म्हणत होता. मी
त्याला म्हणालो की महाराष्ट्र व मध्यप्रदेशच्या सीमेवरील बुर्हाणपूर या
गावापलीकडेही तुकारामांचे नांव कुणाला माहीत नाही. ते जगद्गुरू कसे? जगात
सहाशे पन्नास कोटी लोक राहतात व महाराष्ट्रात दहा कोटी! म्हणजे बाकीच्या
सहाशे चाळीस कोटी लोकांना जवळपास माहीतही नसलेला संत आपण जगद्गुरू म्हणून
नावाजतो याला काही अर्थ आहे का? <br />
२. मराही साहित्यात मुसलमान कायम क्रूर म्हणून रेखाटला गेलेला आहे.
मुसलमानांची वागणूक, राहणी याची अजिबात कल्पनाही नसताना मुसलमान रेखाटणारे
मराठी साहित्याचाच अपमान करत आहेत. <br />
३. मराठी लेखक 'स्वतःच्या बाहेर जाऊन' काहीही लेखन करत नाही. संशोधन
करणे, कष्ट काढून जीवनचे इतर पैलू तपासणे, अभ्यासणे व नंतर रेखाटणे हे
प्रकार तो करतच नाही. ब्राह्मणाला सांगीतले की महार माणूस लेखनात चितार,
तर तो ग्रामीन शब्दांचा समावेश असलेले लेखन करतो इतकेच! प्रत्यक्षात
महाराची जीवनशैली तपासण्याची इच्छा नसते. उलटे महाराला जर सांगितले की
ब्राह्मण माणसे कशी असतात हे लेखनात चितार, तर तोही आजवर वाचलेल्या
साहित्याचा पगडा म्हणून तसेच लिहितो. तो कधीही ब्राह्मणाचे आचरण जवळून
पाहात नाही. ज्यांनी कोणी असे परजातीय चित्रण केलेले आहे तेही त्यांच्या
अनुभवात जे आहे तितकेच! त्या पलीकडे जाऊन नाही. <br />
४. मराठीतीत बहुतेक साहित्य हे असेच आहे. आजवर मी (मी म्हणजे राजन खान),
हमो व आणखीन काही समकालीन माणसांनी वयाच्या सुरुवातीपासून महाराष्ट्राने,
मराठी भाषेने गौरवलेले साहित्य वाचले. मात्र आज या टप्यावर आम्हाला असे
वाटते की आपण नेमके काय वाचले? तर ते साहित्य, ज्यात 'मी' व 'मी पाहिलेले
आयुष्य' या पलीकडे काहीही नाही? कल्पनाविस्तार, संशोधन, प्रवास, अनोळखी
जगाचा परिचय, त्यात वास्तव्य, सखोलतेची अशी पातळी की जेथे मानवजमातीतील
कोणत्याही प्रदेशात, वंशात त्या साहित्याचे मूल्य अमूल्य ठरावे असे मराठी
साहित्यात काही मिळाले नाही. एखाद्याने लेखन केले तर त्याच्या कथेत महार
किंवा एखादे ग्रामीण पात्र जरूर असते. ते पात्र म्या, व्हय, नाय असे शब्दही
बोलते. मात्र फक्त ग्रामीण भाषेचा बाज हे ग्रामीण जीवन नाहीच. <br />
५. जागतिक पातळीवरच्या लेखकांचे लेखन महाराष्ट्रात गौरवले जाते. आजही
जगाच्या कानाकोपर्यात कुठे ना कुठे शेक्सपिअरचा एक खेळ चाललेलाच असतो.
महाराष्ट्राचे साहित्य मात्र जागतिक पातळीवर गेलेले नाही. याला मराठी
रसिकांच्या कोत्या आणि लेखकांच्या मत्सरी प्रवृत्ती कारणीभूत आहेत. तसेच,
मराठी भाषेने आजवर लेखकाला भौतिक श्रीमंती प्रदान केलेली नाही. ज्या
रस्त्यावर प्रकाशक गाडीतून फिरतो त्या रस्त्यावर लेखक फुटपाथवरून पुढच्या
कथेचा विचार करत चाललेला असतो व दुसरा विचार त्याच्या मनात हा असतो की पैसे
आणले नाहीत म्हणून बायको किती आणि कशी बोलेल?<br />
६. काळाच्या पुढचे, निदान शंभर वर्षे पुढचे असे लेखन मराठी माणूस करतच
नाही. तो त्याच्याच जीवनाचे चित्रण करत राहतो. अशा साहित्यामुळे ते साहित्य
वाचणारा समाजही तेथेच राहतो. उलट, काही महान महाराष्ट्रीय साहित्यिकांचे
साहित्य वाचून तर समाज मागेच जातो. समाजाच्या बौद्धिक प्रगतीसाठी व नवीन
आव्हाने स्वीकारण्याच्या वृत्तीच्या वाढीसाठी साहित्यात नवेपणा, नवीन पैलू,
काळाच्याही पुढचे सोचण्याची क्षमता साहित्यिकांमध्ये असायला हवी व असल्यास
ती त्यांनी जोपासायला हवी व समाजाने त्या साहित्यिकांना आधार द्यायला हवा.
<br />
७. मोठमोठे कवी, मोठमोठे लेखक जे प्रचंड गौरवले गेले व ज्यांचे साहित्य
अभ्यास म्हणून अभ्यासण्यात आले व ज्यांनी साहित्याच्या दर्जा<br />
<div class="BorderBottom" style="clear: both; height: 35px; padding-top: 5px;">
<div class="PageHeading" style="float: left;">
</div>
<div class="PageHeading" style="float: left;">
</div>
<div class="PageHeading" style="float: left;">
</div>
<div class="PageHeading" style="float: left;">
<b>देव ,धर्म आणि जात सगळे काल्पनिक : राजन खान
</b></div>
<div style="float: right;">
<b><br /> </b>
</div>
<br style="clear: both;" />
<div style="clear: both; font-size: 1px; height: 1px;">
</div>
</div>
<table border="0" cellpadding="0" cellspacing="0" style="width: 100%px;"><tbody>
<tr><td align="left" valign="top"><div class="section0">
<div class="Normal">
<br />
मी <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> कुठल्याच <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> धर्माचा <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> नाही <span style="font-family: Times New Roman;"> , </span> देवाचं <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> अस्तित्व <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> नाकारणारा <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> आहे <span style="font-family: Times New Roman;"> . </span> देव <span style="font-family: Times New Roman;"> , </span> धर्म <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> आणि <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> जात <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> काल्पनिक <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> आहे <span style="font-family: Times New Roman;"> . </span> असे <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> प्रतिपादन <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> राजन <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> खान <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> यांनी <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> संजीवनी <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> व्याख्यानमालेत <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> दुसरे <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> पुष्प <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> गुंफताना <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> केले <span style="font-family: Times New Roman;"> . </span> <br />
<br />
त्यांनी <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> यावेळी <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> सांगितले <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> की <span style="font-family: Times New Roman;"> , </span> आजपर्यत <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> झालेला <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> सर्व <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> भ्रष्टाचार <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> देव <span style="font-family: Times New Roman;"> , </span> धर्म <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> मानणा <span style="font-family: Times New Roman;"> - </span> या <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> लोकांनीच <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> केला <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> आहे <span style="font-family: Times New Roman;"> . </span> या <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> देशातील <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> ६० <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> टक्के <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> लोक <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> गरीब <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> आहेत <span style="font-family: Times New Roman;"> . </span> सर्व <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> देव <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> मानणारे <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> आहेत <span style="font-family: Times New Roman;"> . </span> देव <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> त्याचं <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> भल्ल <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> का <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> करत <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> नाही <span style="font-family: Times New Roman;"> ? </span> गरीब <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> अधिका <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> अधिक <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> गरीब <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> होत <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> चालले <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> आहेत <span style="font-family: Times New Roman;"> . </span> भ्रष्टाचारी <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> अधिका <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> अधिक <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> श्रीमंत <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> होत <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> चालले <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> आहेत <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> आणि <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> देवबाप्पा <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> काहीच <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> करायला <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> तयार <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> नाही <span style="font-family: Times New Roman;"> . </span> हि <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> या <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> देशाची <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> वाईट <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> अवस्था <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> आहे <span style="font-family: Times New Roman;"> . </span> या <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> जगात <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> एक <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> ही <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> मुसलमान <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> खरा <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> मुसलमान <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> नाही <span style="font-family: Times New Roman;"> , </span> एक <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> ही <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> हिंदू <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> खरा <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> हिंदू <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> नाही <span style="font-family: Times New Roman;"> , </span> एक <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> ही <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> ख्रिश्चन <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> खरा <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> ख्रिश्चन <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> नाही <span style="font-family: Times New Roman;"> . </span> त्या <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> त्या <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> धर्माचे <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> ढोंग <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> करणारे <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> फार <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> आहेत <span style="font-family: Times New Roman;"> . </span> गर्वसे <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> कहो <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> म्हणणारे <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> तेवढ्या <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> पुरतेच <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> त्या <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> त्या <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> धर्माचे <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> आहेत <span style="font-family: Times New Roman;"> . </span> <br />
<br />
धर्म <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> व <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> त्याचे <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> आचरणाचे <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> नियम <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> इमानदारीने <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> पाळले <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> तर <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> जग <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> बरेचसे <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> शांत <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> होइल <span style="font-family: Times New Roman;"> . </span> प्रत्येक <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> धर्म <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> मुलभूत <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> पणे <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> एक <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> शिकवण <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> देतो <span style="font-family: Times New Roman;"> , </span> दुस <span style="font-family: Times New Roman;"> - </span> या <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> माणसाला <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> माणूस <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> म्हणून <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> वागव <span style="font-family: Times New Roman;"> , </span> किमंत <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> दे <span style="font-family: Times New Roman;"> . </span> धर्माचा <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> गर्व <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> मानणारे <span style="font-family: Times New Roman;"> , </span> सर्वच्या <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> सर्व <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> जण <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> धर्माचे <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> भोत <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> आहेत <span style="font-family: Times New Roman;"> . </span> खरे <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> धार्मिक <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> नहीत <span style="font-family: Times New Roman;"> . </span> दोन <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> पर्याय <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> आहेत <span style="font-family: Times New Roman;"> , </span> एक <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> धर्म <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> सोडा <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> व <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> जे <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> जगायचे <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> आहे <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> तसे <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> जगा <span style="font-family: Times New Roman;"> . </span> किवा <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> विनंती <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> पूर्ण <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> सागणे <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> आहे <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> कि <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> जो <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> धर्म <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> आहे <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> तरी <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> नीट <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> पाळा <span style="font-family: Times New Roman;"> , </span> इमानदारीत <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> पाळा <span style="font-family: Times New Roman;"> . </span> कुठलाच <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> धर्म <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> मरणाला <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> पर्याय <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> देऊ <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> शकत <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> नाही <span style="font-family: Times New Roman;"> . </span> मारण्या <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> आधी <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> जगणार <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> का <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> हा <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> प्रश्न <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> आहे <span style="font-family: Times New Roman;"> . </span> मला <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> वाटते <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> बिनधर्माचं <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> नैतिक <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> जगता <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> येते <span style="font-family: Times New Roman;"> . </span> नैतिकता <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> म्हणजे <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> दुसरं <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> तिसरं <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> काही <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> नसून <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> दुस <span style="font-family: Times New Roman;"> - </span> या <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> माणसाशी <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> मायेने <span style="font-family: Times New Roman;"> , </span> आपुलकीने <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> आणि <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> माणसा <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> सारखं <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> वागणे <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> म्हणजे <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> नैतिकता <span style="font-family: Times New Roman;"> . </span> पाळायचा <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> असेल <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> तर <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> खरोखर <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> धर्म <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> पाळा <span style="font-family: Times New Roman;"> , </span> नाहीतर <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> धर्म <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> सोडा <span style="font-family: Times New Roman;"> . </span> आपला <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> धर्म <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> शोधा <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> त्याचा <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> अभ्यास <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> करा <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> व <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> त्याचे <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> पालन <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> करा <span style="font-family: Times New Roman;"> , </span> असे <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> खान <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> यांनी <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> स्पष्ट <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> केले <span style="font-family: Times New Roman;"> . </span> मनोज <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> पाटील <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> यांनी <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> प्रास्ताविक <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> व <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> पाहुण्याची <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> ओळख <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> करून <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> दिली <span style="font-family: Times New Roman;"> . </span> अध्यक्षस्थानी <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> पंढरीनाथ <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> नाईक <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> होते <span style="font-family: Times New Roman;"> . </span> सूत्रसंचलन <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> कोमल <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> जोशी <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> यांनी <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> केले <span style="font-family: Times New Roman;"> . </span> ईशस्तवन <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> तेजल <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> पाटील <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> यांनी <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> सादर <span style="font-family: Times New Roman;"> </span> केले <span style="font-family: Times New Roman;"> . </span> </div>
</div>
</td></tr>
</tbody></table>
<div style="text-align: left;">
<br /></div>
<div class="story-heading" style="text-align: left;">
<b>जागतिक साहित्य निर्मितीसाठी सर्व भेद सोडावे लागतील- राजन खान</b></div>
<div class="story-heading" style="text-align: left;">
<b> </b>जागतिक साहित्य मानवतावादी व विज्ञानवादी असते. ते निर्माण करण्यास सर्व
भेद सोडावे लागतील, असे प्रतिपादन २० व्या नवोदित अखिल भारतीय मराठी
साहित्य संमेलनाचे अध्यक्ष राजन खान यांनी केले. <br />
पुष्पक मंगल
कार्यालयातील महात्मा फुले साहित्यनगरीत आयोजित या संमेलनाच्या
उद्घाटनप्रसंगी ते बोलत होते. संमेलनाचे उद्घाटक ज्येष्ठ ग्रामीण साहित्यिक
रा. रं. बोराडे, मराठा सेवासंघाचे प्रदीप साळुंके, सतीश मडके आदींची
उपस्थिती होती. पोटाला आधार देण्याची धमक मराठी भाषेत आहे. मात्र,
शिक्षणसम्राट असलेले नेते व त्यांच्यामागे धावणारे तथाकथित लेखक
यांच्यामुळे मराठी भाषा अडचणीत आली आहे. साहित्यात इंग्रजी भाषेचा वापर
करणारे बांडगे साहित्यिकच भाषेच्या मुळावर उठले असल्याचे खान यांनी
सांगितले.<br />
बोराडे यांनी साहित्य म्हणजे माणसाच्या जगण्याचा इतिहास असतो.
तो तटस्थपणेच मांडायला हवा, असे सांगून विशिष्ट स्थितीत होत असलेल्या
संमेलनातून इतिहासात कधी नव्हे, इतक्या तीव्र स्वरूपात निर्माण झालेल्या
पाणी, चारा व रोजगार टंचाईचे प्रतििबब उमटणे गरजेचे आहे, असे नमूद केले.
स्वागताध्यक्ष राजेंद्र मिरगणे यांनी भीषण परिस्थितीला लेखणीच्या
माध्यमातून पर्याय मिळावा. वास्तव सर्वांपर्यंत पोहोचावे, यासाठी संधी
म्हणून संमेलन आयोजित केल्याची भूमिका मांडली.<br />
कार्याध्यक्ष शरद गोरे
यांनी साहित्य परिषदेच्या कामांचा आढावा घेतला. उपाध्यक्ष राजकुमार काळभोर
यांनी सूत्रसंचालन केले. दशरथ यादव यांनी आभार मानले. विविध क्षेत्रांत
उल्लेखनीय कामगिरी बजावणाऱ्या मान्यवरांना संमेलनाध्यक्ष खान व बोराडे
यांच्या हस्ते पुरस्कार देऊन सन्मानित करण्यात आले.<br />
‘आता सावध राहा’ <br />
मराठी
भाषेला अभिजात भाषेचा दर्जा मिळावा, यासाठी हरी नरके समितीने केंद्राकडे
प्रस्ताव दिला. वर्ष-दीड वर्षांत त्याला मंजुरी मिळेल. मराठीचे भाषिक
संवर्धन करण्यासाठी केंद्राकडून दरवर्षी ५०० कोटींचा निधी उपलब्ध होईल, असे
सांगून खान यांनी आता सावध राहा, असा सल्ला दिला. राज्यातील अनेक िशगारू
संस्था या ५०० कोटींकडे डोळे लावून बसल्या आहेत. नाही तर पुन्हा मेहनत करे
मुर्गा, अंडा खाए फकीर असे घडेल आणि अनेक फकीर सध्या पुण्यात संस्था काढून
बसले असल्याचा आरोपही त्यांनी केला. महाराष्ट्राने संत तुकाराम, ज्ञानेश्वर
या कवींची देवळे बांधली. त्यांची नित्यनियमाने पूजा केली जाते. मात्र,
त्यांनी दिलेला विचार देवळांमध्येच कोंडला असल्याची खंतही खान यांनी व्यक्त
केली.</div>
<div style="text-align: left;">
<br /></div>
</div>
nitinhttp://www.blogger.com/profile/00247828199688084963noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-9176387476928414093.post-689149509219977672013-08-05T07:20:00.000-07:002013-08-05T07:20:00.501-07:00जिवलग मित्र<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
<b>जिवलग मित्र</b><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjFENoljYCnfZ6jHTlMQF1T4YNC7EcfhPV8qUbc-gnkWK7QGter2OSq-GtblG0Jmz563rA7OQ-isqenhxJpMjUAuf0PKY9Cnpwb_iy7WS2JAH4q2UfUjEOidaqzG__gWkSPwpqe768EaZk/s1600/img1080802020_1_2.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjFENoljYCnfZ6jHTlMQF1T4YNC7EcfhPV8qUbc-gnkWK7QGter2OSq-GtblG0Jmz563rA7OQ-isqenhxJpMjUAuf0PKY9Cnpwb_iy7WS2JAH4q2UfUjEOidaqzG__gWkSPwpqe768EaZk/s320/img1080802020_1_2.jpg" width="240" /> </a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<br /></div>
<div align="center">
<span style="color: #ff0080; font-size: 11pt;">मैत्री म्हणजे काय हे शब्दात सांगता येत नाही.</span></div>
<div align="center">
<span style="color: #ff0080; font-size: 11pt;">जिवलग मित्र हा नशीबानेच मिळू शकतो</span></div>
<div align="center">
<span style="color: #ff0080; font-size: 11pt;">इतर कोणत्याही नात्यापेक्षा</span></div>
<div align="center">
<span style="color: #ff0080; font-size: 11pt;">मैत्री खूपच चांगलं नांत....</span></div>
<div align="center">
<span style="color: #ff0080; font-size: 11pt;">जिवलग मित्र </span></div>
<div align="center">
<span style="color: #ff0080; font-size: 11pt;">तोच... जो आपल्या सुखात आणि दु:खातही सोबत करतो. </span></div>
<div align="center">
<span style="color: #ff0080; font-size: 11pt;">मित्राची खरी कसोटी संकटाच्याच वेळी होत असते. </span></div>
<div align="center">
<span style="color: #ff0080; font-size: 11pt;">मित्र हा आपल्या मैत्रीसाठी कोणताही त्याग करू शकतो</span></div>
<div align="center">
<span style="color: #ff0080; font-size: 11pt;">ज्या व्यक्तिला अशी मैत्री भेटली तो भाग्यवानच..... </span></div>
<div align="center">
<br /></div>
<div align="center">
<span style="color: #ff0080; font-size: 11pt;"> </span> </div>
<div align="center">
<span style="color: #8000ff; font-size: 11pt;">सत्याची कास सोडू नये</span></div>
<div align="center">
<span style="color: #8000ff; font-size: 11pt;">होउदे मनास किती त्रास</span></div>
<div align="center">
<span style="color: #8000ff; font-size: 11pt;">डोक्यातून अश्रू सांडू नये</span></div>
<div align="center">
<span style="color: #8000ff; font-size: 11pt;">प्रयत्त्नाने यश लाभेलच</span></div>
<div align="center">
<span style="color: #8000ff; font-size: 11pt;">त्यासाठी वेळ वाया दवडू नये</span></div>
<div align="center">
<span style="color: #8000ff; font-size: 11pt;">करावी मैत्री निरपेक्ष, </span></div>
<div align="center">
<span style="color: #8000ff; font-size: 11pt;">स्वार्थीपण मैत्रीत असूच नये...</span></div>
<div align="center">
<br /></div>
<div align="center">
<span style="color: black; font-size: 11pt;">मैत्रीचा निर्मळ धागा काही </span></div>
<div align="center">
<span style="color: black; font-size: 11pt;">काळापुरता जोडणारा नसावा</span></div>
<div align="center">
<span style="color: #ff0080; font-size: 11pt;">तर ती अनंत काळची असावी. </span></div>
<div align="center">
<span style="color: #ff0080; font-size: 11pt;">मैत्रीमधूनच काही नाती निर्माण होतात ती</span></div>
<div align="center">
<span style="color: black; font-size: 11pt;">गुलाबासारखी निर्मळ असावी</span></div>
<div align="center">
<span style="color: black; font-size: 11pt;">आणि मोगर्याच्या फुलासारखी सुंगधित असावी. </span></div>
<br />
<b>\</b><br />
<br />
<br />
<b>मैत्री की प्रेम...?</b><br />
<br />
<b></b><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjO_s1WhK4sVPxcuAAIHec3Xs0leg5T6fqG8QHrJxwzgsfy696KQ5yeXyCfA4zJHSztetgSCDIGNbwekpvuqk72WvB5puyom-NC49lEE0IpbXZp_JrJj_Rd7LDaOhXB85ePNu-hw2jMme0/s1600/img1120805001_1_1.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjO_s1WhK4sVPxcuAAIHec3Xs0leg5T6fqG8QHrJxwzgsfy696KQ5yeXyCfA4zJHSztetgSCDIGNbwekpvuqk72WvB5puyom-NC49lEE0IpbXZp_JrJj_Rd7LDaOhXB85ePNu-hw2jMme0/s1600/img1120805001_1_1.jpg" /></a><span style="color: red; font-size: 11pt;">कधी न संपणारी फक्त मैत्रीच असते </span><br /><span style="color: red; font-size: 11pt;">मैत्रीमधले प्रेमही तसेच असते </span><br /><span style="color: red; font-size: 11pt;">कधीच न संपणारे </span><br /><span style="color: red; font-size: 11pt;">मैत्रीमध्ये हसवा रुसवा असतो</span><br /><span style="color: red; font-size: 11pt;">प्रेमात फक्त रुसवा अन् फसवा </span><br /><span style="color: red; font-size: 11pt;">मैत्री नाजूक धागा अन् अतूट बंधन</span><br /><span style="color: red; font-size: 11pt;">प्रेम कितीही नाजूक</span><br /><span style="color: red; font-size: 11pt;">पण... </span><br /><span style="color: red; font-size: 11pt;">तुटतेच कधीतरी </span><br /><span style="color: red; font-size: 11pt;">मैत्रीचे तसे नाही</span><br /><span style="color: red; font-size: 11pt;">मैत्री दोघही निभावतात</span><br /><span style="color: red; font-size: 11pt;"> मैत्रीनेच प्रेमाला सुरुवात होते </span><br /><span style="color: red; font-size: 11pt;">माझ्या मैत्रीत प्रेम आहे</span><br /><span style="color: red; font-size: 11pt;">पण माझ्या प्रेमात मैत्री</span><br /><span style="color: red; font-size: 11pt;">कधीच नसणार</span><br /><span style="color: red; font-size: 11pt;">मैत्रीपेक्षा जास्त प्रेम की </span><br /><span style="color: red; font-size: 11pt;">प्रेमापेक्षा जास्त मैत्री </span><br /><span style="color: red; font-size: 11pt;">मग तुम्ही काय मागाल?</span><br /><span style="color: red; font-size: 11pt;">मैत्री की प्रेम? </span></div>
</div>
nitinhttp://www.blogger.com/profile/00247828199688084963noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-9176387476928414093.post-37693679223590555682013-07-20T22:34:00.002-07:002013-07-20T22:34:14.906-07:00गोळाबेरीज<div dir="ltr" style="text-align: left;" trbidi="on">
गोळाबेरीज<br />अवघ्या महाराष्ट्राचे लाडके दैवत पुलं तथा पुरुषोत्तम लक्ष्मण देशपांडे यांची जादू आजही मराठी मनावर कायम आहे . लेखक , कवी , दिग्दर्शक , नाटककार , नट , वादक असे बहुआयामी व्यक्तिमत्त्व लाभलेल्या पुलंच्या कलाकृतींचा मोह अनेक नटांना झाला . म्हणूनच त्यांच्या कलाकृतींचे सादरीकरण आजही अनेक ठिकाणी होत असते . अखिल मराठीजनांना हसवणाऱ्या पुलंची गोष्ट आता प्रथमच रुपेरी पडद्यावर साकारली जाणार आहे .<br /><br />अभिनेता - दिग्दर्शक क्षितीज झारापकरने हे शिवधनुष्य उचलायचे ठरवले आहे . ' गोळाबेरीज ' असे नाव असलेल्या या भव्य सिनेमात मराठी मनोरंजनविश्वातले तब्बल ४२ स्टार्स असणार आहेत .<br /><br />पुलंची २७ पुस्तकं , त्यांच्यावरचे ३ माहितीपट , त्यांचे पाच सिनेमे आणि काही लेखांचा समावेश या सिनेमात करण्यात आला आहे . याबाबत बोलताना दिग्दर्शक क्षितीज म्हणाला , ' एखाद्या लेखकावर सिनेमा करावा असे मला वाटत होते . त्यासाठी पुलंशिवाय दुसरं नाव नव्हतेच . कारण , ते स्वत : बहुआयामी प्रतिभावंत होतेच . पण , त्यांना भेटलेल्या माणसांचे अचूक वर्णन त्यांच्या लेखनात दिसते . सिनेमा करण्यासाठी ही पात्रे अत्यंत महत्त्वाची होती . हा सिनेमा म्हणजे पुलंचा इतिहास नव्हे , तर त्यांची गोष्ट असेल .'<br /> पुलंच्या जन्मापासून साठीपर्यंतचा प्रवास या सिनेमात दिसेल . या प्रवासादरम्यान त्यांना भेटलेली माणसे या सिनेमात येतील . हरितात्या , दामले मास्तर , चितळे मास्तर , नंदा प्रधान , सोन्या बागलणकर , अंतू बरवा , बाबा आमटे , नामू परीट , रावसाहेब , सखाराम गटणे , पेस्तन काका , नारायण अशी त्यांच्या पुस्तकांतून भेटलेली सगळी माणसे या सिनेमात पुलंसोबत दिसतील . यासाठी ' खोगीरभरती ', ' गोळाबेरीज ', ' हसवणूक ', ' व्यक्ती आणि वल्ली ', ' गणगोत ', ' बटाट्याची चाळ ', ' असा मी असामी ', ' म्हैस ', ' काही अप्स काही डाऊन्स ' आदी पुस्तके - लेखांसोबत ' गुळाचा गणपती ', ' दूधभात ', ' पुढचं पाऊल ' अशा सिनेमांचे काही अंश यात असतील . त्यांच्या मूळ कलाकृतींना कोणताही धक्का न लावता त्यांना या पटकथेत समाविष्ट केले जाणार आहे . सिनेमाची कथा , पटकथा , संवाद क्षितीजचेच आहेत . ' पुलंचे लिखाण विनोदी होतेच . पण , त्यात आयुष्याचे मोठे तत्त्वज्ञान लपलेले असे . ते अधोरेखित करण्याचा माझा प्रयत्न असेल . या सिनेमाला परवानगी देतानाच , आपल्याकडील पुलंचे अप्रकाशित साहित्य , त्यांची भाषणे , पेटीवादन असा सर्व खजिना देण्याची तयारी पुलंच्या नातेवाईकांनी दर्शवली आहे ,' अशी माहितीही त्याने दिली .<br /><br />पुलंसाठी सर्वसृष्टी एकत्र ?<br />' गोळाबेरीज ' चे शूट ऑक्टोबरमध्ये सुरू होणार असून , सध्या कलाकारांना करारबद्ध करण्याचे काम सुरू आहे . एकूण ७७ पैकी ४२ भूमिकांसाठी सिने , नाट्य , टीव्हीसृष्टीतल्या ४२ स्टार्सकडे विचारणा करण्यात आली आहे . या सर्वांनी होकार दिला , तर पुलंसाठी संपूर्ण इंडस्ट्री एकत्र आल्याचे चित्र पाहायला मिळणार आहे . </div>
nitinhttp://www.blogger.com/profile/00247828199688084963noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-9176387476928414093.post-90302607934018766292013-07-03T22:06:00.001-07:002013-07-03T22:06:38.332-07:00औरंगजेब<h1 class="firstHeading" id="firstHeading" lang="mr">
<span dir="auto">औरंगजेब</span></h1>
<div class="firstHeading" id="firstHeading" lang="mr">
<span dir="auto"><b>औरंगजेब</b> (इ.स. १६१८ - इ.स. १७०७) हा <a href="http://mr.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%AE%E0%A5%81%E0%A4%98%E0%A4%B2_%E0%A4%B8%E0%A4%BE%E0%A4%AE%E0%A5%8D%E0%A4%B0%E0%A4%BE%E0%A4%9C%E0%A5%8D%E0%A4%AF" title="मुघल साम्राज्य">मुघल सम्राट</a> होता. त्याने त्या वेळी आपल्या राज्यात <a class="new" href="http://mr.wikipedia.org/w/index.php?title=%E0%A4%B6%E0%A4%B0%E0%A4%BF%E0%A4%AF%E0%A4%A4&action=edit&redlink=1" title="शरियत (पान अस्तित्वात नाही)">शरियत</a> (इस्लामी कायदा) लागू केला होता.<sup class="noprint">[ <a class="extiw" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Wikipedia:Citing_sources" title="en:Wikipedia:Citing sources"><i><span style="white-space: nowrap;" title="The material in the vicinity of this tag needs references to reliable sources.">संदर्भ हवा</span></i></a> ]</sup> गैर-मुसलमान जनते वर असा कायदा लागू करणारा तो पहला मुसलमान राज्यकर्ता होता.<sup class="noprint">[ <a class="extiw" href="http://en.wikipedia.org/wiki/Wikipedia:Citing_sources" title="en:Wikipedia:Citing sources"><i><span style="white-space: nowrap;" title="The material in the vicinity of this tag needs references to reliable sources.">संदर्भ हवा</span></i></a> ]</sup> त्याने आपल्या आयुष्यातील काळ बव्हंशी दक्षिणेत <a href="http://mr.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%AE%E0%A4%B0%E0%A4%BE%E0%A4%A0%E0%A4%BE_%E0%A4%B8%E0%A4%BE%E0%A4%AE%E0%A5%8D%E0%A4%B0%E0%A4%BE%E0%A4%9C%E0%A5%8D%E0%A4%AF" title="मराठा साम्राज्य">मराठा साम्राज्यावर</a> आणि ईतर विरोधकांवर अंकूश ठेवण्याच्या प्रयत्नात घालवला.</span></div>
<div class="firstHeading" id="firstHeading" lang="mr">
<br /></div>
<div class="firstHeading" id="firstHeading" lang="mr">
<br /></div>
<table class="infobox" style="width: 280px;"><tbody>
<tr><th align="center" colspan="3" style="background-color: #c1d8ff; color: black; font-size: 120%;"><b>औरंगजेब</b></th>
</tr>
<tr>
<td align="center" colspan="3"><i>बादशाह</i></td>
</tr>
<tr>
<td align="center" colspan="3"><a class="image" href="http://mr.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%9A%E0%A4%BF%E0%A4%A4%E0%A5%8D%E0%A4%B0:Aurangzeb_reading_the_Quran.jpg"><img alt="Aurangzeb reading the Quran.jpg" height="351" src="http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/1/1f/Aurangzeb_reading_the_Quran.jpg/240px-Aurangzeb_reading_the_Quran.jpg" width="240" /></a></td>
</tr>
<tr>
<td align="center" colspan="3">औरंगजेब कुराण पठण करताना, इसवी सनाच्या १८ व्या शतकातील अनामिक चित्रकाराने रंगविलेले चित्र</td>
</tr>
<tr>
<td><b>अधिकारकाळ</b></td>
<td colspan="2"><a href="http://mr.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%87.%E0%A4%B8._%E0%A5%A7%E0%A5%AC%E0%A5%AB%E0%A5%AF" title="इ.स. १६५९">१६५९</a>-<a href="http://mr.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%87.%E0%A4%B8._%E0%A5%A7%E0%A5%AD%E0%A5%A6%E0%A5%AD" title="इ.स. १७०७">१७०७</a></td>
</tr>
<tr>
<td><b>पूर्ण नाव</b></td>
<td colspan="2">अबू मुझफ्फर मुहिउद्दीन मुहम्मद औरंगजेब आलमगीर</td>
</tr>
<tr>
<td><b>जन्म</b></td>
<td colspan="2"><a href="http://mr.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%A8%E0%A5%8B%E0%A4%B5%E0%A5%8D%E0%A4%B9%E0%A5%87%E0%A4%82%E0%A4%AC%E0%A4%B0_%E0%A5%A9" title="नोव्हेंबर ३">नोव्हेंबर ३</a>, <a href="http://mr.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%87.%E0%A4%B8._%E0%A5%A7%E0%A5%AC%E0%A5%A7%E0%A5%AE" title="इ.स. १६१८">१६१८</a></td>
</tr>
<tr>
<td><br /></td>
<td colspan="2"><a href="http://mr.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%A6%E0%A4%BE%E0%A4%B9%E0%A5%8B%E0%A4%A6" title="दाहोद">दाहोद</a>, <a href="http://mr.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%AD%E0%A4%BE%E0%A4%B0%E0%A4%A4" title="भारत">भारत</a></td>
</tr>
<tr>
<td><b>मृत्यू</b></td>
<td colspan="2"><a href="http://mr.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%AE%E0%A4%BE%E0%A4%B0%E0%A5%8D%E0%A4%9A_%E0%A5%A9" title="मार्च ३">मार्च ३</a>, <a href="http://mr.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%87.%E0%A4%B8._%E0%A5%A7%E0%A5%AD%E0%A5%A6%E0%A5%AD" title="इ.स. १७०७">१७०७</a></td>
</tr>
<tr>
<td><br /></td>
<td colspan="2"><a href="http://mr.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%94%E0%A4%B0%E0%A4%82%E0%A4%97%E0%A4%BE%E0%A4%AC%E0%A4%BE%E0%A4%A6" title="औरंगाबाद">औरंगाबाद</a>, <a href="http://mr.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%AE%E0%A4%B9%E0%A4%BE%E0%A4%B0%E0%A4%BE%E0%A4%B7%E0%A5%8D%E0%A4%9F%E0%A5%8D%E0%A4%B0" title="महाराष्ट्र">महाराष्ट्र</a>, <a href="http://mr.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%AD%E0%A4%BE%E0%A4%B0%E0%A4%A4" title="भारत">भारत</a></td>
</tr>
<tr>
<td><b>पूर्वाधिकारी</b></td>
<td colspan="2"><a href="http://mr.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%B6%E0%A4%BE%E0%A4%B9_%E0%A4%9C%E0%A4%B9%E0%A4%BE%E0%A4%A8" title="शाह जहान">शाह जहान</a></td>
</tr>
<tr>
<td><b>उत्तराधिकारी</b></td>
<td colspan="2"><a href="http://mr.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%AC%E0%A4%B9%E0%A4%BE%E0%A4%A6%E0%A5%82%E0%A4%B0_%E0%A4%B6%E0%A4%BE%E0%A4%B9_%E0%A4%AA%E0%A4%B9%E0%A4%BF%E0%A4%B2%E0%A4%BE" title="बहादूर शाह पहिला">बहादूर शाह पहिला</a></td>
</tr>
<tr>
<td><b>पत्नी</b></td>
<td colspan="2">रबिया दुर्रानी, दिलरास बानो बेगम</td>
</tr>
<tr>
<td><b>संतती</b></td>
<td colspan="2">* <a href="http://mr.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%AC%E0%A4%B9%E0%A4%BE%E0%A4%A6%E0%A5%82%E0%A4%B0_%E0%A4%B6%E0%A4%BE%E0%A4%B9_%E0%A4%AA%E0%A4%B9%E0%A4%BF%E0%A4%B2%E0%A4%BE" title="बहादूर शाह पहिला">बहादूर शाह पहिला</a>, पुत्र
<ul>
<li><a class="new" href="http://mr.wikipedia.org/w/index.php?title=%E0%A4%86%E0%A4%9D%E0%A4%AE_%E0%A4%B6%E0%A4%BE%E0%A4%B9&action=edit&redlink=1" title="आझम शाह (पान अस्तित्वात नाही)">आझम शाह</a>, पुत्र</li>
<li><a class="new" href="http://mr.wikipedia.org/w/index.php?title=%E0%A4%B8%E0%A5%81%E0%A4%B2%E0%A4%A4%E0%A4%BE%E0%A4%A8_%E0%A4%AE%E0%A5%81%E0%A4%B9%E0%A4%AE%E0%A5%8D%E0%A4%AE%E0%A4%A6_%E0%A4%85%E0%A4%95%E0%A4%AC%E0%A4%B0&action=edit&redlink=1" title="सुलतान मुहम्मद अकबर (पान अस्तित्वात नाही)">सुलतान मुहम्मद अकबर</a>, पुत्र</li>
<li><a class="new" href="http://mr.wikipedia.org/w/index.php?title=%E0%A4%AE%E0%A5%81%E0%A4%B9%E0%A4%AE%E0%A5%8D%E0%A4%AE%E0%A4%A6_%E0%A4%95%E0%A4%BE%E0%A4%AE%E0%A4%AC%E0%A4%95%E0%A5%8D%E0%A4%B6&action=edit&redlink=1" title="मुहम्मद कामबक्श (पान अस्तित्वात नाही)">मुहम्मद कामबक्श</a>, पुत्र</li>
<li><a class="new" href="http://mr.wikipedia.org/w/index.php?title=%E0%A4%9D%E0%A5%87%E0%A4%AC%E0%A5%81%E0%A4%A8%E0%A5%8D%E0%A4%A8%E0%A4%BF%E0%A4%B8%E0%A4%BE&action=edit&redlink=1" title="झेबुन्निसा (पान अस्तित्वात नाही)">झेबुन्निसा</a>, कन्या</li>
</ul>
</td>
</tr>
<tr>
<td><b>राजघराणे</b></td>
<td colspan="2"><a href="http://mr.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%AE%E0%A5%81%E0%A4%98%E0%A4%B2" title="मुघल">मुघल</a></td></tr>
</tbody></table>
<h2>
<span class="mw-headline" id=".E0.A4.B0.E0.A4.BE.E0.A4.9C.E0.A4.95.E0.A5.80.E0.A4.AF_.E0.A4.95.E0.A4.BE.E0.A4.B0.E0.A4.95.E0.A4.BF.E0.A4.B0.E0.A5.8D.E0.A4.A6.E0.A5.80.E0.A4.9A.E0.A5.80_.E0.A4.B8.E0.A5.81.E0.A4.B0.E0.A5.81.E0.A4.B5.E0.A4.BE.E0.A4.A4">राजकीय कारकिर्दीची सुरुवात</span></h2>
१६३४ मधे <a class="mw-redirect" href="http://mr.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%B6%E0%A4%BE%E0%A4%B9%E0%A4%9C%E0%A4%B9%E0%A4%BE%E0%A4%A8" title="शाहजहान">शाहजहानने</a> औरंगजेबास मुघल प्रथेनुसार <a href="http://mr.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%A6%E0%A4%96%E0%A5%8D%E0%A4%96%E0%A4%A8" title="दख्खन">दख्खनचा</a> सुभेदार म्हणून नियुक्त केले. औरंगजेबाने खडकी या शहराचे नाव बदलून ते <a href="http://mr.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%94%E0%A4%B0%E0%A4%82%E0%A4%97%E0%A4%BE%E0%A4%AC%E0%A4%BE%E0%A4%A6" title="औरंगाबाद">औरंगाबाद</a>
केले. 1637 साली औरंगजेबाने रबीया दुराणीशी लग्न केले. त्या दरम्यान
शहाजहानने दाराशुकोला मुघल दरबारातील कामकाजात लक्ष घालण्यास सांगीतले.
1644 मध्ये औरंगजेबाची बहिण एका दुर्घटनेत जळुन मरण पावली. या घटनेनंतर तीन
आठवड्यांनी औरंगजेब आँग्रा येथे आला, यामुळे बादशहा भयंकर संतापला आणि
त्याने औरंगजेबाला दख्खनच्या सुभेदारी वरुन पायउतार केले. यानंतर तो सात
महिने दरबारात आला नाहीँ. नंतर शहाजहानने त्याची नियुक्ती गुजरातच्या
सुभेदारपदी केलेँ, येथे त्याने आपल्यातील कसब लावून काम केले. फलस्वरुप
त्याला बदख्शान (अफगाणिस्तान) बाल्ख येथील सुभेदारीही देण्यात आली.<br />
<h3>
<span class="mw-headline" id=".E0.A4.B8.E0.A4.A4.E0.A5.8D.E0.A4.A4.E0.A4.BE.E0.A4.B8.E0.A4.82.E0.A4.98.E0.A4.B0.E0.A5.8D.E0.A4.B7">सत्तासंघर्ष</span></h3>
सन् १६५२ मध्ये शाहजहान आजारी पडला. त्याचा मृत्यू जवळ आला आहे असे वाटू
लागले. दारा शिकोह, शाह सुजा आणि औरंगज़ेब यांच्यत सत्ता संघर्ष सुरु
झाला. शाह सुज़ा, ज्यने स्वतःला बंगालचा गवर्नर म्हणून घोषित केल होतं
त्याला हार पत्करुन <a href="http://mr.wikipedia.org/wiki/%E0%A4%AE%E0%A5%8D%E0%A4%AF%E0%A4%BE%E0%A4%A8%E0%A4%AE%E0%A4%BE%E0%A4%B0" title="म्यानमार">बर्मायेथील</a> <a class="new" href="http://mr.wikipedia.org/w/index.php?title=%E0%A4%85%E0%A4%B0%E0%A4%BE%E0%A4%95%E0%A4%BE%E0%A4%A8&action=edit&redlink=1" title="अराकान (पान अस्तित्वात नाही)">अराकान</a> क्षेत्री जावं लागलं आणि १६५९ साली औरंगज़ेबानी शाहजहाँला कैद करून स्वतःचा राज्याभिषेक करून घेतला. <a class="new" href="http://mr.wikipedia.org/w/index.php?title=%E0%A4%A6%E0%A4%BE%E0%A4%B0%E0%A4%BE_%E0%A4%B6%E0%A4%BF%E0%A4%95%E0%A5%8B%E0%A4%B9&action=edit&redlink=1" title="दारा शिकोह (पान अस्तित्वात नाही)">दारा शिकोहचा</a>
शिरच्छेद करवला. अशी वदंता आहे की शाहजहाँला मारण्यासाठी औरंगज़ेबाने
दोनदा विष पाठवलं होतं. पण त्या वैद्यांकरवी विष पाठविले होते ते इतके
स्वामिनिष्ठ होते की त्यानी शाहजहाँला विष न देता ते स्वतःच पिऊन टाकलं.<br />
<h2>
<span class="mw-headline" id=".E0.A4.AE.E0.A4.B0.E0.A4.BE.E0.A4.A0.E0.A5.8D.E0.A4.AF.E0.A4.BE.E0.A4.82.E0.A4.B5.E0.A4.BF.E0.A4.B0.E0.A5.81.E0.A4.A6.E0.A5.8D.E0.A4.A7_.E0.A4.AF.E0.A5.81.E0.A4.A6.E0.A5.8D.E0.A4.A7">मराठ्यांविरुद्ध युद्ध</span></h2>
मुघल साम्राज्याचा नर्मदा नदी पलीकडे विस्तार तसेच शिवाजी महाराजांच्या
राज्यविस्ताराला वेसण घालणे या दोन हेतूंसाठी औरंगझेबाने त्याचा मामा
शाहिस्तेखान याला दख्खनच्या मोहिमेवर पाठविले. प्रचंड मोठा लवाजमा, सैन्य
आणि फौजफाटा सोबत घेऊन शाहिस्तेखान निघाला आणि वाटेत असणाऱ्या प्रत्येक
राज्यात, गावात त्याने दहशत पसरवीत जमेल तेवढा जमेल तेथे विध्वंस केला.
शेवटी पुण्याजवळील चाकणचा किल्ला जिंकून पुण्यातील शिवाजीराजांच्या लाल
महालातच तळ ठोकला. शिवाजीराजांनी खानाचा बंदोबस्त करण्यासाठी एक धाडसी
निर्णय घेतला तो म्हणजे लाल महालात शिरून खानाला संपविण्याचा. लाल महालात
आणि अवतीभोवती खडा पहारा असे आणि महालात शिरणे अतिशय जोखमीचे काम होते. एके
रात्री लाल महालाजवळून जाणाऱ्या एका लग्नाच्या मिरवणुकीचा आधार घेऊन काही
मोजक्या माणसांसह स्वतः शिवाजी महाराज लाल महालात शिरले. महालाचा कानाकोपरा
माहीत असल्यामुळे लवकरच प्रत्यक्ष शाहिस्तेखानच्या खोलीत शिवाजी
महाराजांनी प्रवेश केला. तोपर्यंत महालात कोठेतरी झटापट सुरू झाल्यामुळे
शाहिस्तेखानला जाग आली आणि तेवढ्यातच शिवाजीराजांना समोर पाहून खानाने जीव
वाचविण्यासाठी सरळ खिडकीतून खाली उडी घेतली. शिवाजी महाराजांनी चपळाईने
केलेला वार हुकल्यामुळे खानाच्या प्राणावर बेतण्याऐवजी त्याची तीन बोटे
कापली गेली. या प्रकरणामुळे मुघल साम्राज्याची जी नाचक्की झाली ती
स्वराज्यासाठी अधिकच फायद्याची ठरली. जे राजे मुघल आश्रयामुळे शिवाजी
महाराजांना जुमानत नसत ते आता शिवाजीराजांच्या पराक्रमामुळे त्यांच्या
बाजूने झुकले. आणखी एक वेगळा परिणाम या प्रकरणामुळे झाला तो म्हणजे
शिवाजीराजांना मिळालेला मानवी क्षमतेपेक्षा मोठा दर्जा आणि त्यामुळे
जोडलेल्या दंतकथा. अनेकदा या गोष्टीचा अप्रत्यक्ष फायदा शिवाजी महाराज
किंवा त्यांच्या सैन्याला मिळाला. शत्रुसैन्यामध्ये शिवाजी महाराज
घुसल्याच्या केवळ अफवा पसरवून संख्येने किरकोळ असलेल्या मावळ्यांनी
संख्येने अनेक पटींनी मोठ्या सैन्याची उडविलेली दाणादाण ही याच गोष्टीची
साक्ष देऊ शकते. इ.स. १६६३ सालचे शाहिस्तेखान प्रकरण शिवाजीराजांच्या
जीवनात आणखी एका नाट्यमय प्रसंगाची भर घालून गेले.<br />
<h3>
<span class="mw-headline" id=".E0.A4.B8.E0.A5.81.E0.A4.B0.E0.A4.A4.E0.A5.87.E0.A4.9A.E0.A5.80_.E0.A4.AA.E0.A4.B9.E0.A4.BF.E0.A4.B2.E0.A5.80_.E0.A4.B2.E0.A5.82.E0.A4.9F">सुरतेची पहिली लूट</span></h3>
इ.स. १६६४. सततची युद्धे आणि त्यामुळे रिता होत असलेला खजिना यामुळे
शिवाजीराजे चिंतित होते. मुघलांना किंवा इतर सुलतानांना ही चिंता फार
सतावीत नसे. अन्याय्य कर लादून किंवा बळजबरीने खंडणी जनतेकडून वसूल करण्यात
बादशाही कारभारास कमीपणा वाटत नव्हता. अनेक दिवसांच्या खलबतांनंतर
शिवाजीराजांनी शेवटी एक उपाय शोधून काढला तो म्हणजे इतिहासाला माहीत असलेली
सुरतेची पहिली लूट. आजच्या गुजरात राज्यातील सुरत शहर हे तत्कालीन मुघल
राज्यात होते आणि व्यापारामुळे अतिशय श्रीमंत शहरांमध्ये गणले जात होते.
सुरत शहराच्या लुटीमुळे दोन गोष्टी साध्य करता आल्या, एक म्हणजे मुघल
सत्तेला आव्हान आणि राज्याच्या खजिन्यात भर. लुटीचा इतिहास भारतामध्ये
अतिशय रक्तरंजित आणि विनाशक आहे. त्या पार्श्वभूमीवर सुरतेची लूट ही
पूर्णपणे वेगळी जाणवते. शिवाजीराजांच्या आज्ञेनुसार स्त्रिया, मुले आणि
वृद्ध यांच्या केसालाही धक्का न लावता ही लूट केली गेली. मशिदी, चर्च
यासारख्या देवस्थानांनाही लुटीतून संरक्षण दिले गेले.<br />
<h3>
<span class="mw-headline" id=".E0.A4.AE.E0.A4.BF.E0.A4.B0.E0.A5.8D.E0.A4.9D.E0.A4.BE.E0.A4.B0.E0.A4.BE.E0.A4.9C.E0.A5.87_.E0.A4.9C.E0.A4.AF.E0.A4.B8.E0.A4.BF.E0.A4.82.E0.A4.B9.E0.A4.BE.E0.A4.9A.E0.A5.80_.E0.A4.AE.E0.A5.8B.E0.A4.B9.E0.A5.80.E0.A4.AE">मिर्झाराजे जयसिंहाची मोहीम</span></h3>
इ.स. १६६५. औरंगझेबाने त्यांचे पराक्रमी सेनापती मिर्झाराजे जयसिंह याला
प्रचंड सैन्यासह पाठविले. शिवाजीराजांचा प्रतिकार थिटा पडला आणि निर्णायक
लढाईनंतर पुरंदरचा तह झाला आणि शिवाजीराजांना तहाच्या अटींनुसार २३ किल्ले
द्यावे लागले. त्याबरोबरच स्वतः आग्रा (तत्कालीन मुघल राजधानी) येथे पुत्र
संभाजी यासह औरंगझेबासमोर हजर होण्याचे कबूल करावे लागले. आग्र्याहून सुटका<br />
<h3>
<span class="mw-headline" id=".E0.A4.B6.E0.A4.BF.E0.A4.B5.E0.A4.BE.E0.A4.9C.E0.A5.80.E0.A4.9A.E0.A5.80_.E0.A4.86.E0.A4.97.E0.A5.8D.E0.A4.B0.E0.A5.8D.E0.A4.AF.E0.A4.BE.E0.A4.A4.E0.A5.80.E0.A4.B2_.E0.A4.A8.E0.A4.9C.E0.A4.B0.E0.A4.95.E0.A5.88.E0.A4.A6">शिवाजीची आग्र्यातील नजरकैद</span></h3>
इ.स. १६६६ साली औरंगझेबाने शिवाजीराजांना दिल्ली येथे भेटीसाठी आणि
विजापूरवर त्यांनी केलेल्या आक्रमणावर चर्चा करण्यास बोलाविले. त्यानुसार
शिवाजीराजे दिल्लीला पोहोचले. त्यांच्यासोबत सहा वर्षांचा संभाजी देखील
होता. परंतु दरबारात त्यांना कनिष्ठ सरदारांच्या समवेत उभे करून
शिवाजीसारख्या राजांचा उपमर्द केला. या अपमानामुळे अतिशय नाराज होऊन
शिवाजीराजे तडक दरबाराबाहेर पडले असता त्यांना तत्क्षणी अटक करून नजरकैदेत
ठेवण्यात आले. लवकरच त्यांची रवानगी जयसिंहाचे पुत्र मिर्झाराजे रामसिंग
यांच्याकडे आग्रा येथे करण्यात आली. शिवाजीबद्दल आधीपासूनच धास्ती
असल्यामुळे त्यांच्यावर कडक पहारा ठेवला होता. काही दिवस निघून गेले.
सुटकेसाठी प्रयत्न फोल ठरले होते. शेवटी शिवाजीराजांनी एक योजना आखली.
त्या योजनेनुसार त्यांनी आजारी पडल्याचे निमित्त केले आणि त्यांच्या
प्रकृतीस्वास्थ्यासाठी विविध मंदिरांना मिठाईचे पेटारे पाठविण्यात येऊ
लागले. सुरूवातीला पहारेकरी प्रत्येक पेटारा बारकाईने तपासून पहात पण काही
दिवसांनी यात ढिलाई होऊ लागली. नंतर त्यांनी तपासण्याचेदेखील सोडले. या
गोष्टीचा फायदा घेऊन एक दिवस शिवाजीराजे आणि संभाजी एकेका पेटाऱ्यामध्ये
बसून निसटण्यात यशस्वी झाले. कोणास संशय येऊ नये यास्तव शिवाजीराजांचा
विश्वासू हिरोजी फर्जंद हा शिवरायांचे कपडे चढवून आणि त्यांची अंगठी दिसेल
अशा पद्धतीने हात बाहेर काढून झोपल्याचे नाटक करीत होता. शिवराय दूरवर
पोहोचल्याची खात्री आल्यावर तो देखील पहारेकऱ्यांना बगल देऊन निसटला. बराच
वेळ आतमध्ये काही हालचाल नाही हे वाटून पहारेकरी आत गेले असता त्यांना तेथे
कोणीही आढळले नाही तेव्हा त्यांना सत्य परिस्थिती समजली.<br />
आग्रा येथून शिवाजीराजांनी वेषांतर केले आणि एका संन्याशाच्या वेषात
महाराष्ट्रात प्रवेश केला. त्यातदेखील त्यांना अनेक खबरदाऱ्या घ्याव्या
लागल्या. संभाजीला त्यांनी वेगळ्या मार्गाने काही दुसऱ्या विश्वासू
माणसांबरोबर पाठविले होते. ते स्वतः अतिशय लांबच्या आणि तिरकस, वाकड्या
मार्गाने मजल-दरमजल करीत आले. उद्देश हाच होता की काही झाले तरी पुन्हा
औरंगझेबाच्या हातात पडायचे नाही.<br />
यात आणखी एक गोष्ट उल्लेखनीय आहे. दिल्लीभेटीपूर्वी त्यांनी
राज्यकारभारासाठी जे अष्टप्रधानमंडळ स्थापले होते, त्या मंडळाने राजांच्या
अनुपस्थितीमध्ये देखील राज्याचा कारभार चोख चालविला होता. हे शिवाजीराजांचे
आणि अष्टप्रधानमंडळाचे फार मोठे यश आहे. सर्वत्र विजयी घोडदौड<br />
शिवाजीराजे परतल्यानंतर त्यांनी झालेल्या अपमानाचा सूड घेण्यासाठी
पुरंदरच्या तहात दिलेले सर्व तेवीस किल्ले जिंकून घेतले. इ.स. १६७९ मध्ये
स्वतः औरंगजेब मोठ्या फौजेसह दक्षिणेच्या मोहिमेवर निघाला. याच दरम्यान ३०
एप्रिल, इ.स. १६८० रोजी छत्रपती शिवाजी महाराजांचे रायगडावर निधन झाले.
त्यांच्या नंतर संभाजी राजांनी मुघलांचा कडवा प्रतिकार केला. 1689 मध्ये
संभाजीला हालहाल करून त्यांचा वध करण्यात आला. २७ वर्षे सतत लढाई करूनही
औरंगजेबाच्या हाती काहीच लागले नाही. औरंगजेब कडवा धर्मवेडा होता. त्याने
अनेक हिंदूना जबरदस्तीने इस्लामचा स्विकार करायला भाग पाडले. त्यातच
दक्षिणेतील मोहीमेत अपेक्षेच्या उलट मराठ्यांनी कडवी झुंज दिल्याने एवढ्या
प्रदिर्घ आणि खर्चीक मोहीमेतून त्याला काहीच साधता आले नाही. जबरदस्तीच्या
धर्म परीवर्तन धोरणांमुळे औरंगजेबाच्या इस्लामकेतर सैन्यात बंडाळी खदखदू
लागली. त्यातच जीर्ण झालेल्या औरंगजेबाचा ३ मार्च, इ.स. १७०७ मध्ये
महाराष्ट्रातील औरंगाबाद येथे मृत्यु झाला, त्याच्या निधनानंतर राजपुतांनी
मोठी बंडाळी केली. औरंगजेबानंतर मुघल साम्राज्याला हिंदुस्तानवर कधीच
अधिराज्य गाजवता आले नाही. इ.स. १७५१ मध्ये दिल्लीची अवस्था इतकी बिकट बनली
की पेशव्यांना "अहमदिया" करार करून दिल्लीच्या आणि "शहेंशाहच्या"
संरक्षणाची जबाबदारी आपल्या खांद्यावर घ्यावी लागली.<br />
<div class="firstHeading" id="firstHeading" lang="mr">
<span dir="auto"> </span></div>
nitinhttp://www.blogger.com/profile/00247828199688084963noreply@blogger.com0